Szent Lőrinc-öböl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Lőrinc-öböl
Golfe Saint-Laurent en.png
Országok  Kanada
Hely Atlanti-óceán
Elsődleges források Szent Lőrinc-folyó
Felszíni terület 236 000 km2
Átlagos mélység 148 m
Legnagyobb mélység 572 m
Szigetek Anticosti, Prince Edward-sziget, Magdalen-szigetek
Elhelyezkedése
Szent Lőrinc-öböl (Kanada)
Szent Lőrinc-öböl
Szent Lőrinc-öböl
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 48° 36′, ny. h. 61° 24′Koordináták: é. sz. 48° 36′, ny. h. 61° 24′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Lőrinc-öböl témájú médiaállományokat.

A Szent Lőrinc-öböl (angolul Gulf of Saint Lawrence, franciául Golfe du Saint-Laurent) a Labrador-félsziget, Új-Fundland és a Nova Scotia-félsziget által határolt öböl az Atlanti-óceán északnyugati részén. Ide ömlik a Nagy-tavak vizét levezető Szent Lőrinc-folyó.

Föld- és vízrajza[szerkesztés]

A Szent Lőrinc-öböl domborzati viszonyai. Jól látszik az öböl mélyén húzódó Laurentiai csatorna

A Szent Lőrinc-öböl területe kb. 236 ezer km2, átlagos mélysége 148 m, és mintegy 35 ezer km3-nyi vizet foglal magába. Majdnem teljesen szárazföldekkel van körülvéve: északon Labrador, keleten Új-Fundland, délen a Nova Scotia-félsziget és a Cape Breton-sziget, nyugaton pedig a Gaspésie-félsziget, New Brunswick és Quebec tartományok határolják. Az óceánnal három szoros köti össze:

  • a Belle Isle-szoros Labrador és Új-Fundland között (legkeskenyebb részén 15 km széles, legmélyebb részén 60 m),
  • a Cabot-szoros Új-Fundland és a Cape Breton-sziget között (104 km széles, 480 m mély)
  • a Canso-szoros a Cape Breton-sziget és a Nova Scotia-félsziget között (1 km széles és 60 m mély). 1955-ben egy töltést és rajta utat építettek a szoroson keresztül, így itt vízcsere már nem zajlik az öböl és az óceán között.

Az öböl nagyobb szigetei: Anticosti, Prince Edward-sziget, Magdalen-szigetek, Cape Breton-sziget, Saint Pierre-sziget, Miquelon-Langlade.

Az öböl partvonala teljes egészében Kanadához tartozik, de annak öt tartománya is osztozik rajta: New Brunswick, Nova Scotia, Prince Edward Island, Új-Fundland és Labrador, valamint Quebec.

Az öböl vizének legnagyobb táplálója a Szent Lőrinc-folyó. Aljzatán az 1400 km hosszú Laurentiai csatorna formájában ma is megtalálható a folyó jégkorszakbeli medre, amikor a tenger szintje jóval alacsonyabb volt és a Szent Lőrinc-öböl nagy része szárazföld volt. Ezen kívül ide ömlenek a Miramichi, Natashquan, Romaine, Restigouche, Margaree és Humber folyók is.

A Szent Lőrinc-öbölhöz tartozik a Chaleur-öböl, a Fortune-öböl, a Miramichi-öböl, az új-fundlandi és a Nova Scotia-beli St. George-öblök, a Bay of Islands és a Northumberland-szoros.

Érdekességek[szerkesztés]

16. és 17. századbeli baszk táborhelyek

A Szent Lőrinc-öblöt hivatalosan a francia Jacques Cartier fedezte fel 1534-ben. Cartier a helybeliek falu, település jelentésű kifejezése után "a kanadák országának" nevezte el az öböl partvidékét; innen kapta a nevét Kanada.[1] Ekkoriban azonban a baszk halászok, bálnavadászok is rendszeresen látogatták Új-Fundlandot és az öblöt, táborhelyeik maradványait több tucat helyen ásták ki a régészek.

A Cape Breton-sziget északkeleti csücskénél fekvő St. Paul-szigetet "az öböl temetőjének" is nevezik, az errefelé zátonyra futott sok hajó miatt.

A Gaspésie-től keletre fekvő Bonaventure-sziget és a Magdalen-szigetekhez tartozó Brion-sziget és Rochers-aux-Oiseaux védett területek, amelyeken a vándormadarak nagy tömegben pihennek meg.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]