Szent Lőrinc-folyó
| Szent Lőrinc-folyó | |
 | |
| A Szent Lőrinc-folyó Alexandria Bay városánál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |
 Amerikai Egyesült Államok,  Kanada |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1197 km |
| Forrásszint | 74,7 m |
| Vízhozam | 9850 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 1,344,200 km² |
| Forrás | Ontario-tó, (Kingston, Ontario / Cape Vincent, New York (állam)) |
| é. sz. 44° 06′, ny. h. 76° 24′ | |
| Torkolat | Szent Lőrinc-öböl / Atlanti-óceán |
| é. sz. 49° 30′, ny. h. 64° 30′Koordináták: é. sz. 49° 30′, ny. h. 64° 30′ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Lőrinc-folyó témájú médiaállományokat. | |
A Szent Lőrinc-folyó (angolul: Saint Lawrence River; franciául: fleuve Saint-Laurent; irokézül Kaniatarowanenneh) a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal összekötő folyam, amely egy szakaszon az Amerikai Egyesült Államok és Kanada határát is jelenti.
Földrajza[szerkesztés]
A folyam az Ontario-tón keresztül folyik, egy tektonikus törésvonalat követve a tenger felé. Érinti Montréalt és Québec várost, majd a világ legnagyobb tölcsértorkolatán át ömlik az Atlanti-óceánba. Hossza a legtávolabbi forrástól (North River) számítva a torkolatig 3058 km, az Ontario-tavi kifolyásától a torkolatig pedig 1197 km. A torkolatnál mért vízhozama 9 850 m³/mp. Vízgyűjtő területén van a Föld legnagyobb édesvizű tórendszere, az észak-amerikai Nagy-tavak. Vízgyűjtőjének területe 1,03 millió km².
Történet[szerkesztés]
A folyó volt az Európából érkező felfedezők fő közlekedési útja az amerikai kontinens belsejébe. A francia Jacques Cartier volt az első felfedező ezen a tájon. Ő 1534-ben érkezett ide. Akkoriban a franciák Kanada-folyónak hívták a Szent-Lőrinc folyót. A Szent Lőrinc-folyó mellett épültek fel Kanada első városai: Québec és Montréal.
A folyó felsőbb szakaszán a víz több helyen is annyira felgyorsul, hogy elsodorja a folyásiránnyal szemben úszó hajókat, ezért a folyó eredetileg csak Montréalig volt hajózható. Az erős sodrást a folyóval párhuzamos Szent Lőrinc-víziút megépítésével küszöbölték ki. A mesterséges víziút lehetővé tette, hogy a folyó eredeti medrét természetes állapotában meghagyják.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Nagy-tavak
- Szent Lőrinc-víziút
- Kanada
- [1] – A Szent-Lőrinc folyó műholdképe a Google Föld-ön
|
