Balkas-tó
| Balkas-tó | |
 | |
| Ország(ok) | Kazahsztán |
| Vízgyűjtő terület | 413 000 km² |
| Elsődleges források | |
| Elsődleges lefolyások | párolgás |
| Hosszúság | 605 km |
| Szélesség | 74 km |
| Felszíni terület | 16 996 km² |
| Átlagos mélység | 5,8 m |
| Legnagyobb mélység | 25,6 m |
| Víztérfogat | 106 km³ |
| Part hossza | 2385 km |
| Tszf. magasság | 341,4 m |
| Elhelyezkedése | |
 Balkas-tó
Pozíció Kazahsztán térképén
| |
 é. sz. 46° 10′, k. h. 74° 20′46.166667°N 74.333333°EKoordináták: é. sz. 46° 10′, k. h. 74° 20′46.166667°N 74.333333°E | |
 | |
 | |
| A Balkas-tó vízgyűjtő területe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balkas-tó témájú médiaállományokat. | |
A Balkas-tó (kazakul: Балқаш көл [Balkas köl (Balqaş köl)], oroszul: озеро Балхаш [ozero Balhas]) nagy részben sósvizű, lefolyástalan tó Kazahsztán délkeleti részében, Közép-Ázsia legnagyobb tava. Ugyanannak a lefolyástalan medencének a része, amelynek a Kaszpi-tenger és az Aral-tó is.
Hidrológiája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Víztükre a tengerszint felett 341,4 méterrel hullámzik.
A tó területe 16 996 km², de az Aral-tóhoz hasonlóan zsugorodik, részben mert a belé ömlő folyók vizének egy részét öntözésre felhasználják.[1]
Partvonala mintegy 2385 kilométer hosszú. Legnagyobb hosszúsága 605 kilométer, legnagyobb szélessége a nyugati oldalán 74, keleten 19 kilométer. Átlagos mélysége 5,8 méter, mért legnagyobb mélysége 25,6 méter. Szerkezetileg tulajdonképpen öt medencéből áll, melyeket szűkületek választanak el egymástól, és közülük a négy kisebb esik a keleti, keskenyebb részre.
Vizének térfogata 106 km³. Vízgyűjtőjének területe 413 000 km², ennek 85%-a Kazahsztánban van, a többi Kínában, illetve egy nagyon kis rész Kirgizisztánban.
A tó nyugati oldala édesvizű, a keleti azonban sós, annak ellenére, hogy ott az átlagos mélység 1,7-szer nagyobb. Ennek az az oka, hogy a nyugati medencébe érkező folyók sokkal több vizet szállítanak.
A Balkas-medence vizei főként hét folyón keresztül jutnak a tóba. Ezek közül a legnagyobb az Ili folyó, amely a ripári övezetek vizének legnagyobb részét viszi a tóba (főleg Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területének hegyeiből), más folyók, mint például a Karatal, felszíni és földalatti folyásokat is gyűjtenek. A többi beléömlő folyó: Akszu, Lepszi, Bian, Kapal, Kokszu.
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kr. e. 103 és a 8. század közt a kínaiak a Balkas régióját Pu-Ku, vagy Bu-Ku néven ismerték. A 8. századtól a déli partjai és a Tien-san hegység közt elterülő vidék neve „Hét víz” volt (kazakul: Жетісу, Jetısu [Zsetiszu], oroszul: Семиречье, Szemirecsje (Hét folyó)). A régióban a nomád törökök és mongolok kultúrája Közép-Ázsia letelepült népeiével keveredett. A kínai Csing-dinasztia idején (1644–1912) a tó és vidéke a birodalom északnyugati határát képezte. 1864-ben a kínai-orosz szerződés Oroszországnak juttatta a tavat és környékét. A Szovjetunió felbomlása (1991) után Kazahsztán része lett.
Problémái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Balkas-tóra fenyegetést jelent Nyugat-Kína növekvő népessége és iparosodása, ami valószínűleg az Ili folyó vizének fokozódó felhasználásához vezet, és így vízutánpótlása egy részét elveszítve a Balkas sorsa az Aral-tóhoz hasonlóan a gyors zsugorodás lehet.[2]
A vidék városiasodása és iparosodása a Balkas szennyezettségének növekedéséhez vezetett. A csökkenő tófelület és az intenzív halászat egyes itt élő fajok kihalásához vezethet.[3]
Szigetei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Lake Balkhash" (html). ilec.or.jp. International Lake Environment Committee. 2012. július 16. Hozzáférés: 2011. július 16.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ "Kazakh lake 'could dry up'". BBC.co.uk. 2004. január 15.
- ↑ "Lake Balkhash - Watersheds of Asia and Oceania". iucn.org. 2007. április 23. Hozzáférés: 2008. szeptember 13.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ "Ostrov Korzhin". land.worldcitydb.com. 2008. június 28. Hozzáférés: 2008. június 28.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ "Ostrov Urta-Aral". land.worldcitydb.com. 2009. március 2. Hozzáférés: 2009. március 2.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ "Ostrov Ayak-Aral". land.worldcitydb.com. 2009. március 2. Hozzáférés: 2009. március 2.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ "Ostrov Ultarakty". land.worldcitydb.com. 2009. március 1. Hozzáférés: 2009. március 1.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Jill McGivering (2005. szeptember 28.). "Kazakh 'national treasure' under threat". BBC.co.uk. Hozzáférés: 2017. július 11.
- "United Nations Environmental Programme details on Lake Balkhash". grid.unep.ch. 2010. május 5. 2006. október 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. július 11.
- "Central Asia: Kazakhstan, Aid Bodies Work To Save Major Lake". RadioFreeEurope/RadioLiberty. 2007. március 17. 2019. szeptember 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. július 11.
