Balkas-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balkas-tó
Lake Balkhash.jpg
Ország(ok) Kazahsztán
Vízgyűjtő terület 413 000 km2
Elsődleges források
  • Ili River
  • Aksu River
  • Ajaguz River
  • Karatal River
  • Lepsy River
Elsődleges lefolyások párolgás
Hosszúság 605 km
Szélesség 74 km
Felszíni terület 16 996 km2
Átlagos mélység 5,8 m
Legnagyobb mélység 25,6 m
Víztérfogat 106 km3
Part hossza 2385 km
Tszf. magasság 341,4 m
Elhelyezkedése
Balkas-tó (Kazahsztán)
Balkas-tó
Balkas-tó
Pozíció Kazahsztán térképén
é. sz. 46° 10′, k. h. 74° 20′Koordináták: é. sz. 46° 10′, k. h. 74° 20′
A Balkas-tó vízgyűjtő területe
A Balkas-tó vízgyűjtő területe
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balkas-tó témájú médiaállományokat.

A Balkas-tó (kazakul: Балқаш Көлі, Balķaš Kôli, oroszul: озеро Балхаш [ozero Balhas]) nagy részben sósvizű, lefolyástalan Kazahsztán délkeleti részében, Közép-Ázsia legnagyobb tava az Aral-tó után. Ugyanannak a lefolyástalan medencének a része, amelynek a Kaszpi-tenger és az Aral-tó is.

Hidrológiája[szerkesztés]

A NASA fotója a Balkas-tóról (2000. április 18-án készítette a SeaWiFS műhold)

Víztükre a tengerszint felett 341,4 méterrel hullámzik.

A tó területe 16 996 km², de az Aral-tóhoz hasonlóan zsugorodik, részben mert a belé ömlő folyók vizének egy részét öntözésre felhasználják.[1]

Partvonala mintegy 2385 kilométer hosszú. Legnagyobb hosszúsága 605 kilométer, legnagyobb szélessége a nyugati oldalán 74, keleten 19 kilométer. Átlagos mélysége 5,8 méter, mért legnagyobb mélysége 25,6 méter. Szerkezetileg tulajdonképpen öt medencéből áll, melyeket szűkületek választanak el egymástól, és közülük a négy kisebb esik a keleti, keskenyebb részre.

Vizének térfogata 106 km³. Vízgyűjtőjének területe 413 000 km², ennek 85%-a Kazahsztánban van, a többi Kínában, illetve egy nagyon kis rész Kirgizisztánban.

A tó nyugati oldala édesvizű, a keleti azonban sós, annak ellenére, hogy ott az átlagos mélység 1,7-szer nagyobb. Ennek az az oka, hogy a nyugati medencébe érkező folyók sokkal több vizet szállítanak.

A Balkas-medence vizei főként hét folyón keresztül jutnak a tóba. Ezek közül a legnagyobb az Ili folyó, amely a ripári övezetek vizének legnagyobb részét viszi a tóba (főleg Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területének hegyeiből), más folyók, mint például a Karatal, felszíni és földalatti folyásokat is gyűjtenek. A többi beléömlő folyó: Akszu, Lepszi, Bian, Kapal, Kokszu.

Történelem[szerkesztés]

Kr. e. 103 és a 8. század közt a kínaiak a Balkas régióját Pu-Ku, vagy Bu-Ku néven ismerték. A 8. századtól a déli partjai és a Tien-san hegység közt elterülő vidék neve „a Hét Folyó” volt (törökül: Jetisu, oroszul: Семиречье, Szemirecsje). A régióban a nomád törökök és mongolok kultúrája Közép-Ázsia letelepült népeiével keveredett. A kínai Csing-dinasztia idején (16441912) a tó és vidéke a birodalom északnyugati határát képezte. 1864-ben a kínai-orosz szerződés Oroszországnak juttatta a tavat és környékét. A Szovjetunió felbomlása (1991) után Kazahsztán része lett.

Problémái[szerkesztés]

A Balkas-tóra fenyegetést jelent Nyugat-Kína növekvő népessége és iparosodása, ami valószínűleg az Ili folyó vizének fokozódó felhasználásához vezet, és így vízutánpótlása egy részét elveszítve a Balkas sorsa az Aral-tóhoz hasonlóan a gyors zsugorodás lehet.[2]

A vidék városiasodása és iparosodása a Balkas szennyezettségének növekedéséhez vezetett. A csökkenő tófelület és az intenzív halászat egyes itt élő fajok kihalásához vezethet.[3]

Szigetei[szerkesztés]

A NASA felvétele a Korzin-szigetről

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lake Balkhash (html). ilec.or.jp. International Lake Environment Committee, 2012. július 16. [2013. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. Kazakh lake 'could dry up'. BBC.co.uk, 2004. január 15.
  3. Lake Balkhash - Watersheds of Asia and Oceania. iucn.org, 2007. április 23. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. Ostrov Korzhin. land.worldcitydb.com, 2008. június 28. [2013. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  5. Ostrov Urta-Aral. land.worldcitydb.com, 2009. március 2. [2013. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. Ostrov Ayak-Aral. land.worldcitydb.com, 2009. március 2. [2013. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. Ostrov Ultarakty. land.worldcitydb.com, 2009. március 1. [2013. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információk[szerkesztés]