Curaçao

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Curaçao ország
Land Curaçao, Pais Kòrsou, País Curazao
 Curaçao zászlaja
Curaçao zászlaja
 Curaçao címere
Curaçao címere
Nemzeti himnusz: Himno di Kòrsou
Curacao-CIA WFB Map.png

Fővárosa Willemstad
é. sz. 12° 11′, ny. h. 69° 00′
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
király Vilmos Sándor holland király
miniszterelnök Gerrit Schotte
Hivatalos nyelv holland, papiamento
Holland Antillák felbomlása 2010. október 10.

Elődállamok Holland Antillák
Népesség
Népszámlálás szerint 141 766 fő (2009. jan 1.)[1] +/-
Becsült 150 563 [2] fő (2011. március)
Földrajzi adatok
Terület 444 km²
Időzóna UTC-4 (UTC-4)
Egyéb adatok
Pénznem Holland antillákbeli forint (ANG)
Hívószám +599
Internet TLD .cw
Közlekedés iránya jobb oldali

Curaçao (hollandul: Curaçao,[3] papiamentóul[4]: Kòrsou, spanyolul: Curazao) sziget a Karib-tenger déli részén, Venezuela partjai közelében és Hollandia társult állama. Curaçao (hivatalos nevén hollandul: Land Curaçao, papiamentóul: Pais Kòrsou), amely rajta kívül a lakatlan Kis-Curaçao (hollandul: Klein-Curaçao) szigetet foglalja magába, a Holland Királyság alkotmányos része.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg Arawak nép lakta, ám az 1499-es felfedezését követően a kegyetlen spanyol bánásmód miatt eltűntek, kevés vérvonalat hagyva. A szigetet 1634-ben Hollandia meghódította. Kiemelkedő adottságú kikötője évszázadokon át népszerű hellyé tette. 1662-től a Holland Nyugat-indiai Társaság rabszolga-kereskedelmének központja lett. Az 1700-as években a Napóleoni háborúk következtében többször gazdát cserélt a sziget Britannia, Franciaország és Hollandia között. 1795-ben a szigeten lévő rabszolgák fellázadtak, és négyezren a sziget északi részére vonultak. Heves összecsapások után, egy hónap alatt leverték a lázadókat. Tartós holland kezelésbe 1815-től került. 1863-ban történt a rabszolga felszabadítás. 1914-ben nagy kiterjedésű olajmezőt találtak Venezuelában, s ideális fekvése miatt Curacao-ra került az olajfinomítás. Az üzem miatt nagyobb számban érkeztek munkások, főleg Ázsiából. 1954. január 1-től önálló kormányzata lett a szigetnek, de ennek ellenére az őslakosok nem tudtak teljes jogúan részt venni a politikai döntésekben. 1969. május 30-án több mint 5 ezer, főleg fekete bőrű munkás fellázadt a gazdasági helyzetük miatt. Ennek legfőbb eredménye lett a papiamento nyelv hivatalossá válása. Az 1980-as években az elavult és erősen környezetszennyező finomító sok jogi eljárás tárgya volt, s végül az olajtársaság jelképes összegért átadta Venezuela kormányzatának.

1984. július 2-án elfogadták a Sziget zászlaját és himnuszát, az első független szavazás 30. évfordulójának napján. A 2000-es években újra téma lett a Holland Antillák függetlensége. 2005. április 8-án megtartott népszavazáson a polgárok a Holland Antillákon belüli önállóságot választották 68%-os többséggel[5], elutasítva a teljes függetlenséget. 2010. október 10-ig a Holland Antillák része volt, de egy népszavazás eredményeként a Holland Királyságon belüli társult állammá vált.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Curaçao a Kis-Antillákhoz tartozó ABC-szigetek (Aruba, Bonaire és Curaçao) legnagyobb és legnépesebb tagja. Szárazföldi területe 444 km², lakossága 141 766 fő (2009. jan 1.)[1] +/-. Curaçao legmagasabb pontja a 375 méteres Sint Christoffelberg. A sziklás északi partnál erős tengeráramlatok vannak, míg a déli partnál a víz nyugodt, homokos öblei kedvelt turista célpontok. Itt a parttól nagyjából 30-100 méternyire van a "kék perem" ahol a tengerfenék 61 méteres mélységbe bukik, kiváló búvárkodási lehetőséget nyújtva.

ISO 3166-1 kódja a CW illetve CUW.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Növényzete eltér a tipikus trópusi szigetekétől, jellemzően bozótos, kaktuszos, örökzöldes területekkel. A partvidéki vegetáció dúsabb. Nemzeti fája pillangós virágúakhoz tartozó Divi-divi (Caesalpinia coriaria). Egy egyedi narancs változat, a laraha csak a szigeten fordul elő. Gyümölcse érett formájában is zöld és ehetetlenül keserű, ám héja a Curacao likőr ízét adja.

Általánosságban elmondható hogy a szigeten nincsenek emberre veszélyes állatok. Elvadult kecskék és szamarak, valamit pre-kolumbián szarvasok a legnagyobb állatai a szigetnek. A leggyakoribbak a Tejufélékhez és Gekkófélékhez tartozó gyíkocskák, illetve a szúnyogok. Emellett csigák, békák és két ártalmatlan kígyóféle is felfedezhető. [1]

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Curaçao klímája félsivatagos. Januártól szeptemberig van a száraz, és októbertől decemberig három hónapos esős évszak. A sziget hőmérséklete kiegyenlített mind éves mind napi szinten. Az állandó tengeri szellő nappal hűt, éjjel melegít. A sziget kívül esik a hurrikánok zónáján.


Curaçao éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 32,8 33,2 33,0 34,7 35,8 37,5 35,0 37,7 38,3 36,0 35,6 33,3 38,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 29,7 30,0 30,5 31,1 31,6 32,0 31,9 32,4 32,6 31,9 31,1 30,1 31,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 24,3 24,4 24,8 25,5 26,3 26,4 26,1 26,3 26,5 26,2 25,6 24,8 25,6
Rekord min. hőmérséklet (°C) 20,3 20,6 21,0 22,0 21,6 22,6 22,4 21,3 21,7 21,9 22,2 21,1 20,3
Átl. csapadékmennyiség (mm) 45 26 14 20 20 19 40 42 49 84 97 100 553
Havi napsütéses órák száma 254 246 267 237 242 255 282 288 255 245 228 233 3031
Forrás: Hong Kong Observatory (sun only).[6]

Kis Curaçao[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kis Curaçao (hollandul és németül Klein Curaçao) a szigettől 10 kilométerre fekvő 1.7 km2-es lakatlan sziget. 1888-ban német tengerészeti bázist próbáltak létrehozni, de az ivóvíz hiánya ezt meghiúsította. A növényzet főleg fűből és néhány kókuszpálmából áll. Egy régi világítótorony és egy romos parti ház emlékeztet erre. A szigeten található néhány kunyhó, ami pár napra megfelelő hajlék a búvárkodó turistáknak és az erre járó halászoknak. A szél felőli oldalon megfeneklett hajók roncsai találhatóak, amik nem voltak elővigyázatosak. Ezek legnagyobbika egy kisebb tanker, a Maria Bianca Guidesman.

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A KLM légitársaság Amszterdamból járatokat indít Curaçaora (2012). Repülőtere a Hato (vagy Curacao) Nemzetközi Repülőtér (jele: CUR, TNCC). A repülőtér 2006-ban kapott új terminált, amely évi 1,6 millió utas kiszolgálására alkalmas. A járművek az út jobb oldalán haladnak. Nincs kötött pályás közlekedés. A fővárosban hidak ívelnek át a hosszú öböl felett:

  • Emma királynő híd, amely 1888-ban épült pontonhíd. 1939-ben került felújításra.
  • Julianna királynő híd, amely 1974 óta áll.

Hajózás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Curaçao több kikötővel is rendelkezik, melyek alkalmasak magánjachtok, utasszállító óceánjárók és teherhajók fogadására. A legnagyobb kikötő a főváros szívében, a Szent Anna öbölben található. A sziget hajójavító üzemében 3 szárazdokk is található legfeljebb 150000 tonna bruttó hordképességű hajók fogadására. A sziget konténer-terminálja 24 órában működik.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Willemstad[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Willemstad a sziget fővárosa, az igen kedvező fekvésű kikötő köré épült. Willemstad történelmi belvárosa a kikötővel az UNESCO világörökség listáján szerepel 1997 óta, 809-es számmal. Két negyede a Punda és az Otrobanda, melyeket a Szent Anna öböl (hollandul Sint Annabaai) választ ketté. Lakossága körülbelül 140 ezer fő.

Erődök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Piscadera öböl látképe

Amikor a Hollandok 1634-ben a szigetre érkeztek, védelmül erődöket emeltek a sziget délebbi stratégiai pontjain. Ezek közül öt napjainkban is látogatható:

  • Fort Waterfort (épült: 1634) - 1957-ben hotellé alakították, 2005-től "Plaza Hotel" néven működik
  • Fort Amsterdam (épült: 1635) - a kormányzati irodák találhatóak itt.
  • Fort Beekenburg (épült: 1703)
  • Fort Nassau (épült: 1797) - étterem és a kikötő felügyelet található benne.
  • Riffort (épült: 1828) - Egy étterem és boltok találhatóak itt.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalos ünnepek Curaçaon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nap Ünnep neve[7]
január 1. újév Nieuwjaar
február karnevál hétfő Carnaval Maandag A Hamvazószerda vagyis a nagyböjt előtti hétfőn.
március - április húsvét Pasen
április 27. király napja Koningsdag 1980 - 2013. április 30-ig Koninginnedag, vagyis a királynő napja
május 1. a munka ünnepe Dag van de Arbeid
május áldozócsütörtök Hemelvaartsdag 40 nappal Húsvét után
július 2. zászló napja Dag van de Vlag
október 10. Curaçao napja Dag van Curaçao Curaçao nemzeti ünnepe.
december 25. karácsony Kerstmis
december 26. boxing day Tweede kerstdag Karácsony másnapja, "dobozos" nap

Curaçao a Kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2. Population per Island, January 1st (angol nyelven). Central Bureau of Statistics Netherlands Antilles, 2010. (Hozzáférés: 2010. február 16.)
  2. 2011-es népszámlálási adat
  3. A név írásmódja és feltételezhető eredete valójában portugál (Curação), az ejtése kb. "kuraszau".
  4. A papiamento a portugál nyelv és a hajdani afrikai rabszolgák saját nyelveinek keveréke.
  5. van den Berg, Stephanie: Curacao votes for more autonomy. Caribbean Net News, 2005. április 11. (Hozzáférés: 2007. február 2.)
  6. Climatological Information for Curacao, Netherlands Antilles and Aruba, accessed 26 March 2012.
  7. Curacao.com Public Holidays

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Curaçao című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Curaçao témájú médiaállományokat.