Curaçao

	Curaçao ország
	Land Curaçao, Pais Kòrsou, País Curazao
; Curaçao zászlaja	; Curaçao címere
	Nemzeti himnusz: Himno di Kòrsou
Fővárosa	Willemstad
	Koordináták: é. sz. 12° 10′, ny. h. 68° 58′
Államforma	alkotmányos monarchia
	Vezetők
Király	Vilmos Sándor holland király
Kormányzó	Lucille George-Wout
Miniszterelnök	Eugene Rhuggenaath
Hivatalos nyelv	holland, papiamento
Holland Antillák felbomlása	2010. október 10.
Elődállamok	Holland Antillák
Tagság	Lista Interpol; UNESCO; Meteorológiai Világszervezet;
	Népesség
Népszámlálás szerint	160 337 fő (2017)
Becsült	150 563 fő (2011. március)
	Földrajzi adatok
Terület	444 km²
Időzóna	AST (UTC-4)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Holland antillákbeli forint (ANG)
Nemzetközi gépkocsijel	NA
Hívószám	+599
Segélyhívó telefonszám	911
Internet TLD	.cw
Villamos hálózat	120 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15; NEMA 5-15;
Közlekedés iránya	jobb oldali
	A Wikimédia Commons tartalmaz Curaçao ország témájú médiaállományokat.

Curaçao (hollandul: Curaçao,^[2] papiamentóul:^[3] Kòrsou, spanyolul: Curazao) sziget a Karib-tenger déli részén, Venezuela partjai közelében, Hollandia társult állama. Curaçao (hivatalos nevén hollandul: Land Curaçao, papiamentóul: Pais Kòrsou), amely rajta kívül a lakatlan Kis-Curaçao (hollandul: Klein-Curaçao) szigetet foglalja magába, a Holland Királyság alkotmányos része.

Története[szerkesztés]

Eredetileg az arawak nép lakta, ám az 1499-es felfedezését követően a kegyetlen spanyol bánásmód miatt eltűntek, kevés vérvonalat hagyva. A szigetet 1634-ben Hollandia meghódította. Kiemelkedő adottságú kikötője évszázadokon át népszerű hellyé tette. 1662-től a Holland Nyugat-indiai Társaság rabszolga-kereskedelmének központja lett. A 18. században többször gazdát cserélt Anglia, Franciaország és Hollandia között. 1795-ben az ott élő rabszolgák fellázadtak, és négyezren a sziget északi részére vonultak. Heves összecsapások után, egy hónap alatt leverték őket. 1800-ban a franciák szállták meg, de az ún. kvázi háború alatt a szigetet az Egyesült Államok két hadihajója blokád alá vette, ezért a franciák feladták a szigetet. Tartós holland kezelésbe 1815-től került a sziget. 1863-ban a rabszolgaságot eltörölték.

1914-ben nagy kiterjedésű olajmezőt találtak Venezuelában, és ideális fekvése miatt Curaçaóra került az olajfinomítás. Az üzembe nagyobb számban érkeztek munkások, főleg Ázsiából. 1954. január 1-től önálló kormányzata lett, de ennek ellenére a bennszülöttek nem tudtak teljes jogúan részt venni a politikai döntésekben. 1969. május 30-án több mint ötezer, főleg fekete bőrű munkás fellázadt gazdasági helyzete miatt. Ennek legfőbb eredménye a papiamento nyelv hivatalossá válása lett. Az 1980-as években az elavult és erősen környezetszennyező finomító sok jogi eljárás tárgya volt, és végül az olajtársaság jelképes összegért átadta Venezuela kormányzatának.

1984. július 2-án elfogadták a szigetország zászlaját és himnuszát, az első független szavazás 30. évfordulójának napján. A 2000-es években újra téma lett a Holland Antillák függetlensége. 2005. április 8-án megtartott népszavazáson a polgárok a Holland Antillákon belüli önállóságot választották 68%-os többséggel,^[4] elutasítva a teljes függetlenséget. 2010. október 10-ig a Holland Antillák része volt, de egy népszavazás eredményeként a Holland Királyságon belüli társult állammá vált.

Földrajza[szerkesztés]

Curaçao a Kis-Antillákhoz tartozó ABC-szigetek (Aruba, Bonaire és Curaçao) legnagyobb és legnépesebb tagja. Szárazföldi területe 444 km², lakossága 141 766 fő (2009. jan 1.)^[5] +/-. Curaçao legmagasabb pontja a 375 méteres Sint Christoffelberg. A sziklás északi partnál erős tengeráramlatok vannak, míg a déli partnál a víz nyugodt, homokos öblei kedvelt turistacélpontok. Itt a parttól nagyjából 30-100 méternyire van a „kék perem”, ahol a tengerfenék 61 méteres mélységbe bukik, kiváló búvárkodási lehetőséget nyújtva.

ISO 3166-1 kódja a CW illetve CUW.

Élővilága[szerkesztés]

Növényzete eltér a tipikus trópusi szigetekétől, jellemzően bozótos, kaktuszos, örökzöldes területekkel. A partvidéki vegetáció dúsabb. Nemzeti fája pillangósvirágúakhoz tartozó Divi-divi (Caesalpinia coriaria). A narancs egy különleges fajtája, a laraha, csak itt fordul elő. Gyümölcse érett formájában is zöld, és ehetetlenül keserű, ám héja a Curaçao likőr ízét adja.

Általánosságban elmondható hogy a szigeten nincsenek emberre veszélyes állatok. Elvadult kecskék és szamarak, valamit pre-kolumbián szarvasok a sziget legnagyobb termetű állatai. A leggyakoribbak a tejufélékhez és gekkófélékhez tartozó gyíkocskák, illetve a szúnyogok. Emellett csigák, békák és két ártalmatlan kígyóféle is felfedezhető.^[6]

Népesség[szerkesztés]

A sziget népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Éghajlata[szerkesztés]

Curaçao klímája félsivatagos. Januártól szeptemberig van a száraz, és októbertől decemberig a három hónapos esős évszak. A sziget hőmérséklete kiegyenlített mind éves, mind napi szinten. Az állandó tengeri szellő nappal hűt, éjjel melegít. A sziget kívül esik a hurrikánok zónáján.

Curaçao éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	32,8	33,2	33,0	34,7	35,8	37,5	35,0	37,7	38,3	36,0	35,6	33,3	38,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	29,7	30,0	30,5	31,1	31,6	32,0	31,9	32,4	32,6	31,9	31,1	30,1	31,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	24,3	24,4	24,8	25,5	26,3	26,4	26,1	26,3	26,5	26,2	25,6	24,8	25,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)	20,3	20,6	21,0	22,0	21,6	22,6	22,4	21,3	21,7	21,9	22,2	21,1	20,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)	45	26	14	20	20	19	40	42	49	84	97	100	553
Havi napsütéses órák száma	254	246	267	237	242	255	282	288	255	245	228	233	3031
Forrás: Hong Kong Observatory (sun only).^[7]

Kis Curaçao[szerkesztés]

Kis Curaçao (hollandul és németül Klein Curaçao) a szigettől 10 kilométerre fekvő 1,7 km²-es lakatlan sziget. 1888-ban német tengerészeti bázist próbáltak létrehozni, de az ivóvíz hiánya ezt meghiúsította. Napjainkra ebből csupán egy világítótorony és egy romos parti ház maradt emlékeztetőnek. A növényzet főleg fűfélékből és néhány kókuszpálmából áll. A szigeten található néhány kunyhó pár napra megfelelő hajlékot ad a búvárkodó turistáknak és az erre járó halászoknak. A szél felőli oldalon megfeneklett hajók roncsai éktelenkednek. Ezek legnagyobbika egy kisebb tankhajó, a Maria Bianca Guidesman.

Közlekedése[szerkesztés]

A KLM légitársaság Amszterdamból járatokat indít Curaçaóra (2012). Repülőtere a Hato (vagy Curacao) Nemzetközi Repülőtér (jele: CUR, TNCC) 2006-ban kapott új terminált, amely évi 1,6 millió utas kiszolgálására alkalmas. A járművek az út jobb oldalán közlekednek. Nincs kötött pályás közlekedés. A fővárosban hidak ívelnek át a hosszú öböl felett:

az Emma királynő híd egy 1888-ban épült pontonhíd, 1939-ben felújították
a Julianna királynő híd, amely 1974 óta áll.

Hajózás[szerkesztés]

Curaçaónak több kikötője is van, amelyek alkalmasak magánjachtok, utasszállító óceánjárók és teherhajók fogadására. A legnagyobb a főváros szívében, a Szent Anna-öbölben található. A sziget hajójavító üzemében három szárazdokk is található, legfeljebb 150 ezer tonna bruttó hordképességű hajók fogadására. A sziget konténerterminálja napi 24 órában működik.

Látnivalók[szerkesztés]

Handelskade in Willemstad, Curaçao

Willemstad[szerkesztés]

Willemstad a sziget fővárosa, az igen kedvező fekvésű kikötő köré épült. Willemstad történelmi belvárosa a kikötővel az UNESCO világörökség listáján szerepel 1997 óta, 809-es számmal. Két negyede a Punda és az Otrobanda, melyeket a Szent Anna-öböl (hollandul Sint Annabaai) választ ketté. Lakossága körülbelül 140 ezer fő.

Erődök[szerkesztés]

A Piscadera-öböl látképe

Amikor a hollandok 1634-ben a szigetre érkeztek, védelmül erődöket emeltek a sziget délebbi stratégiai pontjain. Ezek közül öt napjainkban is látogatható:

Fort Waterfort (épült: 1634) – 1957-ben hotellé alakították, 2005-től Plaza Hotel néven működik.„”
Fort Amsterdam (épült: 1635) – a kormányzati irodák találhatóak itt.
Fort Beekenburg (épült: 1703)
Fort Nassau (épült: 1797) – étterem és a kikötőfelügyelet található benne.
Riffort (épült: 1828) – étterem és boltok találhatóak itt.

Kultúra[szerkesztés]

Hivatalos ünnepek Curaçaón[szerkesztés]

Nap	Ünnep neve^[8]
január 1.	újév	Nieuwjaar
február	karnevál hétfő	Carnaval Maandag	A Hamvazószerda vagyis a nagyböjt kezdete előtti hétfőn.
március – április	húsvét	Pasen
április 27.	király napja	Koningsdag	1980 – 2013. április 30-ig Koninginnedag, vagyis a királynő napja
május 1.	a munka ünnepe	Dag van de Arbeid
május	áldozócsütörtök	Hemelvaartsdag	40 nappal húsvét után
július 2.	zászló napja	Dag van de Vlag
október 10.	Curaçao napja	Dag van Curaçao	Curaçao nemzeti ünnepe
december 25.	karácsony	Kerstmis
december 26.	boxing day	Tweede kerstdag	Karácsony másnapja, "dobozos" nap

Curaçao a kultúrában[szerkesztés]

A Brit Királyi Haditengerészet az idők során négy hajót is elnevezett a szigetről, a következő átírással: HMS Curacoa
Curaçao egy világszerte ismert likőr, koktélalapanyag

Híres curaçaóiak[szerkesztés]

Patrick Kluivert holland válogatott labdarúgó édesanyja révén curaçaói származású

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ 2011-es népszámlálási adat
↑ A név írásmódja és feltételezhető eredete valójában portugál (Curação), az ejtése kb. "kuraszau".
↑ A papiamento a portugál nyelv és a hajdani afrikai rabszolgák saját nyelveinek keveréke.
↑ van den Berg, Stephanie: Curacao votes for more autonomy. Caribbean Net News, 2005. április 11. [2007. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 2.)
↑ 2. Population per Island, January 1st (angol nyelven). Central Bureau of Statistics Netherlands Antilles, 2010. (Hozzáférés: 2010. február 16.)
↑ [1]
↑ Climatological Information for Curacao, Netherlands Antilles and Aruba, accessed 26 March 2012.
↑ Curacao.com Public Holidays

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Curaçao című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.