Curaçao

Curaçao ország
Land Curaçao, Pais Kòrsou, País Curazao
Curaçao zászlaja Curaçao címere
Nemzeti himnusz: Himno di Kòrsou
Fővárosa	Willemstad
é. sz. 12° 11′, ny. h. 69° 00′12.183333333333, -69
Államforma	alkotmányos monarchia
Vezetők
Király	Vilmos Sándor holland király
Kormányzó	Lucille George-Wout
Miniszterelnök	Eugene Rhuggenaath
Hivatalos nyelv	holland, papiamento
Holland Antillák felbomlása	2010. október 10.
Elődállamok	Holland Antillák
Tagság	Lista Interpol UNESCO Meteorológiai Világszervezet Vám Világszervezet
Népesség
Népesség	152 849 (2023, becslés)
Becsült	150 563 fő (2011. március)
Földrajzi adatok
Terület	444 km²
Időzóna	AST (UTC-4)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Karibi forint (XCG)
Nemzetközi gépkocsijel	NA
Hívószám	+599
Segélyhívó telefonszám	911
Internet TLD	.cw
Villamos hálózat	120 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15 NEMA 5-15
Közlekedés iránya	jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Curaçao ország témájú médiaállományokat.
Curaçao térképe

Curaçao (hollandul: Curaçao, IPA: [kyʀaˈsaːo], papiamentóul: Kòrsou, spanyolul: Curazao, hivatalos nevén hollandul: Land Curaçao, papiamentóul: Pais Kòrsou) a Holland Királysághoz tartozó szigetország a Karib-tenger déli részén, Venezuela partjai közelében. 2010-ben a Holland Királyság elméletileg egyenjogú országa lett Hollandia, Aruba és Sint Maarten mellett.

Etimológia

Az egyik elmélet szerint a helyi arawakok nevezték magukat curaçaóknak, melyből a sziget neve is lett. Ezt a korai spanyol beszámolók is alátámasztani látszanak, amelyek Indios Curaçaos néven hivatkoznak az őslakókra. Egy másik elterjedt, ám nem bizonyított feltevés szerint a sziget neve a portugál nyelvből származik: az Ilha da Curação (gyógyító sziget) nevet azért adták a hajósok, mert itt igen magas C-vitamin-tartalmú gyümölcsöket találtak, amelyek ideális voltak a tengerészek rettegett betegsége, a skorbut ellen.

Földrajz

Curaçao a Karib-tenger déli részén, Venezuela északi partjai közelében található. A Kis-Antillákhoz tartozó ABC-szigetek (Aruba, Bonaire és Curaçao) legnagyobb és legnépesebb tagja. Az azonos nevű főszigeten kívül a lakatlan Kis-Curaçao szigetet foglalja magába.

Kis-Curaçao

Kis-Curaçao (hollandul és németül Klein Curaçao) a főszigettől 10 km-re délkeletre fekvő 1,7 km²-es lakatlan sziget. 1888-ban német tengerészeti bázist próbáltak létrehozni, de az ivóvíz hiánya ezt meghiúsította. Napjainkra ebből csupán egy világítótorony és egy romos parti ház maradt emlékeztetőnek. A növényzet főleg fűfélékből és néhány kókuszpálmából áll. A szigeten található néhány kunyhó pár napra megfelelő hajlékot ad a búvárkodó turistáknak és az erre járó halászoknak. A szél felőli oldalon megfeneklett hajók roncsai éktelenkednek. Ezek legnagyobbika egy kisebb tankhajó, a Maria Bianca Guidesman.

Éghajlat

Curaçao klímája félsivatagos. Januártól szeptemberig van a száraz, és októbertől decemberig a három hónapos esős évszak. A sziget hőmérséklete kiegyenlített mind éves, mind napi szinten. Az állandó tengeri szellő nappal hűt, éjjel melegít. A sziget kívül esik a hurrikánok zónáján.

Curaçao éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	32,8	33,2	33,0	34,7	35,8	37,5	35,0	37,7	38,3	36,0	35,6	33,3	38,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	29,7	30,0	30,5	31,1	31,6	32,0	31,9	32,4	32,6	31,9	31,1	30,1	31,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	24,3	24,4	24,8	25,5	26,3	26,4	26,1	26,3	26,5	26,2	25,6	24,8	25,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)	20,3	20,6	21,0	22,0	21,6	22,6	22,4	21,3	21,7	21,9	22,2	21,1	20,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)	45	26	14	20	20	19	40	42	49	84	97	100	553
Havi napsütéses órák száma	254	246	267	237	242	255	282	288	255	245	228	233	3031
Forrás: Hong Kong Observatory (sun only).

Élővilág

Növényzete eltér a tipikus trópusi szigetekétől, jellemzően bozótos, kaktuszos, örökzöldes területekkel. A partvidéki vegetáció dúsabb. Nemzeti fája a pillangósvirágúakhoz tartozó divi-divi (Caesalpinia coriaria). A narancs egy különleges fajtája, a laraha, csak itt fordul elő. Gyümölcse érett formájában is zöld, és ehetetlenül keserű, ám héja a Curaçao likőr ízét adja.

Általánosságban elmondható hogy a szigeten nincsenek emberre veszélyes állatok. Elvadult kecskék és szamarak, valamit pre-kolumbián szarvasok a sziget legnagyobb termetű állatai. A leggyakoribbak a tejufélékhez és gekkófélékhez tartozó gyíkocskák, illetve a szúnyogok. Emellett csigák, békák és két ártalmatlan kígyóféle is felfedezhető.

Története

A Holland Királyság államjogi szerkezete 2010-től

Eredetileg az arawak nép lakta, ám az 1499-es felfedezését követően a kegyetlen spanyol bánásmód miatt eltűntek, kevés vérvonalat hagyva. A szigetet 1634-ben Hollandia meghódította. Kiemelkedő adottságú kikötője évszázadokon át népszerű hellyé tette. 1662-től a Holland Nyugat-indiai Társaság rabszolga-kereskedelmének központja lett. A 18. században többször gazdát cserélt Anglia, Franciaország és Hollandia között. 1795-ben az ott élő rabszolgák fellázadtak, és négyezren a sziget északi részére vonultak. Heves összecsapások után, egy hónap alatt leverték őket. 1800-ban a franciák szállták meg, de az ún. kvázi háború alatt a szigetet az Egyesült Államok két hadihajója blokád alá vette, ezért a franciák feladták a szigetet. Tartós holland kezelésbe 1815-től került a sziget. 1863-ban a rabszolgaságot eltörölték.

1914-ben nagy kiterjedésű olajmezőt találtak Venezuelában, és ideális fekvése miatt Curaçaóra került az olajfinomítás. Az üzembe nagyobb számban érkeztek munkások, főleg Ázsiából. 1954. január 1-től önálló kormányzata lett, de ennek ellenére a bennszülöttek nem tudtak teljes jogúan részt venni a politikai döntésekben. 1969. május 30-án több mint ötezer, főleg fekete bőrű munkás fellázadt gazdasági helyzete miatt. Ennek legfőbb eredménye a papiamento nyelv hivatalossá válása lett. Az 1980-as években az elavult és erősen környezetszennyező finomító sok jogi eljárás tárgya volt, és végül az olajtársaság jelképes összegért átadta Venezuela kormányzatának.

1984. július 2-án elfogadták a szigetország zászlaját és himnuszát, az első független szavazás 30. évfordulójának napján. A 2000-es években újra téma lett a Holland Antillák függetlensége. 2005. április 8-án megtartott népszavazáson a polgárok a Holland Antillákon belüli önállóságot választották 68%-os többséggel, elutasítva a teljes függetlenséget. 2010. október 10-ig a Holland Antillák része volt, de egy népszavazás eredményeként a Holland Királyságon belüli társult állammá vált.

Népesség

A sziget népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1950 és 2023 között:

Lakosok száma	100 179	136 682	146 912	147 996	151 456	144 299	136 969	142 902	154 846	152 849
	1950	1966	1973	1980	1987	1993	2000	2007	2014	2023

Adatok: Wikidata

Közlekedés

A KLM légitársaság Amszterdamból járatokat indít Curaçaóra (2012). Repülőtere a Hato (vagy Curacao) Nemzetközi Repülőtér (jele: CUR, TNCC) 2006-ban kapott új terminált, amely évi 1,6 millió utas kiszolgálására alkalmas. A járművek az út jobb oldalán közlekednek. Nincs kötött pályás közlekedés. A fővárosban hidak ívelnek át a hosszú öböl felett:

• az Emma királynő híd egy 1888-ban épült pontonhíd, 1939-ben felújították
• a Julianna királynő híd, amely 1974 óta áll.

Hajózás

Curaçaónak több kikötője is van, amelyek alkalmasak magánjachtok, utasszállító óceánjárók és teherhajók fogadására. A legnagyobb a főváros szívében, a Szent Anna-öbölben található. A sziget hajójavító üzemében három szárazdokk is található, legfeljebb 150 ezer tonna bruttó hordképességű hajók fogadására. A sziget konténerterminálja napi 24 órában működik.

Kultúra

Jan Thiel strand

• A Brit Királyi Haditengerészet az idők során négy hajót is elnevezett a szigetről, a következő átírással: HMS Curacoa

Hivatalos ünnepek Curaçaón

Nap	Ünnep neve	Holland név	Leírás
január 1.	újév	Nieuwjaar
február	karnevál hétfő	Carnaval Maandag	A Hamvazószerda vagyis a nagyböjt kezdete előtti hétfőn.
március – április	húsvét	Pasen
április 27.	király napja	Koningsdag	1980–2013. április 30-ig Koninginnedag, vagyis a királynő napja
május 1.	a munka ünnepe	Dag van de Arbeid
május	áldozócsütörtök	Hemelvaartsdag	40 nappal húsvét után
július 2.	zászló napja	Dag van de Vlag
október 10.	Curaçao napja	Dag van Curaçao	Curaçao nemzeti ünnepe
december 25.	karácsony	Kerstmis
december 26.	boxing day	Tweede kerstdag	Karácsony másnapja, „dobozos” nap

Gasztronómia

A gasztronómiában holland, karibi, venezuelai és indonéz hatások fedezhetők fel Curaçaón. A tenger gyümölcsei sok ételben megtalálhatók alapanyagként, úgy mint a friss kagylók vagy a garnélarák, amelyek például tacóhoz szolgálhatnak tölteléknek. Helyi jellegzetességként említhető a nyersen fogyasztott hering.

A keshi yena nevű golyócskának az alapja a holland edami vagy gouda sajt, amelyet fűszeres hússal, olajbogyóval, kapribogyóval és hagymával töltenek meg. Bonaire szigetén is van egy hasonló, hússal töltött edami sajtos fogás.

A bitterballen nevű húsgolyó holland eredetű különlegesség, alapja marha- és borjúhús, de vannak sajttal töltött zöldséges változatok is. A golyókat egy erős mustárba mártogatva fogyasztják el, amit aztán holland sörrel érdemes leöblíteni.

A kecskehús Bonaire-n fontos hozzávaló és találkozni vele Curaçaón is, ahol többek között a stoba nevű pörköltöt főzik belőle, amelyhez zöldségeket, fűszereket és egy kis papayát is adnak.

Az oliebollen egy fánkhoz hasonló édesség, amit porcukorral szórnak meg, s leginkább karácsony vagy újév táján eszik. Másik, szintén holland eredetű nyalánkság a stroopwafels, karamellával töltött ostya. A poffertjes egy aprócska, kelesztett palacsinta, amit vajjal és porcukorral ízesítenek, s egyaránt kitűnő desszertnek és uzsonnának is.

Afrikai eredetű a funchi vagy tutu, melynek alapanyaga a kukoricaliszt és jellegét tekintve hasonlít a puliszkához. Ez az étel is megtalálható Bonaire gasztronómiájában.

Az arepas Venezuelából származik, amely puffasztott kukoricából sütött lepény, s melynek töltelékje lehet sajt, hús, kukorica vagy avokádó.

A szeszesitalok közül a legnépszerűbb a curaçaói kéklikőr, amely többféle koktél alapanyaga.

• 
  A curaçaói kéklikőr üvegben
• 
  A curaçaói kéklikőr kupicában
• 
  Adios Motherfucker koktél curaçaói kéklikőrből
• 
  Úszómedence koktél kéklikőrből

Híres curaçaóiak

• Patrick Kluivert holland válogatott labdarúgó édesanyja révén curaçaói származású.

Látnivalók

Handelskade, Willemstad, Curaçao

Willemstad

Willemstad a sziget fővárosa, az igen kedvező fekvésű kikötő köré épült. Willemstad történelmi belvárosa a kikötővel az UNESCO világörökség listáján szerepel 1997 óta, 809-es számmal. Két negyede a Punda és az Otrobanda, melyeket a Szent Anna-öböl (hollandul Sint Annabaai) választ ketté. Lakossága körülbelül 140 ezer fő.

Erődök

A Piscadera-öböl látképe

Amikor a hollandok 1634-ben a szigetre érkeztek, védelmül erődöket emeltek a sziget délebbi stratégiai pontjain. Ezek közül öt napjainkban is látogatható:

• Fort Waterfort (épült: 1634) – 1957-ben hotellé alakították, 2005-től Plaza Hotel néven működik.„”
• Fort Amsterdam (épült: 1635) – a kormányzati irodák találhatóak itt.
• Fort Beekenburg (épült: 1703)
• Fort Nassau (épült: 1797) – étterem és a kikötőfelügyelet található benne.
• Riffort (épült: 1828) – étterem és boltok találhatóak itt.

Sport

Legnagyobb sikere, hogy a labdarúgó-válogatott 2026-ban VB-résztvevő volt, az E csoportban szerepelt Németország, Elefántcsontpart és Ecuador mellett.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Curaçao című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Curacao.com (angolul, németül, spanyolul, portugálul)
• Liveincuracao.com (angolul)
• Mauri Utazási iroda: Curacao