Holland Antillák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Holland Antillák
Hollandia tengeren túli területe
19542010
Holland Antillák címere
Holland Antillák címere
Holland Antillák zászlaja
Holland Antillák zászlaja
Netherlands Antilles-CIA WFB Map.png
Mottó: latinul: Libertate unanimus
(Szabadságban egyetértve)
Nemzeti himnusz: cím nélküli himnusz
Általános adatok
Fővárosa Willemstad
Terület800 km²
Népességkb. 200 000 fő
Hivatalos nyelvek holland, papiamento
Vallás római katolikus
Nemzeti ünnep április 30, a királyság napja
Pénznem Holland antillákbeli forint (ANG)
Kormányzat
Államforma alkotmányos monarchia
Uralkodó Beatrix holland királynő
Dinasztia Oránia–Nassaui-ház
Kormányfő Emily de Jong-Elhage
Törvényhozás Staten
ElődállamUtódállam
 Curaçao és függőségeiKaribi Hollandia 
Aruba 
Sint Maarten 
Curaçao 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Holland Antillák témájú médiaállományokat.

A Holland Antillák (hollandul: Nederlandse Antillen, papiamentóul Antianan Hulandes), régebbi nevén Holland Nyugat India, a Holland Királyság tengeren túli területe volt. Két szigetcsoportból állt. Az egyiket Bonaire és Curaçao alkotta, és Venezuela partjainál fekszik, a másik a Szélcsendes-szigetekhez tartozik, Saba, Sint Eustatius és Sint Maarten szigetek alkották. A szigetek gazdaságának fő pillérei a kőolaj és a turizmus.

A terület ebben a formában 2010. október 10-én felbomlott.[1][2] Curaçao és Sint Maarten a Holland Királyság két új társult állama lett. Bonaire, Saba és Sint Eustatius szigetei Hollandia közvetlen részeivé váltak, különleges önkormányzatként (bijzondere gemeente), hasonló önkormányzati felépítéssel, mint az anyaországban.

Földrajz[szerkesztés]

Marigot, a Szent Márton-sziget egy része

A Holland Antillák két szigetcsoportból állt:

Legmagasabb pontja: Mount Scenery 862 m Sabán.

Régen a Holland Antillákhoz tartozott Aruba is, de 1986-ban kivált, és önálló entitásként maradt a Holland Királyság tagja.

Történelem[szerkesztés]

Bonaire-t Amerigo Vespucci fedezte fel 1499-ben. Curaçao szigetét ugyanabban az évben Alonso de Ojeda spanyol hajós találta meg. Sint Maarten szigetét Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1493-ban, Szent Márton napján. Sint Eustatius szigetét, vagy helyi nevén Statiat, szintén Kolumbusz fedezte fel ugyanazon útja során, de az első holland telepesek csak 1636-ban érkeztek ide.

Hollandia a 17. század közepén hódította meg a szigeteket, de a holland gyarmatosítás abban különbözött az angoltól, franciától és spanyoltól, hogy az kereskedelmi jellegű volt. A Holland Nyugat-indiai Kereskedelmi Társaságot 1621-ben hozták létre, és két évvel később már 800 hajójuk volt.

Az eredetileg hat szigetből álló Holland Antillák 1954-ben részleges, majd teljes önkormányzatot kapott, minden szigetnek a lakosság által választott helyi kormányzata van.

1986. január elsején a szigetcsoportból kivált Aruba szigete.

A Holland Antillák egyesített közigazgatási egység státusza 2010. október 10-től megváltozott és az 5 sziget új alkotmányos státust kapott a Holland királyságon belül.[3] Bonaire, Sint Eustatius és Saba beleegyezett, hogy holland községekké váljanak Karibi Hollandia néven, míg Curaçao és Sint Maarten holland fele önálló országok lesznek a Holland Királyságban.[4]

A felbomlás[szerkesztés]

2008. december 15-én véget értek a tárgyalások az Antillák körül. Ennek eredményeképpen 2010 októberében felbomlott a terület.

Curaçao és Sint Maarten a Holland Királyság két új társult állama lett.

Bonaire, Saba és Sint Eustatius szigetei Hollandia közvetlen részeivé válnak, különleges önkormányzatként (bijzondere gemeente), hasonló önkormányzati felépítéssel, mint az anyaországban. A három sziget közös elnevezése Karibi Hollandia (Caribisch Nederland). Indíthatnak majd jelölteket a holland és az európai parlamenti választásokon. Képviselőt küldhetnek a holland parlamentbe, és szigetenként egy-egy minisztert a holland kormányzatba. Nem válnak EU-s állampolgárrá, de bizonyos jogokat gyakorolhatnak mint holland állampolgárok.

Népesség, vallás[szerkesztés]

Willemstad, a főváros hagyományos épületei

A szigetek lakossága 2009. január 1-jén 199 929 fő volt.[5]

A szigetek lakossága:

A lakosság 23,9%-a 14 éven aluli, 67,3%-a 15 és 64 év közötti, és 8,7%-a 65 év feletti.

A népesség 40%-a mulatt. A mulattok az afrikaiak és az európaiak keveredéséből jöttek létre, leginkább a feketékre hasonlítanak, bár bőrszínük kissé világosabb. Fekete (afrikai származású) mintegy 20%, ők az afrikai rabszolgák leszármazottai. Szintén 20%-a a lakosságnak fehér (európai), a holland gyarmatosítók leszármazottai. Ezenkívül mintegy 20% ázsiai (indiai) bevándorló él még itt.

Vallások: római katolikus 80%, protestáns 8%, egyéb (hindu, muszlim) 12%.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

A Holland Királyság autonóm területe volt, 1954-től felbomlásáig a belügyekben teljes önállósággal. A holland kormány a védelemért és a külügyekért felel.

Az utolsó államfő Beatrix holland királynő (1980. április 30. óta) volt, akit a 6 évre kinevezett főkormányzó képviselt (2002. július 1. - 2010. október 10 között: Frits Goedgedrag). Az utolsó kormányfő Emily de Jong-Elhage (2006. március 26-tól) volt. A kormányt a helyi törvényhozás, a Staten választotta meg.

Gazdaság[szerkesztés]

A 20. században finomították és exportálták a Venezuelából behozott kőolajat.

A szigetcsoport az idegenforgalmáról volt ismert. 1990-es évektől a felbomlásig a világ meghatározó offshore pénzügyi központja volt. Külkereskedelmének harmada az Egyesült Államokhoz kötötte.

Közlekedés[szerkesztés]

Az Air France egy Airbus A340-es gépe landol a Princess Juliana repülőtéren Sint Maartenen
  • Közutak hossza: 600 km
  • Repülőterek száma: 5
  • Kikötők száma: 3

Turizmus[szerkesztés]

Kötelező volt az oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazott valaki:

Sport[szerkesztés]

Az 1988-as szöuli olimpián Jan Boersma megszerezte a Holland Antillák egyetlen érmét. Vitorlázásban ért el második helyezést.

Lásd még[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Felbomlik az Antillák
  2. Megszűntek a Holland Antillák
  3. Antillen opgeheven op 10-10-2010”, NOS, 2009. október 1. (Hozzáférés ideje: 2009. október 1.) (holland nyelvű) 
  4. Dutch Antilles to be dismantled by 2010”, 2009. október 1. (Hozzáférés ideje: 2009. október 1.) (angol nyelvű) 
  5. Népesség szigetenként, 2009. január 1., Central Bureau of Statistics Netherlands Antilles Archiválva 2010. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
  6. 2. Population per Island, January 1st (angol nyelven). Central Bureau of Statistics Netherlands Antilles, 2010. (Hozzáférés: 2010. február 16.)
  7. 2. Population per Island, January 1st (angol nyelven). Central Bureau of Statistics Netherlands Antilles, 2010. (Hozzáférés: 2010. február 16.)
  8. 2. Population per Island, January 1st (angol nyelven). Central Bureau of Statistics Netherlands Antilles, 2010. (Hozzáférés: 2010. február 16.)
  9. CBS StatLine - Bevolkingsontwikkeling Caribisch Nederland; geboorte, sterfte, migratie (holland nyelven). Centraal Bureau voor de Statistiek, Den Haag, 2011. (Hozzáférés: 2012. május 16.)
  10. Bevolkingsontwikkeling Caribisch Nederland; geboorte, sterfte, migratie (holland nyelven). Centraal Bureau voor de Statistiek, Den Haag/Heerlen, 2010. (Hozzáférés: 2012. május 16.)
  • A világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Holland Antillák témájú médiaállományokat.
Wikiszótár
Nézd meg a Holland Antillák címszót a Wikiszótárban!