Karibi Hollandia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karibi Hollandia
Caribisch Nederland
Hollandia tengeren túli régiója
Hollandia zászlaja
Hollandia zászlaja
Hollandia címere
Hollandia címere
BES islands location map.svg

Fővárosa nincs
é. sz. 12° 11′, ny. h. 68° 14′
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
államfő Vilmos Sándor holland király
nemzeti képviselő Gilbert Isabella
alkormányzók Lydia Emerencia (Bonaire)
Gerald Berkel (Sint Eustatius)
Jonathan Johnson (Saba)
Hivatalos nyelv holland
Beszélt nyelvek Sabán és Sint Eustariuson az angol, Bonairén a papiamentu bejegyzett regionális nyelv
Elszakadás a Holland Antilláktól
Egyesülés Hollandiával 2010. október 10.

Elődállamok Holland Antillák
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Becsült 21 133 fő (2010)
Népsűrűség 64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 328 km²
Időzóna AST (UTC-4)
Egyéb adatok
Pénznem Amerikai dollár (USD)
Nemzetközi gépkocsijel NA
Hívószám 599
Internet TLD .bq
Közlekedés iránya jobb oldali
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karibi Hollandia témájú médiaállományokat.

A Karibi Hollandia (hollandul: Caribisch Nederland) három egykori Holland Antillákbeli sziget elnevezése, melyek 2010. október 10-től Hollandia speciális községei, hivatalos néven köztestületei (hollandul: openbaar lichaam) lettek. A három sziget a Karib-tengerben található, Bonaire Arubától és Curaçaoótól keletre a venezuelai partok mentén fekszik, míg Saba és Sint Eustatius Sint Maartentől délre, Saint Kitts és Nevistől északnyugatra helyezkedik el. Ismert nevük még a BES-szigetek is, melyeket a három sziget nevéből (Bonaire, Sint Eustatius, Saba) alakítottak ki. A szigetek jelenleg az Európai Unió tengerentúli országai és területei (OCT) besorolás alatt állnak, így az EU jogokat nem automatikusan alkalmazzák. Előre láthatólag 2015 folyamán átsorolják őket az EU legkülső régiói (OMR) közé (pl. Madeirához vagy a Kanári-szigetekhez hasonló státust kapnak).

A három sziget jelenlegi státusát a Holland Antillák felbomlásával nyerte el 2010. október 10-én,[1] amikor Curaçao és Sint Maarten két autonóm területté vált a Hollandiai Királyságon belül.[2] Így ez utóbbi két sziget, és Aruba sem tartozik tehát a Karibi Hollandiához, melynek területe így 328 km2, lakossága 21 133 fő lett.

Adminisztráció[szerkesztés]

A különleges községek (hollandul: bijzondere gemeenten gyakorlatilag a legtöbb olyan funkciót képviselik, amelyeket a kontinentális Hollandia önkormányzatai. A végrehajtó hatalom továbbra is az alkormányzók (hollandul: gezaghebber) kezében maradt. A legmagasabb kormányzati szerv a szigettanács (hollandul: eilandsraad), melyből mindhárom szigeten található egy-egy. A holland állampolgárok jogosultak mind a hollandiai, mind a uniós választásokon szavazni.

Hivatalosan a szigeteket a holland jogrendben köztestületként (hollandul: openbare lichaam) és nem községként (hollandul: gemeente) kezelik. Ezért nem is részei egyetlen holland tartománynak sem.[3] Ezért, a tartományi végrehajtó hatalmat két szerv, a szigettanács és egy, a kontinentális Hollandiában székelő szerv, a Karibi Hollandia Nemzeti Hivatala (hollandul: Rijksdienst Caribisch Nederland) látja el. Emiatt hívják a szigeteket különleges községeknek.

A legtöbb hollandiai törvénynek van helyi változata,[4] például a társadalombiztosítás nem ugyanazon a szinten van, mint az európai Hollandiában.

Hollandia különleges községei
Zászló Név Főváros Terület[5]
(km²)
Népesség[6]
(31-12-2010)
Népsűrűség
(per km²)
Bonaire Bonaire Kralendijk 294 15 666 53
Sint Eustatius Sint Eustatius Oranjestad 21 3543 169
Saba Saba The Bottom 13 1824 140
Összesen 328 21 133 64

A Nemzeti Hivatal[szerkesztés]

A Karibi Hollandia Nemzeti Hivatala (hollandul: Rijksdienst Caribisch Nederland) felelősségébe tartozik az adózás, a rendőrség, a bevándorlás, a közlekedési infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás és a társadalombiztosítás területének irányítása a szigeteken a holland kormányzat keretein belül.[7] Ezt az ügynökséget Regionális Szolgáltatóközpontként (hollandul: Regional Servicecenter) hozták létre 2008-ban, majd 2010. szeptember 1-én vált a mai hivatallá.[8][9] A jelenlegi igazgatója Sybren van Dam.[10] A királyság képviselője (hollandul: Rijksvertegenwoordiger) – jelenleg Wilbert Stolte[11] – képviseli Hollandia kormányát a szigeteken.

Kapcsolata az Európai Unióval[szerkesztés]

A szigetek jelenleg nem részei az Európai Uniónak, a „tengerentúli országok és területek” (OCT státus) részét alkotják, és speciális jogosultságokkal[a 1] rendelkeznek. A Lisszaboni szerződés bevezetett egy eljárást, amely szerint az Európai Tanácsnak lehetősége lenne Dánia, Franciaország vagy Hollandia tengerentúli területeinek státusát megváltoztassa tekintettel az uniós szerződések e területre való alkalmazásával.[a 2] 2008 júniusában a holland kormányzat kiadott egy hatástanulmányt a jogi és gazdasági helyzet változásának lehetőségeiről az OCT státus OMR-re változása esetén.[12][13] A szigetek helyzete egy ötéves átmeneti periódus után lesz felülvizsgálva, mely a Holland Antillák feloszlásával kezdődött 2010 októberében.[14] A felülvizsgálat a „Bonaire, Sint Eustatius és Saba köztestületekről szóló törvény” hollandul: "Wet openbare lichamen Bonaire, Sint Eustatius en Saba" alapján lesz elvégezve, amiben a szigeteknek garantálták a hehetőséget a státusváltásra, így az Európai Unió közvetlen tagjává válásra.[15]

Földrajz[szerkesztés]

A Karibi Hollandia a Kis-Antillák része. Ebben a szigetcsoportban

Éghajlat[szerkesztés]

A szigeteken trópusi éghajlat uralkodik, egész évben meleg az idő. A Szélcsendes-szigetek melegebbek, mint a Szél felőli szigetek. Nyaranta a Szél felőli szigeteken gyakran alakulnak ki hurrikánok.

Pénznem[szerkesztés]

2011. január 1. óta a három szigeten a hivatalos pénz az amerikai dollár (a Hollandiában használt euró helyett), amely a Holland Antillákbeli forintot váltotta fel (melyet Curaçao és Sint Maarten még ma is használ a jövőben bevezetendő, tervezett karibi forint helyett). A döntés a dollár bevezetéséről 2008 novemberében született,[16][17] melyet a gazdasági kapcsolatokkal magyaráztak.

Kommunikáció[szerkesztés]

A szigetek telefonos országkódja a Holland Antillák idején használatos 599 maradt, megosztva Curaçaoóval. A bonairei telefonszámok általában 7-tel, a sabaiak 4-gyel, a Sint Eustatius-iak pedig 3-mal kezdődnek és mind hétjegyű (Curaçao a 9-es előhívószámot használja).

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által elkészített ISO 3166-1 alpha-2 szabvány szerint a szigetek országkódja ISO 3166-1:BQ,[18] a három sziget ISO 3166-2-es területkódok pedig a következők:[19]

  • Bonaire: ISO 3166-2:BQ-BO vagy ISO 3166-2:NL-BQ1
  • Saba: ISO 3166-2:BQ-SA vagy ISO 3166-2:NL-BQ2
  • Saint Eustatius: ISO 3166-2:BQ-SE vagy ISO 3166-2:NL-BQ3

A szigeteknek 2010-ben az ISO szabvány alapján az IANA létrehozta a .bq internet domaint, ami azonban máig nincs használatban, és nem is tudni, hogy valaha használni fogják-e. Jelenleg a weboldalaknál a Holland Antillákhoz tartozó .an, vagy a Hollandiához tartozó .nl domaint használják.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Az Európai Unió működéséről szóló egyezmény (Treaty on the Functioning of the European Union) II. kiegészítése alapján.
  2. Az Európai Unió működéséről szóló egyezmény (Treaty on the Functioning of the European Union) 355(6) cikkelye tartalmazza.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Besluit van 23 september 2010 tot vaststelling van het tijdstip van inwerkingtreding van de artikelen I en II van de Rijkswet wijziging Statuut in verband met de opheffing van de Nederlandse Antillen (holland nyelven). Overheid.nl, 2010. október 1. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  2. Constitutional reform of Netherlands Antilles completed (angol nyelven). Government.nl, 2010. szeptember 10. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  3. 31.954, Wet openbare lichamen Bonaire, Sint Eustatius en Saba (holland nyelven). Eerste kamer der Staten-Generaal. (Hozzáférés: 2010. október 15.) „De openbare lichamen vallen rechtstreeks onder het Rijk omdat zij geen deel uitmaken van een provincie. (The public bodies (...), because they are not part of a Province).”
  4. Wet- en regelgeving (holland nyelven)
  5. Statistical Info: Area and Climate (angol nyelven). Central Bureau of Statistics (Netherlands Antilles), 2010. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  6. Bevolkingsontwikkeling Caribisch Nederland; geboorte, sterfte, migratie (holland nyelven). Central Bureau of Statistics, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 13.)
  7. Vacatures (holland nyelven). Rijksdienst Caribisch Nederland. (Hozzáférés: 2013. május 29.)
  8. Rijksdienst Caribisch Nederland (holland nyelven). Rijksdienst Caribisch Nederland. (Hozzáférés: 2013. május 29.)
  9. FAQ (angol nyelven). Rijksdienst Caribisch Nederland. (Hozzáférés: 2013. május 29.)
  10. Rijksdienst welcomes new employees (holland nyelven). Rijksdienst Caribisch Nederland. (Hozzáférés: 2013. május 29.)
  11. New Representative of the National Government, Wilbert Stolte, to start introductory visit to the three islands (angol nyelven). Rijksdienst Caribisch Nederland. (Hozzáférés: 2013. május 29.)
  12. Schurende rechtsordes: Over juridische implicaties van de UPG-status voor de eilandgebieden van de Nederlandse Antillen en Aruba (Rijksuniversiteit Groningen) (holland nyelven) (PDF). Eerstekamer.nl, 2008. június 19.
  13. Economische gevolgen van de status van ultraperifeer gebied voor de Nederlandse Antillen en Aruba / SEOR (holland nyelven) (PDF). Eerstekamer.nl, 2008. június 19.
  14. Tweede Kamer, vergaderjaar 2008–2009, 31700 IV, nr.3: Brief van de staatssecretaris van Binnenlandse Zaken en Koninkrijksrelaties met het kabinetsstandpunt over de rapporten over de UPG status voor de eilandgebieden van de Nederlandse Antillen en Aruba (holland nyelven) (PDF). Eerstekamer.nl, 2008. október 21.
  15. Kamerstuk 31954 nr.7: Regels met betrekking tot de openbare lichamen Bonaire, Sint Eustatius en Saba (Wet openbare lichamen Bonaire, Sint Eustatius en Saba) (holland nyelven). Overheid.nl, 2009. október 14.
  16. Davis, Susan: Bonaire Opts for U.S. Dollar as New Official Currency (angol nyelven). Bonaireinsider.com, 2008. szeptember 13. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
  17. Monetary, Safety Law BES islands approved islands (angol nyelven). The Daily Herald. (Hozzáférés: 2010. június 30.)
  18. ISO 3166-1 decoding table (angol nyelven). International Organization for Standardization. (Hozzáférés: 2010. december 16.)
  19. ISO 3166-1 Newsletter VI-8 (2010-12-15):Code elements for Bonaire, Saint Eustatius and Saba, Curaçao and Sint Maarten (Dutch part), update of other territories and minor correction (angol nyelven) (PDF). ISO, 2010. december 15. (Hozzáférés: 2011. január 1.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karibi Hollandia témájú médiaállományokat.