Fejes káposzta

Fejes káposzta
Származás
Mediterráneum, 1. század
Osztályozás
Nemzetség:	Brassica
Faj:	B. oleracea
Rassz:	B. o. convar. capitata
Változat:	B. o. convar. capitata var. alba
Fajta:	számos
Wikimédia Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejes káposzta témájú médiaállományokat.
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejes káposzta témájú kategóriát.

Káposzta (nyers) Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 25 kcal   103 kJ
Szénhidrátok     5,8 g - Cukrok  3,2 g - Rost  2,5 g   Zsír 0,1 g Fehérje 1,28 g Tiamin (B1-vitamin)  0,061 mg   5% Riboflavin (B2-vitamin)  0,040 mg   3% Niacin (B3-vitamin)  0,234 mg   2% Pantoténsav (B5-vitamin)  0,212 mg  4% B6-vitamin  0,124 mg 10% Folsav (B9-vitamin)  53 μg  13% C-vitamin  36,6 mg 44% Kalcium  40 mg 4% Vas  0,47 mg 4% Magnézium  12 mg 3%  Foszfor  26 mg 4% Kálium  170 mg   4% Cink  0,18 mg 2%
A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis

A fejes káposzta vagy édes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. Szinte egész évben fogyasztható. A káposzta több mint 4000 éve áll termesztésben.

C-vitamin-tartalma 40–50 mg/100 g. A télre eltett savanyított káposzta nyersen fogyasztva szinte a teljes C-vitamin-tartalmát megőrzi, miként a B₁- és B₂-vitamint is, ezért nagyon fontos vitaminforrásunk. Az első évben növeszti az ehető fejet, a másodikban (ha nem takarították be) pedig a becőtermést a magokkal, amikről szaporítható.

Fajták

A tenyészidő hossza szerint négy típusát különböztetjük meg:

• a rövid tenyészidejű (55–70 nap) fajtákat korai, friss fogyasztásra termesztik;
• a közepes tenyészidejű (70–120 nap) nyári fajtákat szintén friss fogyasztásra termesztik;
• az őszi és téli fajtákat ipari feldolgozásra és téli tárolásra;
• az áttelelő fajtákat ősszel ültetik ki és tavasszal takarítják be.

A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 26-28).

Termesztése

A hideget jól tűri, de a −4 °C alatti hőmérsékletet csak az úgynevezett áttelelő fajták viselik el. Az árnyékot, félárnyékot nem tűri. A hibrid fajtákat öntözni kell. Nagy termést csak tápanyagdús talajon hoz.

A káposzta jól megművelt földet, sok nedvességet kedvelő növény. Magját tavasszal melegágyba vetik, majd a palántákat nedves, tápanyaggal dúsított talajba ültetik. Az első nyáron fejlődik ki a gyökér és a leveles szár (a káposztafej). A levelek rövid, vaskos szárból erednek, amelyet torzsának nevezünk. A levelek és a torzsa sok tápanyagot raktároznak. Ha nem takarítják be, a második nyáron hosszú szárat hajt (kétéves növény), amelyen virágok, a virágokból száraz - éretten kétfelé nyíló - becőtermés, s benne a magok fejlődnek.

Felhasználása

Egész évben tárolható, felhasználható, finom és változatos ételek készíthetők belőle. Nyersen, főzve, tartósítva, savanyítva egyaránt ízletes. Enyhe zamatával és ropogós állagával egyike a legfinomabb zöldségeknek. A korai káposztafejeknek fényes és szorosan tapadó leveleik vannak.

A gyalult káposztából sóval és fűszerekkel (tormával, babérlevéllel, kaporral) érlelik a savanyú káposztát. Az érlelés alatt a káposzta bő levet ereszt, cukortartalma tejsavvá alakul át, ez adja jellegzetes ízét. Saját levében hónapokig is eláll a hűtőszekrényben. Nagyon magas a C-vitamin tartalma.

Fontosabb kártevői és betegségei

Kártevői

• tavaszi káposztalégy,
• keresztesvirágúak földibolhája,
• káposzta levéltetű,
• káposztalepke,
• káposztapoloska,
• dohánytripsz,
• káposztamoly

Betegségei

• káposzta fuzáriumos sárgasága,
• káposzta xantomonászos feketeerűsége,
• káposztaperonoszpóra,
• káposzta plazmodiofórás gyökérgolyvája,
• káposzta botritiszes betegsége,
• káposzta szklerotíniás betegsége

Források

• MEK - Fejeskáposzta
• Agroline - Káposztafélék növényvédelme
• Tankönyvtár - Fejeskáposzta
• WikiSzótár - Fejeskáposzta
• Gasztroabc - Fejeskáposzta

További információk

• Káposztás ételek