Fejes káposzta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fejes káposzta

Származás
Mediterráneum, 1. század
Osztályozás
Nemzetség: Brassica
Faj: B. oleracea
Rassz: B. o. convar. capitata
Változat: B. o. convar. capitata var. alba
Fajta: számos


Káposzta (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 25 kcal   103 kJ
Szénhidrátok5.8 g
- Cukrok  3.2 g
- Étkezési rostok  2.5 g
Zsír0.1 g
Fehérje 1.28 g
Tiamin (B1-vitamin)  0.061 mg5%
Riboflavin (B2-vitamin)  0.040 mg3%
Niacin (B3-vitamin)  0.234 mg2%
Pantoténsav (B5-vitamin)  0.212 mg4%
B6-vitamin  0.124 mg10%
Folsav (B9-vitamin)  53 μg13%
C-vitamin  36.6 mg44%
Kalcium  40 mg4%
Vas  0.47 mg4%
Magnézium  12 mg3% 
Foszfor  26 mg4%
Kálium  170 mg4%
Cink  0.18 mg2%

A fejes káposzta vagy édes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. Szinte egész évben fogyasztható. A káposzta több mint 4000 éve áll termesztésben.

C-vitamin-tartalma 40–50 mg/100 g. A télre eltett savanyított káposzta nyersen fogyasztva szinte a teljes C-vitamin-tartalmát megőrzi, miként a B1- és B2-vitamint is, ezért nagyon fontos vitaminforrásunk. Az első évben növeszti az ehető fejet, a másodikban (ha nem takarították be) pedig a becőtermést a magokkal, amikről szaporítható.

Fajták[szerkesztés]

A tenyészidő hossza szerint négy típusát különböztetjük meg:

  • a rövid tenyészidejű (55–70 nap) fajtákat korai, friss fogyasztásra termesztik;
  • a közepes tenyészidejű (70–120 nap) nyári fajtákat szintén friss fogyasztásra termesztik;
  • az őszi és téli fajtákat ipari feldolgozásra és téli tárolásra;
  • az áttelelő fajtákat ősszel ültetik ki és tavasszal takarítják be.

A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 26-28).

Termesztése[szerkesztés]

A hideget jól tűri, de a −4 °C alatti hőmérsékletet csak az úgynevezett áttelelő fajták viselik el. Az árnyékot, félárnyékot nem tűri. A hibrid fajtákat öntözni kell. Nagy termést csak tápanyagdús talajon hoz.

Ha nem takarítják be, a második nyáron hosszú szárat hajt (kétéves növény), amelyen virágok, a virágokból száraz - éretten kétfelé nyíló - becőtermés, s benne a magok fejlődnek.

Kártevői és betegségei[szerkesztés]

Kártevői

Betegségei

  • káposzta fuzáriumos sárgasága,
  • káposzta xantomonászos feketeerűsége,
  • káposztaperonoszpóra,
  • káposzta plazmodiofórás gyökérgolyvája,
  • káposzta botritiszes betegsége,
  • káposzta szklerotíniás betegsége

Termesztése[szerkesztés]

Legnagyobb fejeskáposzta-termelők
2021
(Számok millió tonnában)
1.  Kína 35
2.  India 9,5
3.  Kuvait 2,5
4.  Dél-Korea 2,4
5.  Oroszország 2,3
6.  Fidzsi-szigetek 1,7
7.  Ukrajna 1,7
8.  Indonézia 1,4
9.  Japán 1,4
10.  Kenya 1
76.  Magyarország 0,05
..
Föld összesen 78
Forrás: FAO[1]

A káposzta az egyik legelterjedtebb és legfontosabb zöldségfajta a világon. 2021-ben a káposztát több mint 140 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 78 millió tonnát.

A világ legnagyobb káposzta termelői közé tartozik Kína, India, Kuvait, Dél-Korea és Oroszország. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína és India az éves termés több mint felét (56%) adták a világ káposzta termelésének.

Források[szerkesztés]

  1. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)

További információk[szerkesztés]