Fejes káposzta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fejes káposzta
Cabbage.jpg
Származás
Mediterráneum, 1. század
Osztályozás
Nemzetség: Brassica
Faj: B. oleracea
Rassz: B. o. convar. capitata
Változat: B. o. convar. capitata var. alba
Fajta: számos
Wikimédia Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz
Fejes káposzta témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz
Fejes káposzta témájú kategóriát.


Káposzta (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 25 kcal   103 kJ
Szénhidrátok5,8 g
- Cukrok  3,2 g
- Étkezési rostok  2,5 g
Zsír0,1 g
Fehérje 1,28 g
Tiamin (B1-vitamin)  0,061 mg5%
Riboflavin (B2-vitamin)  0,040 mg3%
Niacin (B3-vitamin)  0,234 mg2%
Pantoténsav (B5-vitamin)  0,212 mg4%
B6-vitamin  0,124 mg10%
Folsav (B9-vitamin)  53 μg13%
C-vitamin  36,6 mg44%
Kalcium  40 mg4%
Vas  0,47 mg4%
Magnézium  12 mg3% 
Foszfor  26 mg4%
Kálium  170 mg4%
Cink  0,18 mg2%

A fejes káposzta vagy édes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. Szinte egész évben fogyasztható. A káposzta több mint 4000 éve áll termesztésben.

C-vitamin-tartalma 40–50 mg/100 g. A télre eltett savanyított káposzta nyersen fogyasztva szinte a teljes C-vitamin-tartalmát megőrzi, miként a B1- és B2-vitamint is, ezért nagyon fontos vitaminforrásunk. Az első évben növeszti az ehető fejet, a másodikban (ha nem takarították be) pedig a becőtermést a magokkal, amikről szaporítható.

Fajták[szerkesztés]

A tenyészidő hossza szerint négy típusát különböztetjük meg:

  • a rövid tenyészidejű (55–70 nap) fajtákat korai, friss fogyasztásra termesztik;
  • a közepes tenyészidejű (70–120 nap) nyári fajtákat szintén friss fogyasztásra termesztik;
  • az őszi és téli fajtákat ipari feldolgozásra és téli tárolásra;
  • az áttelelő fajtákat ősszel ültetik ki és tavasszal takarítják be.

A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 26-28).

Termesztése[szerkesztés]

A hideget jól tűri, de a −4 °C alatti hőmérsékletet csak az úgynevezett áttelelő fajták viselik el. Az árnyékot, félárnyékot nem tűri. A hibrid fajtákat öntözni kell. Nagy termést csak tápanyagdús talajon hoz.

Ha nem takarítják be, a második nyáron hosszú szárat hajt (kétéves növény), amelyen virágok, a virágokból száraz - éretten kétfelé nyíló - becőtermés, s benne a magok fejlődnek.

Kártevői és betegségei[szerkesztés]

Kártevői

Betegségei

  • káposzta fuzáriumos sárgasága,
  • káposzta xantomonászos feketeerűsége,
  • káposztaperonoszpóra,
  • káposzta plazmodiofórás gyökérgolyvája,
  • káposzta botritiszes betegsége,
  • káposzta szklerotíniás betegsége

Fő termesztők[szerkesztés]

2020-ban a világ káposztatermelése (más káposztafélékkel kombinálva) 71 millió tonna volt. Kína a világ össztermelésének 48%-át adta. További jelentős termelők India, Oroszország, Dél-Korea, Ukrajna volt.[1]

Fő káposzta termesztők – 2020-ban
Ország Termesztés
(millió tonna)
 Kína 33.8
 India 9.2
 Oroszország 2.6
 Dél-Korea 2.6
 Ukrajna 1.8
Világ 70.9
Forrás: FAOSTAT of the United Nations[1]


Források[szerkesztés]

  1. a b Crops/Regions/World list/Production Quantity (pick lists), Cabbages and other brassicas, 2020. UN Food and Agriculture Organization, Corporate Statistical Database (FAOSTAT), 2022 (Hozzáférés: 2022. január 20.)

További információk[szerkesztés]