Káposztalepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Káposztalepke
Large white spread wings.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Rhopalocera
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Csoport: Pillangóalakúak (Papilioniformes)
Család: Fehérlepkék (Pieridae)
Alcsalád: Pierinae
Nemzetség: Pierini
Alnemzetség: Pierina
Nem: Fehérlepke (Pieris)
Schrank, 1801
Faj: P. brassicae
Tudományos név
Pieris brassicae
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Káposztalepke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Káposztalepke témájú médiaállományokat és Káposztalepke témájú kategóriát.

A káposztalepke (Pieris brassicae) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A Brit-szigetektől és Dél-Skandináviától majdnem egész Európán át Észak-Afrikáig, Ázsiában a Himalája déli lejtőiig honos. A Himalájában 3700 m magasan is megtalálható.

Ha túlszaporodik, nagy tömegekben észak felé vándorol.

Alfajai[szerkesztés]

  • Pieris brassicae brassicae
  • Pieris brassicae catoleuca
  • Pieris brassicae cyniphia
  • Pieris brassicae cypria
  • Pieris brassicae italorum
  • Pieris brassicae marghanita
  • Pieris brassicae ottonis
  • Pieris brassicae subtaeniata
  • Pieris brassicae vazquezi
  • Pieris brassicae verna
  • Pieris brassicae wollastoni (Madeirán honos)

Megjelenése[szerkesztés]

Fehér szárnyai erősen erezettek, az elülső pár csúcsa fekete, a nőstény szárnyain további egy-egy fekete folt található. A nyári nemzedékek szárnycsúcsa feketébb, mint a tavasziaké. Szárnyának fesztávolsága 56–68 mm.

Kicsiny petéi enyhén görbült ék alakúak.

A hernyó hossza maximum 50 milliméter. Fejét szilárd tok borítja. A frissen kikelt (vagy éppen vedlett) hernyó bőre igen puha. Néhány óra alatt a némileg megszilárdul, de mindvégig hajlékony és érzékeny marad. A leveleket két erős rágójukkal falják. Három pár erős torlábukkal haladnak. Testük hátulsó részén további öt pár bőrnyúlvány található; ezek az úgynevezett potrohlábak.

Bábja sárgászöld vagy sárga, fekete pöttyökkel. A zömök, hengeres, viszonylag merev báb felületét élek, lécszerű kiemelkedések és dudorok teszik egyenetlenné. Alapszíne attól függ, hogy zömmel milyen színű környezetben élt hernyó korában.

Életmódja[szerkesztés]

Gyakori lepke kertekben, szántókon, réteken, valamint más nyílt területeken. Április és október között 2–3 nemzedéke repül. 200–300 petéjét csomókban rakja keresztesvirágúak (Brassicales) leveleinek fonákjára.

A hernyók 10–14 nap alatt kelnek ki. A frissen kikelt hernyó mintegy 2 mm hosszú, és rögvest táplálkozni kezd: először a peteburkot falja fel, majd amint kültakarója megszilárdult, a gazdanövény leveleit rágja. Ennek eredményeként már az első nap eredeti hosszuk másfélszeresére (3 milliméteresre) nőnek. Az 5 mm-es hosszt élete negyedik napján éri el; ekkor következik az első vedlés. Vedlés előtt a hernyó abbahagyja a táplálkozást, összehúzódik, és a potrohában levő mirigyekben termelt fonalakkal a tápnövényre erősíti magát. Kisvártatva lüktető rángások haladnak végig testén. Ezek hatására a fejrészen felhasad a régi bőr, és kibújik belőle a hernyó. Az új bőr ilyenkor még rendkívül laza, ráncos és lötyögős, sápadt árnyalatú és nagyon puha. Néhány óra alatt a korábbi bőrhöz hasonlóan megszilárdul és kiszíneződik. Ezt sz időszakot a hernyó egy helyben, többé-kevésbé mozdulatlanul tölti, majd újult erővel veti magát a levelekre.

Négyszer vedlik, majd 3–4 heti fejlődés után, az ötödik hernyószakasz végén (hossza ekkor 4–4,5 cm) alkalmas, védett helyet keres magának (épületben vagy a szabadban), és ott bebábozódik. A báb feje fölfelé fordul; hasoldalával tapad a kiválasztott felülethez. A nyári bábok körülbelül két hetet látszólag változatlan állapotban töltenek el. A nyugalmi állapot végén burkuk a fejtájékon húzódó varrat mentén reped fel.

A 2–3. nemzedék bábjai védett helyen áttelelnek; belőlük a lepkék májusban bújnak elő. Az imágó különféle virágok nektárjával táplálkozik, és eközben sok virágot be is poroz.

Hernyója a termesztett káposztafélék (Brassicaceae) megrágásával olykor tetemes károkat okoz.

Források[szerkesztés]

  • Állat- és növényhatározó természetjáróknak
  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2
  • Erich Lange, 1985: Metamorfózisok az állatvilágban. Gondolat Zsebkönyvek, 1988, Budapest. ISBN 963 282 061 4, ISSN 0133–0489 p. 7.
Káposztalepke…
és hernyója…
és bábja