Pillangószerűek

Pillangószerűek
	Közönséges tűzlepke (Lycaena phlaeas)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Bombycina;
Csoport:	Valódi nappali lepkék (Rhopalocera);
Öregcsalád:	Papilionoidea;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Pillangószerűek témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pillangószerűek témájú kategóriát.

A pillangószerűek avagy pillangó-formájúak^[1] (Papilionoidea) a rovarok (Insecta) osztályában a valódi lepkék (Glossata) alrendjének egyik öregcsaládja.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

Testük erőteljes, a szárnyuk tarka.^[2] Két pár szárnyukat nem köti össze kapcsolókészülék. Rövid csápjuk orsószerűen bunkós.

Második szárnyuk hátsó szegélye homorúan ívelt, a végén faroknyúlvánnyal. Mindhárom pár lábuk fejlett. Csupasz hernyóik fejénél a kitolható villaszerű függelék (osmatherium) az ellenség megzavarását szolgálja; ebből veszély esetén riasztó váladékot bocsátanak ki.^[3]

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]

A nagy területen elterjedt fajok egy évben repülő nemzedékeinek száma az éghajlattól függ: trópusi és meleg mérsékelt éghajlaton több, a sarkokhoz közeledve fokozatosan egyre kevesebb. A mérsékelt égövben (és onnan a sarkvidékhez közeledve) a táplálékhiányos téli időszakot nyugalmi állapotban, anyagcseréjüket minimálisra csökkentve vészelik át, fejlődésük fajonként változó állapotában.

Egyes fajok imágója (tehát a kifejlett lepke) telel át. Ilyen például:
kis rókalepke (Aglais urticae),
nappali pávaszem (Inachis io)
c-betűs lepke (Polygonia c-album').

Más fajok báb állapotban telelnek, mint például:

a káposztalepke (Pieris brassicae),
a fecskefarkú lepke (Papilio machaon),
a kardoslepke (Iphiclides podalirius).

Hernyó állapotban telel át például:

közönséges tarkalepke (Melitaea athalia) — társas szövedékben,
mocsári tarkalepke (Euphydryas aurinia) — társas szövedékben,
csíkos boglárka (Polyommatus damon).

Pete állapotban telel át például:

északi boglárka (Plebejus idas)

Az úgynevezett vándorlepkék télen nem vonulnak nyugalomba, hanem melegebb éghajlatra vándorolnak. Ilyen például az atalantalepke (Vanessa atalanta) és a bogáncslepke (Vanessa cardui).

A legtöbb faj bábja erre a célra kibocsátott fonállal rögzíti magát valamilyen felülethez. Egyes fajok bábjai hasoldalukkal tapadnak ehhez a felülethez úgy, hogy a fejük fölfelé áll. Ilyenek például:

a káposztalepke (Pieris brassicae),
a fecskefarkú lepke (Papilio machaon),
a kardoslepke (Iphiclides podalirius).

Más fajok bábjai testük hátsó végét rögzítik úgy, hogy a fejük szabadon lecsüng. Ilyen, úgynevezett zuhanóbábja van például:

a kis rókalepkének (Aglais urticae),
a nappali pávaszemnek (Inachis io)
az Atalanta-lepkének (Vanessa atalanta).

Amint ebből az összesítésből is kiviláglik, sok hernyó valamiféle szövedékben bábozódik (egyesek magányosan, más fajok hernyói kisebb-nagyobb csoportokban).

Egyes bábok színe megegyezik lárvakori környezetük színével. Ilyen faj például:

a káposztalepke (Pieris brassicae),
a japán fecskefarkú lepke (Papilio xuthus).^[4]

Imágóik nappal aktívak.

Rendszertani felosztásuk[szerkesztés]

A pillangószerűek leszármazási rendje a „Tree of Life project” szerint

Rendszertanuk még nem egyértelműen tisztázott; a Tree of Life project leszármazási rendje például eltér az általunk ismertetett felosztástól.

Az öregcsaládot két sorozatra tagoljuk összesen hat családdal:

Busalepke-alakúak (Hesperiiformes) sorozata
- Busalepkefélék családja (Hesperiidae)
Pillangóalakúak (Papilioniformes) sorozata
- boglárkalepkefélék családja (Lycaenidae)
- tarkalepkefélék családja (Nymphalidae)
- pillangófélék családja (Papilionidae)
- fehérlepkék családja (Pieridae)
- mozaiklepkék családja (Riodinidae)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Bálint Zsolt, Gubányi András és Pitter Gábor: Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa. [2014. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 11.)
↑ Új magyar lexikon V. (Mf–R). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága Budapest: Akadémiai. 1962. 483. o.
↑ Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 797. o. ISBN 963-9257-11-7
↑ Erich Lange, 1985: Metamorfózisok az állatvilágban. Gondolat Zsebkönyvek, 1988, Budapest. ISBN 963 282 061 4, ISSN 0133–0489

Források[szerkesztés]

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Bálint Zsolt, Gubányi András és Pitter Gábor: Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa. [2014. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 11.)

[2] Új magyar lexikon V. (Mf–R). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága Budapest: Akadémiai. 1962. 483. o.

[3] Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 797. o. ISBN 963-9257-11-7

[4] Erich Lange, 1985: Metamorfózisok az állatvilágban. Gondolat Zsebkönyvek, 1988, Budapest. ISBN 963 282 061 4, ISSN 0133–0489

[1]

[2]

[3]

[4]