Busalepkefélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Busalepkék
Nőstény erdei busalepke (Ochlodes sylvanus)
Nőstény erdei busalepke (Ochlodes sylvanus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Busalepkék (Hesperiidae)
Latreille, 1809
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Busalepkék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Busalepkék témájú kategóriát.

A busalepkék vagy busalepkefélék (Hesperiidae) a lepkék (Lepidoptera) rendjében a valódi lepkék (Glossata) alrendjének egyik családja.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés]

A legtöbb fajuk a trópusokon, Dél-Amerikában él.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

Közepes, illetve kis termetű, zömök testű, barnás vagy szürkés lepkék. Testük vaskos, a szárnyuk keskeny és feltűnően kemény. A trópusi fajok – mind Dél-Amerikában, mind Afrikában – többnyire színpompásak, különös ablakfoltokkal vagy farkszerűen megnyúlt hátulsó szárnnyal. Az európai fajok színvilága sokkal egyszerűbbek, szerényebb.

Nevüket onnan kapták, hogy fejük nagy és széles. Nagy, félgömb alakú szemüket részben szőrfürt takarja. Szívó szájszervük jól fejlett. Tapogatójuk erős, sűrűn pikkelyes; a vége görbe vagy horgas. Csápjuk orsószerűen bunkós.

Elülső lábuk szárának belső felén gyakran levél alakú sarkantyút, a hátsó lábuk szárán majdnem mindig két pár sarkantyút viselnek.

Bábjuk megnyúlt, szabad szívókahüvellyel és fejtövisekkel.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]

Az imágók nappal aktívak. Többnyire verőfényben repülnek a réteken és erdei tisztásokon; röptük gyors, szökdelő.

Szárnyaikat nyugalmi helyzetben nem egy síkban tartják, hanem az első párat részben fölemelik.

Hernyóik rendszerint összefont levélben élnek, és ugyancsak összefont levélben, laza szövedékben bábozódnak be.

Rendszertani felosztásuk[szerkesztés]

  • Pyrrhopyginae alcsalád:
    • Oxynetrini:
      • Cyclopyge
      • Oxynetra
    • Passovini:
      • Aspitha
      • Azonax
      • Granila
      • Myscelus
      • Passova
    • Pyrrhopygini:
      • Amenis
      • Amysoria
      • Apyrrothrix
      • Ardaris
      • Ardaris
      • Creonpyge
      • Croniades
      • Cyanopyge
      • Elbella
      • Gunayan
      • Jemadia
      • Jonaspyge
      • Melanopyge
      • Metardaris
      • Microceris
      • Mimardaris
      • Mimoniades
      • Mysarbia
      • Mysoria
      • Nosphistia
      • Ochropyge
      • Parelbella
      • Protelbella
      • Pseudocroniades
      • Pyrrhopyge
      • Sarbia
      • Yanguna
    • Zonini:
      • Zonia
  • Trapezitinae alcsalád:
      • Anisynta
      • Anisyntoides
      • Antipodia
      • Croitana
      • Dispar
      • Felicena
      • Hesperilla
      • Hewitsonella
      • Mesodina
      • Motasingha
      • Neohesperilla
      • Oreisplanus
      • Pasma
      • Proeidosa
      • Rachelia
      • Signeta
      • Toxidia
      • Trapezites

Ismertebb fajok[szerkesztés]

1. Hesperiinae:

2. Pyrginae:

Források[szerkesztés]