Mocsári tarkalepke
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nőstény mocsári tarkalepke
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Euphydryas aurinia Rottemburg, 1775 | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mocsári tarkalepke témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári tarkalepke témájú médiaállományokat és Mocsári tarkalepke témájú kategóriát. |
A mocsári tarkalepke (Euphydryas aurinia) a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjában a névadó tarkalepkék (Nymphalinae) alcsalád faj.
Származása, elterjedése[szerkesztés]
Megtalálható Eurázsia nagy részén, főleg a magashegységekben. Magyarországon csak a Dunántúl néhány kisebb tájegységéről (pl.: Bakonyalja, Tapolcai-medence, Őrség) ismert.
Hazánkban jégkori reliktum fajnak tekintik.[1]
Megjelenése[szerkesztés]
Eléggé változatos küllemű faj. Szárnyának fesztávolsága 4,5–5,2 cm; a nőstény általában nagyobb a hímnél. Szárnya keskenyebb, mint a többi tarkalepkéé. Mintázata jellegzetesen mozaikos vöröses narancssárga, sárgásbarna és barna, fehér középsávval és a hátsó szárny szegélye mentén jól fejlett fekete pontsorral. A hátsó szárny fonákán világos szalagok és foltok helyezkednek el. Melegebb vidékeken nagyobb termetű és sötétebb narancsszínű, a havasokon kisebb és halványabb.
A sötét színű hernyót apró szőrök borítják. Zöldesfehér bábját fekete pontok tarkázzák.
Mocsári tarkalepke
△ Mocsári tarkalepke
Életmódja[szerkesztés]
Síkvidéken vagy dombságokon leginkább tőzegesedő vagy tőzeges lápréteken, mocsárerdőkben és a láperdők dús lágyszárú növényzettel benőtt tisztásain fordul elő; a száraz hegyoldalakon mintegy 2000 m-ig felkapaszkodik (az Alpokban följebb is).
Röpte lassú; territoriális faj. Keveset repül, sokat ücsörög az alacsony növényeken — ilyenkor széttárja szárnyait. Felhős napokon nehéz megtalálni, mert elrejtőzik a növényzet mélyén.
Egy nemzedéke repül májustól júliusig.
A hernyót fő tápnövénye a réti ördögharaptafű (Succisa pratensis), de megél az útifűféléken (Plantago agg.) és az ördögszemeken (Scabiosa spp.) is.
A félig kifejlett hernyó telel át, társasan, selyem szövedékben.
Alfajok, változatok[szerkesztés]
- Euphydryas aurinia aurinia
- Euphydryas aurinia avis
- Euphydryas aurinia bulgarica
- Euphydryas aurinia laeta
Rokon fajok[szerkesztés]
Legközelebbi rokona a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna).
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 55.
- Fajok végveszélyben!
- Ökoremediáció - Fajleírások: Lápi vagy mocsári tarkalepke (Euphydryas aurinia)
További információk[szerkesztés]
- lápi tarkalepke - Euphydryas aurinia (Rottemburg, 1775). izeltlabuak.hu . (Hozzáférés: 2018. július 6.)
|
