Márib
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Márib | |
 | |
| az ősi város romjai | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Jemen |
| Kormányzóság | Márib |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 16 794 fő (2005) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság |
|
| Időzóna | UTC+03:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 15° 27′ 45″, k. h. 45° 19′ 33″15.462530°N 45.325810°EKoordináták: é. sz. 15° 27′ 45″, k. h. 45° 19′ 33″15.462530°N 45.325810°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Márib témájú médiaállományokat. | |
Márib (arabul: مأرب, átírva Maʾrib vagy Mārib) település Jemenben, az azonos nevű, Marib kormányzóságban. Szanaától kb. 120 km-re keletre fekszik. Népessége kb. 17 ezer fő. 2011-ben mint az Al-Káida jemeni fővárosát is említették.[1]
Nagyobb jelentősége a múltban volt. Kr. e. 1000 körül a Szabá (Sába) királyság fővárosa és fontos kereskedőváros volt. A romjai között megtalálható Bilkisz (Bilkuisz) temploma és a Kr. e. 500-ban emelt városfalak maradványa. Az egyik fal menti templomot mecsetté alakították át. A várostól délre egy 550 méter hosszú, Kr. e. 8 századi kőgát[2] maradványai láthatók.
A terület elhagyatottan állt a 20. század folyamán. Majd 1986-ban olajkutat és olajfinomítót helyeztek itt üzembe. Ekkor egy új város épült, amely kb. 3,5 km-re északra fekszik az ősi város központjától. Maribtól indul a 438 km hosszú Marib – Ras Isa kőolajvezeték, egészen a Vörös-tengeri végállomásáig. 1986-ban egy új, 38 m magas és 763 m hosszú gátat helyeztek üzembe az Adhanah- (Dhana-) völgyben, 3 km-re az ősi gát romjaitól.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ma'rib című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2014. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 7.)
- ↑ Donald Routledge Hill, A history of engineering in classical and medieval times Routledge, 1996
