Hormuzi-szoros
| Hormuzi-szoros | |
 | |
| a szoros térképe | |
| Országok |  Irán Omán Egyesült Arab Emírségek |
| Elhelyezkedése | |
 Hormuzi-szoros
Pozíció Irán térképén
| |
 é. sz. 26° 36′, k. h. 56° 30′26.600000°N 56.500000°EKoordináták: é. sz. 26° 36′, k. h. 56° 30′26.600000°N 56.500000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hormuzi-szoros témájú médiaállományokat. | |
A Hormuzi-szoros (arabul: مَضيق هُرمُز, Maḍīq Hurmuz, perzsául: تَنگِه هُرمُز, Tangeh-ye Hormoz) a nyugati Perzsa-öblöt keleten az Ománi-öböllel, majd tovább az Arab-tengerrel és az Indiai-óceánnal összekötő tengerszoros, a világkereskedelem egyik fontos hajózási útvonala. A 2010-es években a világ cseppfolyósított földgázának egyharmada és a globálisan kitermelt kőolaj közel negyede haladt át a szoroson, így kiemelten fontos stratégiai helyszín a nemzetközi kereskedelem számára.[1][2]
Etimológia
[szerkesztés]A nevet Ifra Hormizdról, II. Sápur szászánida király anyjának nevéről eredeztetik. A 10. és 17. század között itt helyezkedett el Hormuz (Ormuz) Királysága, amelyről úgy tűnik, hogy a szoros a nevét kapta.
Földrajzi helyzete
[szerkesztés]Északi oldalán Irán tengerpartja, déli részén a Muszandam-félsziget húzódik; utóbbin Omán osztozik az Egyesült Arab Emírségekkel.
Szélessége a legszűkebb részén mintegy 39–40 km, hossza körülbelül 60 km. A hajózási útvonal szélessége mindkét irányban mindössze három kilométer, amelyet egy három kilométeres pufferzóna választ el.[3] A szoros elég mély és széles ahhoz, hogy a világ legnagyobb nyersolaj-szállító tartályhajóit is kiszolgálja.
A szorosban több kisebb-nagyobb sziget található, a legjelentősebbek Kesm és Hormuz — a szoros ez utóbbiról kapta közkeletű nevét.
Jelentősége
[szerkesztés]Stratégiai jelentősége igen nagy, mivel ezen a tengerszoroson halad át a világszerte tengeren szállított kőolaj több mint egyharmada.[4] A kőolaj és a finomított termékek mennyisége 2024-ben közel 21 millió hordó volt naponta. Ezen belül egyre nő a cseppfolyósított földgáz (LNG) aránya. Az LNG jó részét a Malaka-szoroson át szállítják Kelet-Ázsiába.[5]
2011-ben átlagosan naponta 14 nyersolajszállító tartályhajó haladt át a szoroson, és ugyanennyi üres tartályhajó ment át rajta új szállítmány felvételére.[3]
| Év | Kőolaj | Finomított termék |
|---|---|---|
| 2018 | 16,5 | 4,9 |
| 2019 | 15,2 | 4,9 |
| 2020 | 13,7 | 4,8 |
| 2021 | 14,0 | 4,9 |
| 2022 | 15,6 | 5,5 |
| 2023 | 14,9 | 5,9 |
- A legnagyobb olajexportőrök a Perzsa-öböl országai
- A legnagyobb importőrök
2023-ban az itt átszállított olaj 83 százaléka került ázsiai piacokra.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The Strait of Hormuz is the world's most important oil transit chokepoint. U.S. Energy Information Administration, 2012. január 4. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
- ↑ „2 oil tankers were damaged in possible attacks in the Gulf of Oman”, Vox, 2019. június 13.. [2020. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. június 13.)
- ↑ a b The Strait of Hormuz is the world's most important oil transit chokepoint - U.S. Energy Information Administration (EIA). www.eia.gov. (Hozzáférés: 2025. június 23.)
- ↑ http://www.eia.gov/countries/regions-topics.cfm?fips=WOTC#hormuz
- ↑ a b c G7 Zéróosztó
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Strait of Hormuz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- „2 oil tankers were damaged in possible attacks in the Gulf of Oman”, Vox, 2019. június 13.
- The Strait of Hormuz is the world's most important oil transit chokepoint. U.S. Energy Information Administration, 2012. január 4. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
- Jon M. Van Dyke. Transit Passage Through International Straits, The Future of Ocean Regime-Building. University of Hawaii, 216. o.. DOI: 10.1163/ej.9789004172678.i-786.50 (2008. október 2.). ISBN 9789004172678
- Viktor Katona: How Iran Plans To Bypass The World's Main Oil Chokepoint. Oilprice.com. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
- ↑ G7 Zéróosztó: Gajda Mihály: A tengerszoros, amelynek lezárásától a legjobban fél a világ
