Európai Labdarúgó-szövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Európai Labdarúgó-szövetség
Union of European Football Associations (UEFA)
UEFA Confederación.svg
Az UEFA tagjai kékkel vannak jelölve
Az UEFA tagjai kékkel vannak jelölve

Alapítva 1954. június 15.
Típus sport-szervezet
Székhely Svájc, Nyon
Tagság 55 tagország
Elnök Aleksander Čeferin

Az Európai Labdarúgó-szövetség
Union of European Football Associations (UEFA) weboldala
Commons

Az Európai Labdarúgó-szövetség (angolul Union of European Football Associations, (UEFA)) az európai labdarúgás adminisztratív és ellenőrző testülete. Képviseli Európa nemzeti labdarúgó-szövetségeit, kontinens méretű nemzeti és klubversenyeket szervez és bonyolít le, ellenőrzi ezen tornák pénzdíjait, szabályait és médiajogait. Több olyan nemzet szövetsége, amely földrajzilag Ázsiában fekszik, az UEFA tagjai közé tartozik, nem pedig az Ázsiai Labdarúgó-szövetséghez, mint például Izrael és Kazahsztán.

Az UEFA a FIFA hat kontinentális szövetségének egyike. Ez a legerősebb, legbefolyásosabb szövetség. A világ szinte minden kimagasló tudású labdarúgója európai bajnokságokban (mint az angol, olasz, spanyol vagy német bajnokságok) játszik, elsősorban az egyes gazdag klubok által nyújtott kimagasló fizetések miatt. Az UEFA-ban találhatók a világ legerősebb csapatai. A 2010-es labdarúgó-világbajnokságon a lehetséges 32 résztvevői helyből 13-at az UEFA nemzeti tizenegyeinek tartottak fenn.

Az UEFA-t 1954. június 15-én alapították a svájci Bázelban, a francia, az olasz és a belga labdarúgó szövetségek megbeszélése eredményeként. Székhelye 1959-ig Párizsban volt, amikor is a szervezet átköltözött Bernbe. A szervezet első főtitkára Henri Delaunay volt, első elnöke pedig Ebbe Schwartz. 1995-ben a szervezet adminisztrációs központja átköltözött a svájci Nyonba. Kezdetben 25 tagszövetséggel rendelkezett, mára a tagok száma elérte az 55-öt (lásd az oldal alján vagy a Nemzeti labdarúgó-válogatottak listája oldalt).

Az UEFA-nak, nemzeti labdarúgó-szövetségek képviseletében, több komoly összetűzése volt az Európai Bizottsággal. Az 1990-es években jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a televíziós jogokat, különösen a nemzetközi közvetítéseket irányító szabályozóin, annak érdekében, hogy folyamatosan megfeleljen az európai jogrendszernek.

Tagországok[szerkesztés]

Különbségek az UEFA tagországai és Európa országai között[szerkesztés]

  • Az Egyesült Királyság négy tagállama: Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország külön szövetséggel és tagsággal rendelkezik (egyedül az olimpiai játékokon indultak közös válogatottal Nagy-Britannia néven. Ugyanakkor néhány walesi csapat az angol bajnokságban szerepel).
  • Az európai független államok közül nem tagja a FIFA-nak, így az UEFA-nak sem Monaco és a Vatikán. (Előbbi klubcsapata, az AS Monaco FC a francia szövetség keretein belül működik.)
  • Saját szövetséggel és tagsággal rendelkezik Feröer, amely a Dán Királyság autonóm országrésze.
  • Az Egyesült Királyság tengerentúli területe, Gibraltár 2013-ban felvételt nyert.
  • Koszovó, amelynek függetlenségét jelenleg még nem minden ország ismeri el, 2016-ban felvételt nyert.
  • Az ázsiai Izrael politikai okokból az európai szövetség tagja.
  • Azok az országok, amelyeknek a területe átnyúlik Európa és Ázsia határán, választhattak, hogy melyik szövetségbe akarnak tartozni. A két földrészt elválasztó Kaukázus mentén elhelyezkedő Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia, a transzkontinentális országnak számító Oroszország és Törökország, valamint a földrajzilag inkább ázsiai, de kultúrájában európai Ciprus is úgy döntött, hogy az UEFA tagja lesz. Kazahsztán, amely szintén rendelkezik európai területtel is, 2002-ben átjelentkezett az ázsiai szövetségből.

Megszűnt tagországok[szerkesztés]

Ezek a labdarúgó-szövetségek ma már nem léteznek, mivel az adott politikai helyzet által egyesültek egy másik országgal vagy szétbomlottak több államalakulattá.

  • csehszlovák Csehszlovákia – jogutódja Csehország, továbbá kivált belőle Szlovákia.
  • FÁK FÁK – jogutódja Oroszország, további kivált országok: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Moldova, Örményország, Ukrajna, valamint az AFC-hez tartozó Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán.
  • jugoszláv Jugoszlávia – jogutódja Szerbia és Montenegró (volt), korábban kivált országok: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szlovénia.
  • NDK NDK – beolvadt az addig az NSZK nevet használó Németországba.
  • Saar-vidék Saar-vidék – beolvadt az NSZK-ba (ma Németország).
  • SCG Szerbia és Montenegró – jogutódja Szerbia, belőle vált ki Montenegró, illetve 2008-ban Koszovó is kivált Szerbiából.
  • szovjet Szovjetunió – jogutódja a FÁK (volt), további kivált országok: Észtország, Lettország, Litvánia.

Az Európai Labdarúgó-szövetség vezetői[szerkesztés]

Az UEFA elnökei[szerkesztés]

Az UEFA főtitkárai[szerkesztés]

* Megjegyzés: 1999. decembertől 2007. áprilisig főtitkár helyett főigazgató megnevezést használtak.

Versenyek[szerkesztés]

Országok között[szerkesztés]

A férfiak fő versenye, a labdarúgó-Európa-bajnokság, 1958-ban indult, és 1964-ig európai nemzetek kupájaként volt ismert. Az első döntőt 1960-ban rendezték meg, amit a Szovjetunió nyert. Az UEFA szintén indított Európa-bajnokságokat U-21-es, U-19-es és U-17-es kategóriákban. A női labdarúgó-válogatottak számára létrehozta a női labdarúgó-Európa-bajnokságot, illetve a női U-19-es bajnokságot.

Klubok között[szerkesztés]

Amatőr kupák[szerkesztés]

Részvétel a világbajnokságon[szerkesztés]

Női tornák résztvevői [1]

Az alábbiakban felsoroljuk azokat az UEFA tagországokat, akik részt vettek a labdarúgó-világbajnokságokon. Vastagítottuk annak a csapatnak a nevét, aki megnyerte a tornát:

  • 1930Belgium, Franciaország, Románia, Jugoszlávia
  • 1934Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc
  • 1938 – Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Svédország, Svájc
  • 1950Anglia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Svájc, Jugoszlávia
  • 1954 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Skócia, Svájc, Törökország, NSZK, Jugoszlávia
  • 1958 – Ausztria, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Észak-Írország, Skócia, Svédország, Szovjetunió, Wales, NSZK, Jugoszlávia
  • 1962Bulgária, Csehszlovákia, Anglia, Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia
  • 1966 – Bulgária, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szovjetunió, NSZK
  • 1970 – Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Anglia, Olaszország, Románia, Svédország, Szovjetunió, NSZK (valamint Izrael, amely mint az AFC tagja kvalifikálta magát)
  • 1974 – Bulgária, NDK, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Skócia, Svédország, NSZK, Jugoszlávia
  • 1978 – Ausztria, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Skócia, Spanyolország, Svédország, NSZK
  • 1982 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Észak-Írország, Lengyelország, Skócia, Spanyolország, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia
  • 1986 – Belgium, Bulgária, Dánia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Észak-Írország, Lengyelország, Portugália, Skócia, Spanyolország, Szovjetunió, NSZK
  • 1990 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Írország, Olaszország, Hollandia, Románia, Skócia, Spanyolország, Svédország, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia
  • 1994 – Belgium, Bulgária, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Románia, Oroszország, Spanyolország, Svédország, Svájc
  • 1998 – Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Dánia, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Románia, Skócia, Spanyolország, Jugoszláv SzK
  • 2002 – Belgium, Horvátország, Dánia, Anglia, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Oroszország, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Törökország
  • 2006 – Horvátország, Csehország, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szerbia és Montenegró, Spanyolország, Svájc, Svédország, Ukrajna
  • 2010 – Anglia, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia
  • 2014 – Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svájc

Összesen részt vettek (a lehetséges 20-ból)[szerkesztés]

18 alkalommal
(10-szer mint  NSZK)
14 alkalommal
12 alkalommal
11 alkalommal
(2-szer mint Szerbia és Montenegró Szerbia és Montenegró+,
8-szor mint  Jugoszlávia+)
10 alkalommal
(7-szer mint  Szovjetunió+)
9 alkalommal
(8-szor mint  Csehszlovákia+)
8 alkalommal
7 alkalommal
6 alkalommal
4 alkalommal
3 alkalommal
2 alkalommal
1 alkalommal
(az Ázsiai Labdarúgó-szövetség tagjaként)

Legjobb helyezések[szerkesztés]

világbajnok
ezüstérmes
 Csehország néven 2006-ban a csoportkör résztvevője.
bronzérmes
 Szerbia és Montenegró néven 2006-ban,  Szerbia néven 2010-ben a csoportkör résztvevője volt.
negyedik helyezett
 Oroszország néven a csoportkör résztvevője 1994-ben, 2002-ben és 2014-ben.
negyeddöntő/második csoportkör[2]
nyolcaddöntő[3]
első kör[4]
(az Ázsiai Labdarúgó-szövetség tagjaként)

+ = a válogatott és a nemzeti szövetség már nem léteznek

Megjegyzés: a FIFA szabályai szerint Németország az NSZK jogutódja. Ugyanez a helyzet Szerbia, Szerbia és Montenegró és Jugoszlávia, Csehország és Csehszlovákia, valamint Oroszország és a Szovjetunió esetében. E szócikkekben az utolsó hármat elkülönítettük, mivel különböző népeket és területeket jelölnek.

Európa-bajnokságok[szerkesztés]

Részvételek száma (a lehetséges 15-ből)[szerkesztés]

1976-ig négyes torna, 1980-tól 1992-ig nyolc, 1996-tól 2012-ig tizenhat csapat jutott ki, 2016-tól 24 csapat juthat ki.

12 alkalommal
5-ször  NSZK néven.
11 alkalommal
5-ször mint  Szovjetunió+, 1-szer mint  FÁK+.
10 alkalommal
9 alkalommal
3-szor mint  Csehszlovákia+.
8 alkalommal
6 alkalommal
5 alkalommal
Napjainkban  Szerbia, de ezen a néven még nem jutott ki.
4 alkalommal
3 alkalommal
2 alkalommal
1 alkalommal

Legjobb helyezések[szerkesztés]

Európa-bajnok
 Oroszország néven 2008-ban elődöntős.
 Csehország néven 1996-ban ezüstérmes.
ezüstérmes
elődöntős[6]
negyeddöntős[7]
nyolcaddöntős[8]
csoportkör[9]

Részvétel a konföderációs kupán[szerkesztés]

  • 1992:[10]
  • 1995:[10] Dánia
  • 1997: Csehország
  • 1999: Németország
  • 2001: Franciaország
  • 2003: Franciaország, Törökország
  • 2005: Görögország, Németország
  • 2009: Olaszország, Spanyolország
  • 2013: Olaszország, Spanyolország

Részvételek száma (a lehetséges 9-ből)[szerkesztés]

2 alkalommal
1 alkalommal

Legjobb helyezések[szerkesztés]

kupagyőztes
ezüstérmes
bronzérmes
csoportkör

Az UEFA-emléktábla[szerkesztés]

Az UEFA-emléktábla (angolul: The UEFA Plaque) egy elismerés, amelyet a Juventus kapott 1987-ben, mivel első klubként sikerült megnyernie az UEFA által kiírt kupasorozatok közül mind a hármat (BEK – mai nevén bajnokok ligája, KEK, UEFA-kupa – mai nevén Európa-liga).

Azóta három klub ért el hasonló sikert: a Bayern München, az Ajax és legutóbb – a 2013-as Európa-liga megnyerésével – a Chelsea. (Az FC Barcelona a BEK/BL és KEK mellett megnyerte ugyan az UEFA-kupa elődjének számító VVK-t, de az még nem az UEFA hivatalos kupasorozata volt.) Erre a sikersorozatra már csak olyan csapatoknak van esélyük, amelyek megnyerték az 1999-ben megszűnt KEK-et.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az 1930-as világbajnokságon még nem rendeztek mérkőzést a harmadik helyért, megosztott bronzérem az USA-val.
  2. 1934–38-ban és 1954-től 1970-ig a negyeddöntő jelentette a második kört. 1974-től átvette a szerepét a második csoportkör, amely 1974-78-ban a legjobb nyolc, 1982-ben a legjobb 12 mezőnyét jelentette. 1986-tól ismét rendeznek negyeddöntőket, de azóta már a harmadik kört jelenti.
  3. Csak az 1986 óta rendezett, 2. kört jelentő nyolcaddöntőket tartalmazza, az 1934–38-ban első kört jelentőket nem.
  4. 1934–38-ban nyolcaddöntő, 1930-ban és 1950-től csoportkör.
  5. Hat alkalommal vívta ki a részvételi jogot, de 1992-ben eltiltás miatt nem vehetett részt a tornán.
  6. Az Európa-bajnokságokon 1980-ig játszottak mérkőzést a harmadik helyért.
  7. Csak az 1996-tól, a torna részeként rendezett negyeddöntőket tartalmazza; az 1960-tól 1976-ig a selejtezősorozat részét képező negyeddöntőket nem.
  8. Csak a 2016-tól, a torna részeként rendezett nyolcaddöntőket tartalmazza; az 1960-ban és 1964-ben a selejtezősorozat részét képező nyolcaddöntőket nem.
  9. 1980-tól 1992-ig a legjobb nyolc, 1996-tól 2012-ig a legjobb 16 mezőnyét jelentette, 2016 óta a legjobb 24 mezőnye.
  10. ^ a b Az első két tornát Fahd-király kupa néven tartották meg, és még nem számítottak hivatalos FIFA-rendezvénynek.

További információk[szerkesztés]