Európai Labdarúgó-szövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Európai Labdarúgó-szövetség
Az UEFA tagjai kékkel vannak jelölve
Az UEFA tagjai kékkel vannak jelölve
Alapítva1954. június 15.
Típussport-szervezet
SzékhelySvájc, Nyon
Tagság55 tagország
ElnökAleksander Čeferin
Európai Labdarúgó-szövetség (Svájc)
Európai Labdarúgó-szövetség
Európai Labdarúgó-szövetség
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 22′ 16″, k. h. 6° 13′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 16″, k. h. 6° 13′ 52″
Az Európai Labdarúgó-szövetség weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Labdarúgó-szövetség témájú médiaállományokat.

Az Európai Labdarúgó-szövetség (angolul Union of European Football Associations, (UEFA)) az európai labdarúgás adminisztratív és ellenőrző testülete. Képviseli Európa nemzeti labdarúgó-szövetségeit, kontinens méretű nemzeti és klubversenyeket szervez és bonyolít le, ellenőrzi ezen tornák pénzdíjait, szabályait és médiajogait. Több olyan nemzet szövetsége, amely földrajzilag Ázsiában fekszik, az UEFA tagjai közé tartozik, nem pedig az Ázsiai Labdarúgó-szövetséghez, mint például Izrael és Kazahsztán.

Az UEFA a FIFA hat kontinentális szövetségének egyike. Ez a legerősebb, legbefolyásosabb szövetség. A világ szinte minden kimagasló tudású labdarúgója európai bajnokságokban (mint az angol, olasz, spanyol vagy német bajnokságok) játszik, elsősorban az egyes gazdag klubok által nyújtott kimagasló fizetések miatt. Az UEFA-ban találhatók a világ legerősebb csapatai. A 2010-es labdarúgó-világbajnokságon a lehetséges 32 résztvevői helyből 13-at az UEFA nemzeti tizenegyeinek tartottak fenn.

Az UEFA-t 1954. június 15-én alapították a svájci Bázelban, a francia, az olasz és a belga labdarúgó szövetségek megbeszélése eredményeként. Székhelye 1959-ig Párizsban volt, amikor is a szervezet átköltözött Bernbe. A szervezet első főtitkára Henri Delaunay volt, első elnöke pedig Ebbe Schwartz. 1995-ben a szervezet adminisztrációs központja átköltözött a svájci Nyonba. Kezdetben 31 tagszövetséggel rendelkezett, mára a tagok száma elérte az 55-öt (lásd az oldal alján vagy a Nemzeti labdarúgó-válogatottak listája oldalt).

Az UEFA-nak, nemzeti labdarúgó-szövetségek képviseletében, több komoly összetűzése volt az Európai Bizottsággal. Az 1990-es években jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a televíziós jogokat, különösen a nemzetközi közvetítéseket irányító szabályozóin, annak érdekében, hogy folyamatosan megfeleljen az európai jogrendszernek.

Tagországok[szerkesztés]

Különbségek az UEFA tagországai és Európa országai között[szerkesztés]

  • Az Egyesült Királyság négy tagállama: Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország külön szövetséggel és tagsággal rendelkezik (egyedül az olimpiai játékokon indultak közös válogatottal Nagy-Britannia néven. Ugyanakkor néhány walesi csapat az angol bajnokságban szerepel).
  • Az európai független államok közül nem tagja a FIFA-nak, így az UEFA-nak sem Monaco és a Vatikán. (Előbbi klubcsapata, az AS Monaco FC a francia szövetség keretein belül működik.)
  • Saját szövetséggel és tagsággal rendelkezik Feröer, amely a Dán Királyság autonóm országrésze.
  • Az Egyesült Királyság tengerentúli területe, Gibraltár 2013-ban felvételt nyert.
  • Koszovó, amelynek függetlenségét jelenleg még nem minden ország ismeri el, 2016-ban felvételt nyert.
  • Az ázsiai Izrael politikai okokból az európai szövetség tagja.
  • Azok az országok, amelyeknek a területe átnyúlik Európa és Ázsia határán, választhattak, hogy melyik szövetségbe akarnak tartozni. A két földrészt elválasztó Kaukázus mentén elhelyezkedő Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia, a transzkontinentális országnak számító Oroszország és Törökország, valamint a földrajzilag inkább ázsiai, de kultúrájában európai Ciprus is úgy döntött, hogy az UEFA tagja lesz. Kazahsztán, amely szintén rendelkezik európai területtel is, 2002-ben átjelentkezett az ázsiai szövetségből.

Megszűnt tagországok[szerkesztés]

Ezek a labdarúgó-szövetségek ma már nem léteznek, mivel az adott politikai helyzet által egyesültek egy másik országgal vagy szétbomlottak több államalakulattá.

  • csehszlovák Csehszlovákia – jogutódja Csehország, továbbá kivált belőle Szlovákia.
  • FÁK FÁK – jogutódja Oroszország, további kivált országok: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Moldova, Örményország, Ukrajna, valamint az AFC-hez tartozó Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán.
  • jugoszláv Jugoszlávia – jogutódja Szerbia és Montenegró (volt), korábban kivált országok: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szlovénia.
  • NDK NDK – beolvadt az addig az NSZK nevet használó Németországba.
  • Saar-vidék Saar-vidék – beolvadt az NSZK-ba (ma Németország).
  • SCG Szerbia és Montenegró – jogutódja Szerbia, belőle vált ki Montenegró, illetve 2008-ban Koszovó is kivált Szerbiából.
  • szovjet Szovjetunió – jogutódja a FÁK (volt), további kivált országok: Észtország, Lettország, Litvánia.

Az Európai Labdarúgó-szövetség vezetői[szerkesztés]

Az UEFA elnökei[szerkesztés]

Az UEFA főtitkárai[szerkesztés]

* Megjegyzés: 1999. decembertől 2007. áprilisig főtitkár helyett főigazgató megnevezést használtak.

Versenyek[szerkesztés]

Országok között[szerkesztés]

A férfiak fő versenye, a labdarúgó-Európa-bajnokság, 1958-ban indult, és 1964-ig európai nemzetek kupájaként volt ismert. Az első döntőt 1960-ban rendezték meg, amit a Szovjetunió nyert. Az UEFA szintén indított Európa-bajnokságokat U-21-es, U-19-es és U-17-es kategóriákban. A női labdarúgó-válogatottak számára létrehozta a női labdarúgó-Európa-bajnokságot, illetve a női U-19-es bajnokságot.

Klubok között[szerkesztés]

Jelenleg érvényes versenyek:

  • Bajnokok ligája (korábban: Bajnokcsapatok Európa-kupája) – a nemzeti bajnokcsapatok között. Az erősebb bajnokságok az ezüstérmest, sőt akár a bronzérmest és a negyedik helyezettet is indíthatják.
  • Európa-liga (korábban: UEFA-kupa, Vásárvárosok kupája) – főképp a nemzeti bajnokságok egy, két vagy három további helyezettjei között, de több más módja is van a bekerülésnek: a BL kiesőinek egy része, 1999 óta a nemzeti kupák győztesei is, néhány országból a ligakupa győztese, 2009-ig az Intertotó kupa legjobbjai.
  • Konferencia-liga – Európa harmadik számú klubcsapatoknak szóló ligája. Az Európa-liga kiesői közül valamint nemzeti bajnokságok során lehet bekerülni. A bajnokság újkeletű, az első megrendezésére a 2021/2022-es szezonban került sor.
  • UEFA-szuperkupa – kezdetben a BEK/BL és a KEK győztese között, utóbbi megszűnése után az UEFA-kupa (ma Európa-liga) győztese vette át a helyét.
  • Női UEFA-bajnokok ligája – A női klubcsapatok legrangosabb kupasorozata.
  • UEFA-futsalkupa – A futsal csapatok legrangosabb kupasorozata.

Megszűnt versenyek:

Amatőr kupák[szerkesztés]

Részvétel a világbajnokságon[szerkesztés]

Női tornák résztvevői [1]

Az alábbiakban felsoroljuk azokat az UEFA tagországokat, akik részt vettek a labdarúgó-világbajnokságokon. Vastagítottuk annak a csapatnak a nevét, aki megnyerte a tornát:

  • 1930 – Belgium, Franciaország, Románia, Jugoszlávia
  • 1934 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc
  • 1938 – Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Svédország, Svájc
  • 1950 – Anglia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Svájc, Jugoszlávia
  • 1954 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Skócia, Svájc, Törökország, NSZK, Jugoszlávia
  • 1958 – Ausztria, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Észak-Írország, Skócia, Svédország, Szovjetunió, Wales, NSZK, Jugoszlávia
  • 1962 – Bulgária, Csehszlovákia, Anglia, Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia
  • 1966 – Bulgária, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szovjetunió, NSZK
  • 1970 – Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Anglia, Olaszország, Románia, Svédország, Szovjetunió, NSZK (valamint Izrael, amely mint az AFC tagja kvalifikálta magát)
  • 1974 – Bulgária, NDK, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Skócia, Svédország, NSZK, Jugoszlávia
  • 1978 – Ausztria, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Skócia, Spanyolország, Svédország, NSZK
  • 1982 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Észak-Írország, Lengyelország, Skócia, Spanyolország, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia
  • 1986 – Belgium, Bulgária, Dánia, Anglia, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Észak-Írország, Lengyelország, Portugália, Skócia, Spanyolország, Szovjetunió, NSZK
  • 1990 – Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Anglia, Írország, Olaszország, Hollandia, Románia, Skócia, Spanyolország, Svédország, Szovjetunió, NSZK, Jugoszlávia
  • 1994 – Belgium, Bulgária, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Románia, Oroszország, Spanyolország, Svédország, Svájc
  • 1998 – Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Dánia, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Románia, Skócia, Spanyolország, Jugoszláv SzK
  • 2002 – Belgium, Horvátország, Dánia, Anglia, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Oroszország, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Törökország
  • 2006 – Horvátország, Csehország, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szerbia és Montenegró, Spanyolország, Svájc, Svédország, Ukrajna
  • 2010 – Anglia, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia
  • 2014 – Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svájc
  • 2018 – Anglia, Belgium, Dánia, Franciaország, Horvátország, Izland, Lengyelország, Németország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia
  • 2022 – Anglia, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Németország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Wales

Összesen részt vettek (a lehetséges 22-ből)[szerkesztés]

20 alkalommal
(10-szer mint  NSZK)
18 alkalommal
16 alkalommal
14 alkalommal
13 alkalommal
(2-szer mint Szerbia és Montenegró Szerbia és Montenegró+,
8-szor mint  Jugoszlávia+)
12 alkalommal
11 alkalommal
(7-szer mint  Szovjetunió+)
11 alkalommal
9 alkalommal
(8-szor mint  Csehszlovákia+)
8 alkalommal
7 alkalommal
6 alkalommal
3 alkalommal
2 alkalommal
1 alkalommal
(az Ázsiai Labdarúgó-szövetség tagjaként)

Legjobb helyezések[szerkesztés]

világbajnok
ezüstérmes
 Csehország néven 2006-ban a csoportkör résztvevője.
bronzérmes
SCG Jugoszlávia néven 1998-ban, SCG Szerbia és Montenegró néven 2006-ban,  Szerbia néven 2010-ben és 2018-ban a csoportkör résztvevője volt.
negyedik helyezett
 Oroszország néven negyeddöntős 2018-ban.
negyeddöntő/második csoportkör[2]
nyolcaddöntő
[3]
első kör
[4]
(az Ázsiai Labdarúgó-szövetség tagjaként)

+ = a válogatott és a nemzeti szövetség már nem léteznek

Megjegyzés: a FIFA szabályai szerint Németország az NSZK jogutódja. Ugyanez a helyzet Szerbia, Szerbia és Montenegró és Jugoszlávia, Csehország és Csehszlovákia, valamint Oroszország és a Szovjetunió esetében. E szócikkekben az utolsó hármat elkülönítettük, mivel különböző népeket és területeket jelölnek.

Európa-bajnokságok[szerkesztés]

Részvételek száma (a lehetséges 16-ból)[szerkesztés]

1976-ig négyes torna, 1980-tól 1992-ig nyolc, 1996-tól 2012-ig tizenhat csapat jutott ki, 2016-tól 24 csapat juthat ki.

13 alkalommal
5-ször  NSZK néven.
12 alkalommal
5-ször mint  Szovjetunió+, 1-szer mint  FÁK+.
11 alkalommal
10 alkalommal
3-szor mint  Csehszlovákia+.
9 alkalommal
7 alkalommal
6 alkalommal
5 alkalommal
Napjainkban  Szerbia, de ezen a néven még nem jutott ki.
4 alkalommal
3 alkalommal
2 alkalommal
1 alkalommal

Legjobb helyezések[szerkesztés]

Európa-bajnok
 Oroszország néven 2008-ban elődöntős.
 Csehország néven 1996-ban ezüstérmes.
ezüstérmes
elődöntős
[6]
negyeddöntős
[7]
nyolcaddöntős
[8]
csoportkör
[9]

Részvétel a konföderációs kupán[szerkesztés]

  • 1992:[10] –
  • 1995:[10] Dánia
  • 1997: Csehország
  • 1999: Németország
  • 2001: Franciaország
  • 2003: Franciaország, Törökország
  • 2005: Görögország, Németország
  • 2009: Olaszország, Spanyolország
  • 2013: Olaszország, Spanyolország
  • 2017: Németország, Oroszország, Portugália

Részvételek száma (a lehetséges 9-ből)[szerkesztés]

3 alkalommal
2 alkalommal
1 alkalommal

Legjobb helyezések[szerkesztés]

kupagyőztes
ezüstérmes
bronzérmes
csoportkör

Részvétel az olimpiai labdarúgótornán[szerkesztés]

  • 1896 – nem volt labdarúgótorna
  • 1900[11] – Belgium, Franciaország, Nagy-Britannia
  • 1904[12] – nem indultak európai labdarúgócsapatok
  • 1908 – Dánia, Franciaország A, Franciaország B, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország
  • 1912 – Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Svédország
  • 1920 – Belgium, Csehszlovákia, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
  • 1924 – Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Észtország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Törökország
  • 1928 – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Törökország
  • 1932 – nem volt labdarúgótorna
  • 1936 – Ausztria, Finnország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia,Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország, Törökország
  • 1948 – Ausztria, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Jugoszlávia, Luxemburg, Nagy-Britannia, Olaszország, Svédország, Törökország
  • 1952 – Ausztria, Bulgária, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Jugoszlávia, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország,[13] Norvégia, Olaszország, Románia, Svédország, Szovjetunió, Törökország
  • 1956 – Bulgária, Egyesült Német Csapat,[14] Jugoszlávia, Nagy-Britannia, Szovjetunió
  • 1960 – Bulgária, Dánia, Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország, Törökország
  • 1964 – Csehszlovákia, Egyesült Német Csapat,[14] Jugoszlávia, Magyarország, Románia
  • 1968 – Bulgária, Csehszlovákia, Franciaország, Izrael,[15] Magyarország, Spanyolország
  • 1972 – Dánia, Lengyelország, Magyarország, NDK, NSZK, Szovjetunió
  • 1976 – Franciaország, Izrael,[16] Lengyelország, NDK, Spanyolország, Szovjetunió
  • 1980 – Csehszlovákia, Finnország, Jugoszlávia, NDK, Spanyolország, Szovjetunió
  • 1984 – Franciaország, Jugoszlávia, Norvégia, NSZK, Olaszország
  • 1988 – Jugoszlávia, NSZK, Olaszország, Svédország, Szovjetunió
  • 1992 – Dánia, Lengyelország, Olaszország, Svédország, Spanyolország
  • 1996 – Franciaország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Spanyolország
  • 2000 – Csehország, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia
  • 2004 – Görögország, Olaszország, Portugália, Szerbia és Montenegró
  • 2008 – Belgium, Hollandia, Olaszország, Szerbia
  • 2012 – Fehéroroszország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Svájc
  • 2016 – Dánia, Németország, Portugália, Svédország

Részvételek száma (a lehetséges 26-ból)[szerkesztés]

15 alkalommal
13 alkalommal
12 alkalommal
10 alkalommal
9 alkalommal
8 alkalommal
7 alkalommal
6 alkalommal
5 alkalommal
4 alkalommal
3 alkalommal
2 alkalommal
1 alkalommal

Legjobb helyezések[szerkesztés]

olimpiai bajnok
ezüstérmes
bronzérmes
negyedik helyezett
negyeddöntő
nyolcaddöntő [21]
első kör [22]

Az UEFA-emléktábla[szerkesztés]

Az UEFA-emléktábla (angolul: The UEFA Plaque) egy elismerés, amelyet a Juventus kapott 1987-ben, mivel első klubként sikerült megnyernie az UEFA által kiírt kupasorozatok közül mind a hármat (BEK – mai nevén bajnokok ligája, KEK, UEFA-kupa – mai nevén Európa-liga).

Azóta négy klub ért el hasonló sikert: a Bayern München, az Ajax, a Chelsea és legutóbb – a 2017-es Európa-liga megnyerésével – a Manchester United. (Az FC Barcelona a BEK/BL és KEK mellett megnyerte ugyan az UEFA-kupa elődjének számító VVK-t, de az még nem az UEFA hivatalos kupasorozata volt.) Erre a sikersorozatra már csak olyan csapatoknak van esélyük, amelyek megnyerték az 1999-ben megszűnt KEK-et.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Az 1930-as világbajnokságon még nem rendeztek mérkőzést a harmadik helyért, megosztott bronzérem az USA-val.
  2. ↑ 1934–38-ban és 1954-től 1970-ig a negyeddöntő jelentette a második kört. 1974-től átvette a szerepét a második csoportkör, amely 1974-78-ban a legjobb nyolc, 1982-ben a legjobb 12 mezőnyét jelentette. 1986-tól ismét rendeznek negyeddöntőket, de azóta már a harmadik kört jelenti.
  3. ↑ Csak az 1986 óta rendezett, 2. kört jelentő nyolcaddöntőket tartalmazza, az 1934–38-ban első kört jelentőket nem.
  4. ↑ 1934–38-ban nyolcaddöntő, 1930-ban és 1950-től csoportkör.
  5. ↑ Hat alkalommal vívta ki a részvételi jogot, de 1992-ben eltiltás miatt nem vehetett részt a tornán.
  6. ↑ Az Európa-bajnokságokon 1980-ig játszottak mérkőzést a harmadik helyért.
  7. ↑ Csak az 1996-tól, a torna részeként rendezett negyeddöntőket tartalmazza; az 1960-tól 1976-ig a selejtezősorozat részét képező negyeddöntőket nem.
  8. ↑ Csak a 2016-tól, a torna részeként rendezett nyolcaddöntőket tartalmazza; az 1960-ban és 1964-ben a selejtezősorozat részét képező nyolcaddöntőket nem.
  9. ↑ 1980-tól 1992-ig a legjobb nyolc, 1996-tól 2012-ig a legjobb 16 mezőnyét jelentette, 2016 óta a legjobb 24 mezőnye.
  10. ↑ a b Az első két tornát Fahd-király kupa néven tartották meg, és még nem számítottak hivatalos FIFA-rendezvénynek.
  11. ↑ Az 1900-as olimpia labdarúgótornáját a FIFA nem ismeri el hivatalosnak. Az országokat valójában klubcsapatok képviselték.
  12. ↑ Az 1904-es olimpiai labdarúgótornát az előzőhöz hasonlóan a FIFA nem ismeri el hivatalosnak. Ekkor is klubcsapatok indultak az országok színeiben, mindössze három észak-amerikai csapat vett részt.
  13. ↑ Az 1952-es olimpiai játékokon az NSZK sportolói Németország néven indultak.
  14. ↑ a b Az Egyesült Német Csapat az 1956-os, 1960-as és 1964-es olimpiai játékokon az NSZK-t és az NDK-t, illetve 1956-ban még a Saar-vidéket is képviselte. A labdarúgó-válogatottban jobbára keletnémet játékosok léptek pályára.
  15. ↑ Az ázsiai szövetség tagjaként.
  16. ↑ Az óceániai szövetség társult tagjaként.
  17. ↑ a b c d Beleszámítva a FIFA által el nem ismert 1900-as tornát is.
  18. ↑ Franciaország az 1908-as játékokon két csapattal indult, a részvételeknél egy alkalomnak számolva.
  19. ↑ Nem számítva az Egyesült Német Csapat részvételeit.
  20. ↑ Első alkalommal az ázsiai szövetség tagjaként, második alkalommal az óceániai szövetség társult tagjaként.
  21. ↑ Nem tartalmazza azokat a nyolcaddöntőket, amelyek az adott torna első körét jelentették.
  22. ↑ Lebonyolítási rendszertől függően az első egyenes kieséses kör, selejtezőkör vagy csoportkör.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Európai_Labdarúgó-szövetség&oldid=26381195”