Barcs Sándor

	Barcs Sándor
Született	Bartsch Sándor Ernő Géza; 1912. november 10.; Szeged
Elhunyt	2010. január 7. (97 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Molnár Mária (h. 1945–?); Kenéz Márta (h. 1962–?); Szabó Magdolna (h. 1970–2010)
Gyermekei	Endre; Sándor; Gyöngyvér; Emese
Foglalkozása	nemzetközi labdarúgó-sporttisztviselő, újságíró, politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1947. augusztus 31. – 1949. május 15.); magyarországi parlamenti képviselő (1949. május 15. – 1964); vezérigazgató (1950. március 3. – 1982. június 30., MTI); magyarországi parlamenti képviselő (1964 – 1990. május 2.);
Iskolái	Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1937)
Sírhelye	Fiumei úti sírkert (szóróparcella)
	A Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója
	Hivatali idő; 1947 – 1980
Előd	Ortutay Gyula
Utód	Lakatos Ernő
	Parlament.hu;
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Barcs Sándor, születési nevén Bartsch Sándor Ernő Géza (Szeged, 1912. november 10.^[2] – Budapest, 2010. január 7.) magyar nemzetközi labdarúgó-sporttisztviselő, újságíró, politikus.

Életpályája

Bartsch Sándor Pál állami felsőkereskedelmi iskolai tanár és Wack Margit Friderika fiaként született.^[2] 1933–1937 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági szakán tanult. A Független Kisgazda Pártba (FKGP) 1943-ban lépett be, és 1949-ig volt tagja. 1944-ben a Gestapo letartóztatta. A második világháború után a FKGP (1948–1949) alelnöke. 1950–1980 között a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója volt. 1948–1950 között a Magyar Rádió elnöke. 1947–1990 között (43 éven át) országgyűlési képviselő volt. 1953–1975 között, valamint 1980–1989 között az Elnöki Tanács tagja volt.

Népi ülnök a Rajk László és társai elleni koncepciós perben. 1966–1990 között az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke, egyben az Interparlamentáris Unió Tanácsának tagja. 1965–1974 között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnöke.

Sportpályafutása

Labdarúgó-játékosként

1925–1955 között igazolt labdarúgó volt Nagyváradon, majd Budapesten, kisebb csapatokban.

Sportvezetőként

1945-ben a Legfelső Ötös Sporttanács tagja lett. 1947–1948-ban a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. 1948–1950 között a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) alelnöke, 1950–1963 között elnöke volt. 1958-ban^[3] és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) elnökségi tagjának nevezték ki.^[4] 1963-tól az MLSZ elnökségének tagja volt. Ő javasolta az Európai Labdarúgó-szövetségnek a Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) megszervezését. Előbb a KEK szervező bizottságának, majd 1962-től az UEFA végrehajtó bizottságának tagja, az európai válogatott csapat felelőse volt. 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.^[5] Több technikai tanfolyamot vezetett. 1966-tól az UEFA alelnöke, 1970-től első alelnöke, majd Gustav Wiederkehr elnök halála után, 1972–1973 között megbízott elnöke volt. Artemio Franchi (Olaszország) megválasztott elnöknek adta át vezetői pozícióját. Ekkor megválasztották a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) alelnökévé, s világbajnokság szervező bizottság szűkebb vezetőségének tagja valamint négy éven keresztül a Játékvezető Bizottság elnöke lett. Az UEFA-ban 1978-ig dolgozott.

Írásai

1929-től jelentek meg írásai. 1939–1944 között az Újság című lap munkatársa, közben 1933–1938 között a Nemzeti Sport hasábjain is jelentek meg írásai, főiskolai rovatvezető. 1940-ben az Újságban cikksorozatokat írt a fasiszta sporthatóságoktól üldözött MTK érdekében, segítette az egyesületet politikai harcában. 1945 után a Szabadság című lap szerkesztője, a Magyar Távirati Iroda felelős szerkesztője (1945–1946). Folyamatosan jelennek meg írásai a Népszavában, a Magyar Hírlapban.

Könyvei

Diadal Helsinkiben (1952)
A magyar csapattal Chilében (1962)
A modern olimpiák regénye (1964) – angolul is
A modern olimpiák regénye; 2. bővített kiadás; Sport, Budapest, 1968
A földgolyóról jelentem (1969)

Díjai, elismerései

Magyar Szabadság érdemrend ezüst fokozat (1946)^[6]
Kossuth-érdemrend (harmadik osztály) (1948)
Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozat (1960)^[7]
Munka Érdemrend (1962)^[8]
Rózsa Ferenc-díj (1971)
Ausztria Nagy Ezüst Érdemrendje (1979)
az UEFA örökös tiszteletbeli tagja (1980)
A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1980)
Az MLSZ tiszteletbeli elnöke (1990)
Az MTI örökös tudósítója (2003)
Az MTI aranygyűrűje (2003)
Az MLSZ és a Játékvezető Testület közötti harmonikus kapcsolat kialakításáért az MLSZ elnökeként a Játékvezető Testület díszveretét kapta.

Jegyzetek

↑ https://www.mtkbudapest.hu/hu/hirek/az-mtk-orokos-bajnokainak-es-orokos-tagjainak-sirhelyei
1 2 Születési bejegyzése a szegedi polgári születési akv. 2336/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. július 3.)
↑ Kinevezték a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségét és tagjait. Népsport, XIV. évf. 21. sz. (1958. január 30.) 1. o.
↑ A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. február 11.)
↑ A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai. Népsport, (1963. december 15.)
↑ Barcs Sándor kitüntetése. Népsport, II. évf. (1946. augusztus 28.)
↑ Sportemberek kitüntetése. Népsport, XVI. évf. 92. sz. (1960. május 8.) 6. o.
↑ Kitüntették Barcs Sándort. Népsport, XVIII. évf. 219. sz. (1962. november 7.) 2. o.

Források

Sportlexikon I. (A–K). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1985. ISBN 963-253-415-8
Labdarúgás – 1985. XXXI. évfolyam 7. szám
Népszabadság – 2010. január 9.
MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

További információk

stop.hu: Elhunyt Barcs Sándor^{[halott link]}, 2010. január 8.

Elődje: Gustav Wiederkehr	UEFA elnöke 1972–1973	Utódja: Artemio Franchi

Labdarúgásportál
Olimpiaportál

[e24d758835893131b62cb46f1ecf340b2b22f16a-1] https://www.mtkbudapest.hu/hu/hirek/az-mtk-orokos-bajnokainak-es-orokos-tagjainak-sirhelyei

[:0-2] 1 2 Születési bejegyzése a szegedi polgári születési akv. 2336/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. július 3.)

[3] Kinevezték a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségét és tagjait. Népsport, XIV. évf. 21. sz. (1958. január 30.) 1. o.

[4] A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. február 11.)

[5] A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai. Népsport, (1963. december 15.)

[6] Barcs Sándor kitüntetése. Népsport, II. évf. (1946. augusztus 28.)

[7] Sportemberek kitüntetése. Népsport, XVI. évf. 92. sz. (1960. május 8.) 6. o.

[8] Kitüntették Barcs Sándort. Népsport, XVIII. évf. 219. sz. (1962. november 7.) 2. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

Barcs Sándor
Született	Bartsch Sándor Ernő Géza 1912. november 10. Szeged
Elhunyt	2010. január 7. (97 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Molnár Mária (h. 1945–?) Kenéz Márta (h. 1962–?) Szabó Magdolna (h. 1970–2010)
Gyermekei	Endre Sándor Gyöngyvér Emese
Foglalkozása	nemzetközi labdarúgó-sporttisztviselő, újságíró, politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1947. augusztus 31. – 1949. május 15.) magyarországi parlamenti képviselő (1949. május 15. – 1964) vezérigazgató (1950. március 3. – 1982. június 30., MTI) magyarországi parlamenti képviselő (1964 – 1990. május 2.)
Iskolái	Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1937)
Sírhelye	Fiumei úti sírkert (szóróparcella)^[1]
A Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója
Hivatali idő 1947 – 1980
Előd	Ortutay Gyula
Utód	Lakatos Ernő

Parlament.hu
Sablon Wikidata Segítség

Sablon:Az UEFA elnökei m v sz Az UEFA elnökei és főtitkárai
Elnökök	Ebbe Schwartz (1954–1962) Gustav Wiederkehr (1962–1972) Barcs Sándor (1972–1973, megbízott) Artemio Franchi (1973–1983) Jacques Georges (1983–1990) Lennart Johansson (1990–2007) Michel Platini (2007–2015) Ángel María Villar (2015–2016, megbízott) Aleksander Čeferin (2016–)
Főtitkárok	Henri Delaunay (1954–1955) Pierre Delaunay (1955–1960) Hans Bangerter (1960–1989) Gerhard Aigner (1989–2003)* Lars-Christer Olsson (2003–2007)* Gianni Infantino (ideiglenesen 2007-ben)* Dick Taylor (2007–2009) Gianni Infantino (2009–2016)
^*1999. decemberétől 2007. áprilisáig főtitkár helyett főigazgató megnevezést használtak.

m v sz A Magyar Labdarúgó-szövetség elnökei
1901–1944	1901–1902: Jász Géza 1902: Rákosi Viktor 1903–1906: Banovits Kajetán 1907–1908: Kárpáti Béla 1909–1916: Szacelláry György 1916: Pallavicini György 1917–1919: Füzesséry Zoltán 1919–1922: Oprée Rezső 1922–1923: Friedrich István 1924: Shvoy Kálmán 1925: Csányi József Tibor Lajos 1925–1930: Dréhr Imre 1930–1932: Kray István 1932–1939: Usetty Béla 1939–1944: Gidófalvy Pál
1945–1999	1945–1947: Becskó József 1947–1950: Ries István 1950–1963: Barcs Sándor 1964–1970: Hegyi Gyula 1970–1973: Terpitkó András 1974–1978: Kutas István 1979–1986: Szepesi György 1986–1988: Somogyi Jenő 1988–1989: Tisza László, Vadászi Tibor, Varga Miklós 1989–1994: Laczkó Mihály 1994–1996: Benkő László 1996–1998: Laczkó Mihály 1998–1999: Kovács Attila
1999–	1999–2006: Bozóky Imre 2006–2010: Kisteleki István 2010–: Csányi Sándor