Shvoy Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Shvoy Kálmán
Shvoy Kálmán
Shvoy Kálmán
Született 1881. február 12.
Budapest
Elhunyt 1971. október 25. (90 évesen)
Szeged
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása hivatásos katona
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Vitéz Shvoy Kálmán (Budapest, 1881. február 12.Szeged, 1971. október 25.) hivatásos katona, altábornagy, országgyűlési képviselő, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke 1923 és 1926 között. Shvoy Lajos székesfehérvári püspök testvére volt.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei, Shvoy Kálmán (1843-1930), magyar államvasúti felügyelő,[1] és Cacciari Matild (1852-1938).[2] Apai nagyszülei Shvoy Miklós (1814-1898) uradalmi főtiszt, kataszteri becslő-biztos,[3] és neuenfeldi Novák Franciska (1809-1877)[4] voltak. A Ludovika Akadémia elvégzését követően az 1. honvéd gyalogezredhez került. 1902-től Budapesten, 1903 októberétől Bécsben képezte tovább magát. 1909-ben Szegedre kerül, a következő évben feleségül vette Wagner Margitot, a város egyik ismert kereskedőcsaládjának lányát. 1911-12-ben rövid ideig Kolozsvárra kerül, majd ismét Szegeden szolgál. 1912. májusában századossá léptették elő. Végigharcolta az első világháborút, többnyire vezérkari posztokon teljesített szolgálatot különböző alakulatoknál. 1918. január 1-jén soron kívül őrnaggyá léptették elő. Az összeomláskor a 39. honvéd gyaloghadosztály vezérkari főnöke volt.

Ezt követően a szegedi II. kerületparancsnokság vezérkari főnöke lett, 1919 márciusában a városi katonatanács egyik vezetője. Júniustól fontos szerepet töltött be a Nemzeti Hadsereg szervezése során. 1920 januárjában alezredes, május 1-jétől ezredes. 1922-ben Budapestre ment, egy ideig a vezérkari főnök szárnysegédjeként teljesített szolgálatot. Katonai feladatainak ellátása mellett a közéletben is aktívan tevékenykedett. Ugyanebben az évben a szegedi 9. gyalogezred parancsnoka lett, később az 5. vegyes dandár gyalogságát irányította. 1925-ben megszerezte a jog- és államtudományok doktora címet. 1927-ben tábornok, 1929-ben vitézzé avatták. 1930. május 1-jétől az 5. vegyes dandár parancsnokává nevezték ki, egy évvel később altábornaggyá lépett elő. 1934-ben nyugállományba került ezt követően politikusi pályára lépett. 1935-től 1939-ig a Nemzeti Egység Pártja országgyűlési képviselője, a párt Véderőbizottságának elnöke. A párton belüli ellentétek miatt szakadt félbe politikusi karrierje. A második világháború végén a nyilas hatóságok internálták. 1945-ben visszatért Szegedre, a bíróság "igazolt"-nak nyilvánította, később mégis megfosztották rendfokozatától. Katonatiszti nyugdíjat nem kapott, különböző alkalmi munkákból élt.

MLSZ elnök[szerkesztés]

1921-ben a közgyűlés az egyik alelnöknek választja, majd 1923-1926 között a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökeként tevékenykedhetett. A szövetség a háborút követően újra kiírta a Magyar Kupát. 1923. május 20-ra hívta össze a FIFA kongresszusát, Genfbe. Itt kellett tisztázni azt a sportpolitikai feszültséget, amely a világháborúban szemben álló országok között - még mindig fennmaradt. Franciaországban, Párizs volt a házigazdája a VIII., az 1924. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornájának, ahol komolyan számoltak a magyar válogatottal. A tragikusan gyenge szereplés következtében az MLSZ elnöksége lemondott, nem vállalva a kudarc felelősségét. A rendkívüli közgyűlés kevés kivétellel újra a régi vezetőséget választotta meg. 1925-ben tették meg az első lépéseket a Magyar Tréner Kollégium megszervezésére.

Halála[szerkesztés]

Szegeden hunyt el, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik (X-kriptasor 383).[5]

Hagyatéka[szerkesztés]

Shvoy Kálmán hagyatéka 12.672 képből áll, melyek 15 bekötött albumban, 1 összefűzetlen, különálló lapokból álló albumban, illetve ömlesztve egy zacskóban találhatók. A képek zöme saját készítésű fotó, valamint olyan fénykép, melyen Shvoy vagy valamelyik családtagja, ismerőse, politikustársa szerepel. Ezek mellett postai levelezőlapok, valamint újságkivágások tartoznak a gyűjteményhez.

A magánjellegű, családi és kirándulások képeit tartalmazó albumok mellett a 13-15. album tartalmazza az első világháború eseményeit bemutató fotókat. Mind a háborús anyagot, mind a kirándulásokat bemutató képeket feliratokkal látta el és térképeket is mellékelt hozzájuk, melyeken bejelölte a hadműveleti mozgásokat, a fronthelyzetet, illetve a túráknál az útvonalat.

A teljes hagyatékot az SZTE Klebelsberg Könyvtár digitalizálta, amely online formában is megtekinthető bárki számára.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]