Shvoy Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Shvoy Kálmán
Shvoy Kálmán
Shvoy Kálmán
Született 1881. február 12.
Flag of Hungary (1915-1918; angels; 3-2 aspect ratio).svg Budapest
Elhunyt 1971. október 25. (90 évesen)
Government Ensign of Hungary (1957-1990).svg Szeged
Állampolgársága magyar
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Foglalkozása hivatásos katona
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Vitéz Shvoy Kálmán, dr. (Budapest, 1881. február 12.Szeged, 1971. október 25.) hivatásos katona, altábornagy, országgyűlési képviselő, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke 1923 és 1926 között. Shvoy Lajos székesfehérvári püspök testvére volt.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei, Shvoy Kálmán (1843-1930), magyar államvasúti felügyelő,[1] és Cacciari Matild (1852-1938).[2] Apai nagyszülei Shvoy Miklós (1814-1898) uradalmi főtiszt, kataszteri becslő-biztos,[3] és neuenfeldi Novák Franciska (1809-1877)[4] voltak. A Ludovika Akadémia elvégzését követően az 1. honvéd gyalogezredhez kerül. 1902-től Budapesten, 1903 októberétől Bécsben képezte tovább magát. 1909-ben Szegedre kerül, a következő évben feleségül veszi Wagner Margitot, a város egyik ismert kereskedőcsaládjának lányát. 1911-12-ben rövid ideig Kolozsvárra kerül, majd ismét Szegeden szolgál. 1912. májusában századossá léptetik elő. Végigharcolja az első világháborút, többnyire vezérkari posztokon teljesít szolgálatot különböző alakulatoknál. 1918. január 1-jén soron kívül őrnaggyá léptetik elő. Az összeomláskor a 39. honvéd gyaloghadosztály vezérkari főnöke.

Ezt követően a szegedi II. kerületparancsnokság vezérkari főnöke lesz, 1919 márciusában a városi katonatanács egyik vezetője. Júniustól fontos szerepet tölt be a Nemzeti Hadsereg szervezése során. 1920 januárjában alezredes, május 1-jétől ezredes. 1922-ben Budapestre megy, egy ideig a vezérkari főnök szárnysegédjeként teljesít szolgálatot. Katonai feladatainak ellátása mellett a közéletben is aktívan tevékenykedik. Ugyanebben az évben a szegedi 9. gyalogezred parancsnoka lesz, később az 5. vegyes dandár gyalogságát irányítja. 1925-ben megszerzi a jog- és államtudományok doktora címet. 1927-ben tábornok, 1929-ben vitézzé avatják. 1930. május 1-jétől az 5. vegyes dandár parancsnokává nevezik ki, egy évvel később altábornaggyá lép elő. 1934-ben nyugállományba kerül, ezt követően politikusi pályára lép. 1935-től 1939-ig a Nemzeti Egység Pártja országgyűlési képviselője, a párt Véderőbizottságának elnöke. A párton belüli ellentétek miatt szakad félbe politikusi karrierje. A második világháború végén a nyilas hatóságok internálták. 1945-ben visszatért Szegedre, a bíróság "igazolt"-nak nyilvánította, később mégis megfosztották rendfokozatától. Katonatiszti nyugdíjat nem kapott, különböző alkalmi munkákból élt.

MLSZ elnök[szerkesztés]

1921-ben a közgyűlés az egyik alelnöknek választja, majd 1923-1926 között a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökeként tevékenykedhetett. A szövetség a háborút követően újra kiírta a Magyar Kupát. 1923. május 20-ra hívta össze a FIFA kongresszusát, Genfbe. Itt kellett tisztázni azt a sportpolitikai feszültséget, amely a világháborúban szemben álló országok között - még mindig fennmaradt. Franciaországban, Párizs volt a házigazdája a VIII., az 1924. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornájának, ahol komolyan számoltak a magyar válogatottal. A tragikusan gyenge szereplés következtében az MLSZ elnöksége lemondott, nem vállalva a kudarc felelősségét. A rendkívüli közgyűlés kevés kivétellel újra a régi vezetőséget választotta meg. 1925-ben tették meg az első lépéseket a Magyar Tréner Kollégium megszervezésére.

Halála[szerkesztés]

Szegeden hunyt el, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik (X-kriptasor 383).[5]

I. világháború, 1917. 14. album, 131. oldal

Hagyatéka[szerkesztés]

Shvoy Kálmán hagyatéka 12.742 képből áll, melyek 15 bekötött albumban, 1 összefűzetlen, különálló lapokból álló albumban, illetve ömlesztve egy zacskóban találhatók. A képek zöme saját készítésű fotó, valamint olyan fénykép, melyen Shvoy vagy valamelyik családtagja, ismerőse, politikustársa szerepel. Ezek mellett postai levelezőlapok, valamint újságkivágások tartoznak a gyűjteményhez.

A magánjellegű, családi és kirándulások képeit tartalmazó albumok mellett a 13-15. album tartalmazza az első világháború eseményeit bemutató fotókat. Mind a háborús anyagot, mind a kirándulásokat bemutató képeket feliratokkal látta el és térképeket is mellékelt hozzájuk, melyeken bejelölte a hadműveleti mozgásokat, a fronthelyzetet, illetve a túráknál az útvonalat.

A teljes hagyatékot az SZTE Klebelsberg Könyvtár digitalizálta: Shvoy Kálmán fotóalbumai. Ezen az oldalon pedig további információk találhatók az albumokról.

2016. szeptemberétől pedig a Hungaricana felületén is elérhető.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]