Kray István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
báró krajovai és topolyai Kray István
Báró Kray István.PNG
Született 1887. december 18.
Flag of Hungary (1867-1918).svg Lőcse, Szepes vármegye
Elhunyt 1967. június 21. (79 évesen)
Government Ensign of Hungary (1957-1990).svg Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Házastársa alsó- és felsőruzsbachi Matavovszky Marianne (1889-1970)
Foglalkozása jogász, országgyűlési képviselő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz báró krajovai és topolyai Kray István témájú médiaállományokat.

Báró krajovai és topolyai Kray István Miksa József (Lőcse, Szepes vármegye, 1887. december 18.[1]Budapest, 1967. június 21.)[2] keresztény párti országgyűlési képviselő, a legitimizmus képviselője.

Életpályája[szerkesztés]

A köznemesi számazású Kray család sarjaként született 1887-ben. Apja, idősebb báró Kray István (1850-1932),[3] a szegedi királyi Táblabíróság elnöke, anyja, mérki Piller Margit (1863-1930)[4] úrnő volt. Apai nagyszülei rókusi Kray Miksa (1815-1897), szepesi főjegyző és márkus és batizfalvi Máriássy Ottilia (1814-1890) voltak, akik Csontfalván laktak.[5] A család bárói ága 1852-ben kihalt, de báró Kray Pál (1735-1804) nagybátyjától, Jakabtól származó nemesi ágat, idősebb Kray István személyében IV. Károly (19161918) 1918 április 19.-én báróságra emelte, és adományozta a család másik ágának a "krajovai és topolyai" nemesi előneveket.[6]

1914-ben Bécsben előbb fogalmazó, majd titkár lett a kabinetirodán. Kray István a háborúban, a kiváló báró Kray Pál tábornagynak nevét viselő 67-ik gyalogezred tartalékos hadnagyaként vett részt és mint IV. Károly titkára, az ő kíséretében járta végig az összes frontokat. IV. Károlynak egyik legmeghittebb bizalmasa volt és hűséggel ki is tartott mellette a király száműzetése után is. 1923-ban a népjóléti minisztériumban osztálytanácsossá nevezték ki, de erről az állásáról lemondott, amikor 1926-ban boldogfai dr. Farkas Tiborral szemben a zalaegerszegi kerület képviselőjévé választották az Egységes Párt - hivatalosan: Keresztény Kisgazda-, Földmíves és Polgári Párt - programjával. Farkas Tibor többször emelte fel a hangját az akkori kormány ellen, a legitimista elveit és a király jogait védelmezve. A kormány számára, Kray egy sokkal rugalmasabb és könnyebben kezelhetőbb egyénnek bizonyult, és ezért a kormány őt támogatta Tiborral szemben. Bethlen István miniszterelnök beavatkozott; Zalaegerszegre utazott a választások első ciklusa előtt és beszédet tartott az Arany Bárány szálloda előtti téren, amellyel Krayt támogatta.

Röviddel utóbb újra választási harcban állott Farkas Tiborral, mert a közigazgatási bíróság megsemmisítette mandátumát, de ekkor is ő maradt a győztes. Legitimista meggyőződését pártjában is mindig hangoztatta s ebből a meggyőződéséből fakadt Gömbös Gyulának honvédelmi államtitkárrá való kinevezésekor (1928. szeptember) az az elhatározása, hogy kilép a pártjából, mert attól tartott, hogy Gömbös szerepe a kormányban a szabad királyválasztó irányzat felújítását jelenti. Mikor azonban ez aggodalma alaptalanságáról meggyőződött, visszatért ugyan a kormány táborába, de most már nem az egységes párthoz, hanem a keresztény gazdasági párthoz csatlakozott és ennek a programjával választották meg 1931-ben Zalaegerszeg képviselőjévé.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Lőcsén, 1912. április 3.-án vette feleségül alsó- és felsőruzsbachi Matavovszky Mariannét (1889-1970),[7] dr. Matavovszky Aladár (1859-1936), kúriai bíró és Újfalussy Anna lányát.[8] A házasságukból három leány- és egy fiúgyermek született.

MLSZ elnök[szerkesztés]

1931. január A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) legutóbbi rendes közgyűlésén az egyesületeket reprezentáló alszövetségek összessége nagy lelkesedéssel hagyta ki az MLSZ új elnökségéből azokat, akik tüneményes gyorsasággal kerültek a díszes tisztségekbe és a közgyűlés a kihagyottakat kicserélte olyanokkal, akiknek működéséhez a futball több reménységet fűzhetett. Az elnöki tisztséget, melyet akkor Dréhr Imre töltött be, betölthetetlenül hagyták azzal a célzattal, hogy a magyar társadalombiztosítás felépülésében hatalmas munkát kifejtő, nagy elfoglaltságú elnök helyébe olyan elnököt válasszanak, aki a csaknem romokban heverő futballsport újjáépítése körül szerezzen nemcsak magának, hanem az új vezetőségnek is maradandó érdemeket. A választás nagyszerűen sikerült. Az elnökválasztó közgyűlésen az MLSZ egyhangú lelkesedéssel választotta elnökké báró Kray Istvánt (1930-1932), az eddigi társelnököt. Kray István személyében a MLSZ a sportért lelkesedő, szolgálatkész, agilis és a sporttársadalom minden rétegében szeretetnek örvendő, őszinte és nyíltszívű elnököt kapott, aki bizonyára meg fogja oldani azokat a nehéz problémákat, amelyek megvalósítása elődeinek nem sikerült.

Írásai[szerkesztés]

  • Kray István: Nikodémus - 1941. Budapest, Korda Rt.
  • Kray István: A kabinetiroda szolgálatában a világháború alatt. Epizódok és jellemképek I. Ferenc József és IV. Károly királyokról.

Sikerei, díjai[szerkesztés]

Az aranygyapjas rend címernöke, a II. polgári hadi érdemkereszt, a polgári érdemrend tulajdonosa. A bajor Szent Mihály és a porosz Korona-rend lovagkeresztese. A szász Albrecht- és a würtembergi Korona-rend, valamint a II. o. Vaskereszt tulajdonosa.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kray István témájú médiaállományokat.