Szepesszombat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szepesszombat (Spišská Sobota)
Szent György-templom
Szent György-templom
Szepesszombat címere
Szepesszombat címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Poprádi
Rang Poprád városrésze
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szepesszombat (Szlovákia)
Szepesszombat
Szepesszombat
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 56″, k. h. 20° 19′ 01″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 56″, k. h. 20° 19′ 01″
Szepesszombat weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesszombat témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepesszombat (szlovákul Spišská Sobota, németül Georgenberg, latinul Forum Sabathi) egyike a történelmi 16 szepesi városnak, ma Poprád város északkeleti településrésze az Eperjesi kerület Poprádi járásában, Szlovákiában. Nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta, előtagja pedig egykori vármegyei hovatartozására utal.

Története[szerkesztés]

Szepesszombat főtere
Szepesszombati polgárházak

1256-ban IV. Béla király adománylevelében említik először Forum Sabbathe néven, de minden bizonnyal már a tatárjárás előtt is létezett. A várost a tatárjárás után németekkel telepítették be, ettől kezdve a leggazdagabb szepesi város volt. 1271-ben V. István király kiváltságokkal ruházta fel, 1380-tól hetipiacokat, 1567-től országos vásárokat is tarthatott. 1412-ben Zsigmond király más szepesi városokkal együtt Szepesszombatot is zálogba adta Lengyelországnak, így 360 évig oda tartozott. 1545-ben, 1682-ben és 1775-ben tűzvészek pusztították, melyek után mindig meg tudott újulni. 1545-ben a város fele és templom tornya égett le, 1775-ben az egész város leégett, 14 lakos esett áldozatul a tűzvészben. Az ezt követő újjáépítés során nyerte lényegében mai formáját.

A 16. században Luther tanai kedvező táptalajra leltek a német lakosságban, mely 1880-ig többségben volt a településen. A 17. században védelmi rendszerét négy városkapuval bővítették. A város a 17-18. században élte virágkorát, amikor jómódú kézművesei céhekbe tömörültek. Nagy küzdelem folyt Szepesszombat, Poprád, Felka, Mateóc és Strázsa között az elsőségért. A 1920. században a vezető gazdasági szerepet fokozatosan Poprád vette át. 1871 a vasútvonal megépülését követően ez a harc már csak Popráddal folyt, majd 1927-ben dőlt el végleg amikor Poprád lett a járási székhely.

Vályi András szerint "SZOMBATHELY, vagy Szepes Szombat, Spitka Szobota. Szepes Várm. a’ 16. Szepességi Városok közzűl való, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, 436és másfélék, Ispotállya is van, határja hegyes, és középszerű." [1]

Fényes Elek szerint "Szombathely, (Mons S. Georgii, St. Georgenberg), a szepesi XVI városokhoz tartozó szép fekvésü város, egy hosszukás dombon, Sztrázsához közel, a Poprád bal partján, 295 kath., 627 evang. német lak. Szepes vmegyében. A házak kőből épültek s emeletesek. Van kath. és evang. anyaszentegyháza, polgári oskolája, jó földe, heti (Szombaton) és 4 országos vására, lazacz- és pisztrang-halászata a Poprádban. Lakosai földmivelésből, sör- és pálinkafőzésből, mesterségekből, gyolcs-szövésből élnek. Egy óranegyedre a várostól láthatni egy puszta templomot, ott, hol hajdan Steinsdorf falu álla, mellyet a tatárok pusztitának el. Ennek határát, melly 300 holdból áll, Zsigmond Szombathelynek ajándékozta; s ugyan ez a király egy erdőt is adott a Kárpát hegyek közt. A privilegium meg van, de a használás Csáky grófokra ment által."[2]

1910-ben 977 lakosából 422 szlovák, 319 német és 228 magyar volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Szepesszombati járásának székhelye volt. A háború után a település gyorsan fejlődött. 1921-ben 150, 1945-ben már 220 háza volt, a lakosság száma pedig 1050-ről 2500-ra nőtt. 1945-ben a várost Poprádhoz csatolták. A második világháború után újabb városrész épült fel.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A városnak hangulatos reneszánsz-barokk főtere van, melyet 15-17. századi polgárházak szegélyeznek.
  • Szent György temploma a 13. század közepén épült kéthajós gótikus épület 1503 és 1520 között készített gótikus szárnyasoltárokkal. Főoltára 1516-ban készült Lőcsei Pál mester műhelyében. Az északi oldalán álló Szent Anna kápolna 16. századi.
  • A templom északi oldalán álló reneszánsz harangláb 1598-ban épült, majd barokkizálták.
  • A Városháza eredetileg barokk palotának épült a 18. század utolsó harmadában.
  • Evangélikus temploma 1777-ből való, oltárképe 1852-ben készült.
  • A főtéren álló Mária-oszlop 1689-ben készült. 1846-ban és 1973-ban megújították.
  • A város főterén található egy obeliszk, melynek felirata a következő: „1848 Magyar szabadságharcz emlékére emelte Szepes-szombat XVI Szep. város közadakozásból 1899-ben Édes magyar hazánk iránti szeretetből”

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesszombat témájú médiaállományokat.