Szepesszombat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szepesszombat (Spišská Sobota)
Szent György-templom
Szent György-templom
Szepesszombat címere
Szepesszombat címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rang Poprád városrésze
Népesség
Teljes népesség2979 fő (2018. dec. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szepesszombat (Szlovákia)
Szepesszombat
Szepesszombat
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 56″, k. h. 20° 19′ 01″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 56″, k. h. 20° 19′ 01″
Szepesszombat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesszombat témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepesszombat (szlovákul Spišská Sobota, németül Georgenberg, latinul Forum Sabathi) egyike a történelmi 16 szepesi városnak, ma Poprád város északkeleti településrésze az Eperjesi kerület Poprádi járásában, Szlovákiában. Nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta, előtagja pedig egykori vármegyei hovatartozására utal.

Története[szerkesztés]

Szepesszombat főtere
Szepesszombati polgárházak

1256-ban IV. Béla király adománylevelében említik először „Forum Sabbathe” néven, de minden bizonnyal már a tatárjárás előtt is létezett. A várost a tatárjárás után németekkel telepítették be, ettől kezdve a leggazdagabb szepesi város volt. 1271-ben V. István király kiváltságokkal ruházta fel, 1380-tól hetipiacokat tarthatott. 1412-ben Zsigmond király más szepesi városokkal együtt Szepesszombatot is zálogba adta Lengyelországnak, így 360 évig oda tartozott. A 16. században Luther tanai kedvező táptalajra leltek a német lakosságban, mely 1880-ig többségben volt a településen. 1545-ben a város fele és a templom tornya égett le. 1567-től országos vásárokat is tarthatott. A 17. században védelmi rendszerét négy városkapuval bővítették. A város a 17-18. században élte virágkorát, amikor jómódú kézművesei céhekbe tömörültek. Nagy küzdelem folyt Szepesszombat, Poprád, Felka, Mateóc és Strázsa között az elsőségért. 1682-ben tűzvészek pusztították, majd 1775-ben az egész város leégett. 14 lakos esett áldozatul a tűzvészben, melyek után mindig meg tudott újulni. Az 1775-ös újjáépítés során nyerte el lényegében mai formáját.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZOMBATHELY, vagy Szepes Szombat, Spitka Szobota. Szepes Várm. a’ 16. Szepességi Városok közzűl való, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, és másfélék, Ispotállya is van, határja hegyes, és középszerű.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Szombathely, (Mons S. Georgii, St. Georgenberg), a szepesi XVI városokhoz tartozó szép fekvésü város, egy hosszukás dombon, Sztrázsához közel, a Poprád bal partján, 295 kath., 627 evang. német lak. Szepes vmegyében. A házak kőből épültek s emeletesek. Van kath. és evang. anyaszentegyháza, polgári oskolája, jó földe, heti (Szombaton) és 4 országos vására, lazacz- és pisztrang-halászata a Poprádban. Lakosai földmivelésből, sör- és pálinkafőzésből, mesterségekből, gyolcs-szövésből élnek. Egy óranegyedre a várostól láthatni egy puszta templomot, ott, hol hajdan Steinsdorf falu álla, mellyet a tatárok pusztitának el. Ennek határát, melly 300 holdból áll, Zsigmond Szombathelynek ajándékozta; s ugyan ez a király egy erdőt is adott a Kárpát hegyek közt. A privilegium meg van, de a használás Csáky grófokra ment által.[3]

A 19-20. században a vezető gazdasági szerepet fokozatosan Poprád vette át. 1871-től a vasútvonal megépülését követően ez a harc már csak Popráddal folyt. 1910-ben 977-en lakták, ebből 422 szlovák, 319 német és 228 magyar. A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesszombati járásának székhelye volt.


A háború után a település gyorsan fejlődött. 1921-ben 150 háza volt. A vezető gazdasági szerepért folytatott harc 1927-ben dőlt el végleg, amikor Poprád lett a járási székhely. 1945-ben már 220 háza volt, a lakosság száma pedig 1050-ről 2500-ra nőtt. Ekkor csatolták a várost Poprádhoz. A második világháború után újabb városrész épült fel.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A városnak hangulatos reneszánsz-barokk főtere van, melyet 15-17. századi polgárházak szegélyeznek.
  • Szent György temploma a 13. század közepén épült kéthajós gótikus épület, 1503 és 1520 között készített gótikus szárnyas oltárokkal. Főoltára 1516-ban készült Lőcsei Pál mester műhelyében. Az északi oldalán álló Szent Anna kápolna 16. századi.
  • A templom északi oldalán álló reneszánsz harangláb 1598-ban épült, majd barokkizálták.
  • A Városháza eredetileg barokk palotának épült a 18. század utolsó harmadában.
  • Evangélikus temploma 1777-ből való, oltárképe 1852-ben készült.
  • A főtéren álló Mária-oszlop 1689-ben készült. 1846-ban és 1973-ban megújították.
  • A város főterén található egy obeliszk, melynek felirata a következő: „1848 Magyar szabadságharcz emlékére emelte Szepes-szombat XVI Szep. város közadakozásból 1899-ben Édes magyar hazánk iránti szeretetből”.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Spišská Sobota
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesszombat témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés]