Szepesi György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szepesi György
Szepesi György (balról) a Budapesten rendezett X. nyári Universiadén Csík Tibor ökölvívóbajnokkal (1949. augusztus 21.)
Szepesi György (balról) a Budapesten rendezett X. nyári Universiadén Csík Tibor ökölvívóbajnokkal (1949. augusztus 21.)
Született Friedländer György
1922. február 5.
Budapest
Elhunyt 2018. július 25. (96 évesen)
Budapest[1]
Beceneve „az Aranycsapat tizenkettedik játékosa”
Álneve Galambos
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • újságíró
  • sportriporter
Iskolái Testnevelési Főiskola (1951–1954)
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető
A Magyar Labdarúgó-szövetség 22. elnöke
Hivatali idő
1979 1986
Előd Kutas István
Utód Somogyi Jenő

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesi György témájú médiaállományokat.

Szepesi György (született Friedländer) (Budapest, 1922. február 5.Budapest, 2018. július 25.)[2] magyar rádiós sportkommentátor, „az Aranycsapat tizenkettedik játékosa”, 1982–1994 között a FIFA vezető testületének tagja, aki annak 2012-es budapesti kongresszusán a szervezet legrangosabb kitüntetését, a FIFA Érdemrendet vehette át.

Életpályája[szerkesztés]

1922-ben Friedländer György néven született Budapesten Friedländer Miklós és Rajkovits Irén gyermekeként.[3] Később, 10-11 éves korában családjával Angyalföld és Újpest határára költözött. Édesapja Szepesváralján született, ő ezért vette fel a Szepesi nevet.[4] 1944-ben Szepesi Ukrajnában és Kelet-Magyarországon, apja Budapesten volt munkaszolgálatos, majd a buchenwaldi koncentrációs táborban halt meg.[5]

Az angyalföldi grundokon került legelőször kapcsolatba a futballal. Mint majd minden fiúgyermek, nagy focista szeretett volna lenni. Későbbi vallomásaiból megtudhatjuk, már akkoriban belátta, hogy kortársai ez irányú tehetsége jóval felülmúlja az övét. Megemlít pár nevet – például Puskás Ferenc, Szusza Ferenc –, akik szerinte korának legnagyobbjai voltak. Baráti kapcsolata ezen személyekkel még 60 év után is igen intenzív volt.

1945-től lett a Magyar Rádió munkatársa. 1946-tól kezdett lapokban publikálni. 1951–54 között a Testnevelési Főiskola hallgatója volt. 1958-ban[6] és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.[7] 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.[8] 1967–75 között a Magyar Rádió szakszervezeti bizottságának elnöke volt. 1975–78 között bonni tudósítóként dolgozott. 1979–86 között az MLSZ elnöke volt. 1981–92 között a szórakoztató és sportfőosztály osztályvezetője volt. 1982–94 között a FIFA vezető testületének tagja volt. 1996–97-ben a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja volt.

Stílusa[szerkesztés]

Jó szívvel felismerte mások talentumát, és úgy döntött, hogy ő a pálya széléről, nem pedig a pályáról próbálja meg előrevinni a magyar sportot. Első szerelme, a futball mellett más sportágakat is kedvelt, és a sport majdnem minden téren jelen volt életében. Legendás közvetítései hallgatók millióinak szereztek mérhetetlenül nagy örömöt. Mindenhol jelen volt, ahol a magyar sportsikerek felbukkantak. Egyedi lelkesedése, sajátos közvetítési stílusa kiemelte a többiek közül. Egy beszélgetés során megkérdezték tőle, hogy miért nem észlelhető már a régi idők szívből fakadó közvetítése napjainkban. Így felelt: „Ma a legtöbb riporter nem hivatásként éli meg és végzi a munkáját, hanem kenyérkeresetként, és ez bizony érződik.”[9]

Leghíresebb pillanatok[szerkesztés]

Minden bizonnyal rádiós közvetítőmunkájának legemlékezetesebb pillanata az „évszázad mérkőzése” volt. Bátran mondhatjuk, hogy az akkori angol–magyar mérkőzés ideje alatt ő volt a tizenkettedik játékos, hisz lelkes, szívből fakadó közvetítése hozzájárult az Aranycsapat történelmi győzelméhez. Mindig közel állt a csapathoz, győzelmekkor együtt ünnepelt, vesztes mérkőzések után pedig együtt sírt Puskásékkal. A következő idézetből megismerhetjük, mennyire tisztelte a magyar sportot, illetve a sportolókat: „Mikor például Gyarmati Dezső gólt dobott, tehát a bal kezéről a hálóba került a labda, úgy beszéltem erről – azt súgtam a mikrofonba – hogy ilyen bal kéz nincs már több a világon, ez olyan, mint Puskás bal lába. Vagyis ez a hasonlat azt jelentette, hogy én nem magamat emeltem Gyarmati mellé – tehát nem azt mondtam, hogy én még ilyen dobást nem láttam – hanem egy másik világklasszis játékost, Puskás Öcsit, pontosabban annak is a bal lábát. Sokszor láttam Gyarmati kezét, tudtam, mit tud az a kéz. Az Öcsi bal lábát pedig százszor, ezerszer láttam az öltözőben, ahogy féltették, ahogy masszírozták, ahogy a világbajnokságokon két orvos, három orvos is körülállta.”[10] És ennek a hatalmas tiszteletnek és elismerésnek megtudhatjuk a forrását is: „aki nem érezte a kispályák öltözői levegőjét, aki nem mosdott lavórban – én most a harmincas, negyvenes évek környékéről beszélek – aki nem tudta, milyen az a kérges cipő, vagy fűzős labda, az nem is érezhette és nem is érthette azt, ami a pályán a fiúkkal történik. Az nem is tudta közvetíteni azt a hangulatot.”[10]

A magyar sportéletre gyakorolt befolyása[szerkesztés]

A Nemzeti Sport szerint ő volt „az Aranycsapat tizenkettedik játékosa”. Minden idők legnagyobb sportbemondójának tartják, akinek a rádióközvetítéseit használták fel a televíziós közvetítésekhez is: alámásolták a hangját, a kép és a hang pedig tökéletesen megegyezett.[11] Emellett a magyarországi televíziózás kezdetén a nézőknek is szokásuk volt, hogy ha a televízió és rádió ugyanazt a mérkőzést közvetítette, lehalkították a tévét, és Szepesi rádióközvetítését hallgatták hozzá, mert így élvezetesebb volt a mérkőzés.

Halála és búcsúztatása[szerkesztés]

2018. július 25-én virradóra, 96 éves korában rövid szenvedés után elhunyt Szepesi György.[12] A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) saját halottjának tekinti legszenvedélyesebb sporttársát.[13] Gianni Infantino, a FIFA elnöke Csányi Sándornak, az MLSZ elnökének és a FIFA alelnökének címzett levélben együttérzését fejezte ki a Magyar Labdarúgó-szövetségnek és mindenekelőtt Szepesi György hozzátartozóinak.[14] Szepesi Györgyöt családjával egyetértésben augusztus 15-én 11 órától a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.[15][16]

Díjai[szerkesztés]

Ügynökmúltja[szerkesztés]

Az Élet és Irodalomban Paul Lendvai közölt egy cikket arról, hogy Szepesi György az ötvenes és hatvanas években a titkosszolgálat III/II, majd III/III osztályának ügynöke volt „Galambos” fedőnéven.[23][24] Beszervezése 1950-ben történt. Nagy „kaliberű” ügynökként a tartótisztje a későbbiekben személyesen Harangozó Szilveszter állambiztonsági főcsoportfőnök volt. Ezeket az állításokat Takács Tibor történész Szoros emberfogás című könyvében 2014-ben megerősítette. Annyi enélkül is kétségtelen tény, hogy az 1956-os forradalom kitörése utáni napokban rádióműsoraiban a fegyver letételére biztatta a forradalmárokat.

Művei[szerkesztés]

  • Civil a pályán (társszerző, 1951)
  • 25 sportoló elmondja (1954)
  • Négyszemközt négy olimpiával (Lukács Lászlóval, 1959)
  • Római riport (Lukács Lászlóval, 1961)
  • Chiléből jelentjük... (Tabák Endrével, 1962)
  • Gól! Góóóól! 2000 gól! (1963)
  • Felejthetetlen 90 percek (társszerző, 1964)
  • Szerelmünk a mikrofon (Pluhár Istvánnal, 1967)
  • Tizenegyes! (1967) (társszerző)
  • Hungarian Football Rhapsody (1968)
  • A magyar olimpiai aranyérmek története (Lukács Lászlóval, 1976)
  • Sportmikrofon (1982)
  • Die FIFA Story (1989)
  • Búcsú a mikrofontól (1998)
  • Magyar olimpiai bajnokok 1896-1996 (Lukács Lászlóval és Hegyi Ivánnal, 2000)
  • 6:3. Az "évszázad mérkőzése" 50. évfordulója tiszteletére. Magyarország – Anglia válogatott labdarúgó mérkőzés, 1953. november 25. Szepesi György eredeti hangfelvétele alapján írta Horváth Antal; Horváth Antal, Bp., 2003

Emlékezete[szerkesztés]

  • Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.
  • Több magyar filmben, amikor olyan jelenet van, ahol rádióból hallatszik sportmérkőzés közvetítése, ott ő szerepel háttérhangként.[forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.bama.hu/sport/hazai-sport/elhunyt-szepesi-gyorgy-1420239/
  2. Gyász: elhunyt Szepesi György, a magyar rádiózás legendája (magyar nyelven). Nemzeti Sport. (Hozzáférés: 2018. július 25.)
  3. MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  4. 90 éves Szepesi György, sport.hir24.hu
  5. Szepesi György: Csak apám életét nem tudtam megmenteni (magyar nyelven). Kisalföld, 2009. október 24. (Hozzáférés: 2018. július 2.)
  6. Kinevezték a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségét és tagjait. Népsport, XIV. évf. 21. sz. (1958. jan. 30.) 1. o.
  7. A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. feb. 11.)
  8. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai. Népsport, (1963. dec. 15.)
  9. Hetek. IV. évf. 10. szám
  10. a b ibid
  11. Szepesi György: egy játékos – mikrofonnal
  12. Elhunyt Szepesi György, hirstart.hu, 2018. július 25.
  13. Gyász: az MLSZ saját halottjának tekinti Szepesi Györgyöt, nemzetisport.hu, 2018. július 25.
  14. Gyász: a FIFA elnöke is megemlékezett Szepesiről, nemzetisport.hu, 2018. július 31.
  15. Augusztus 15-én 11 órától a Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra, nemzetisport.hu, 2018. augusztus 1.
  16. Gyász: végső búcsút vettek Szepesi Györgytől – képek, nemzetisport.hu, 2018. augusztus 15.
  17. Kitüntették a Londonban győztes magyar labdarúgócsapat tagjait. Népsport, IX. évf. 246. sz. (1953. dec. 10.) 3. o.
  18. mob.hu: Fair Play-díj: Szepesi György és Mocsai Lajos is a díjazottak között. [2012. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 18.)
  19. sporthir24.hu: Halhatatlan lett Szepesi György. (Hozzáférés: 2012. február 21.)
  20. A Nőtagozat díjazottjai - 2012. mszp.hu, 2012. március 14. (Hozzáférés: 2012. március 15.)[halott link]
  21. MOB-ünnepség: Átadták a Nők a Sportban és Média díjakat. mob.hu, 2012. március 14. (Hozzáférés: 2012. március 15.)[halott link]
  22. FIFA-érdemrendet kapott Szepesi György. SportGéza, 2012. május 24. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
  23. Lendvai, Paul: "Michael Cole" tündöklése és bukása. Élet és Irodalom. (Hozzáférés: 2018. július 25.) (magyarul)
  24. Nyusztay Máté: Paul Lendvai állítja, Szepesi György ügynök volt. nol.hu, 2006. január 13. (Hozzáférés: 2018. július 25.) (magyarul)

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a sportéletben (Babits kiadó, 1995) ISBN 963-495-014-0
  • Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk[szerkesztés]