Kárpáti Károly (birkózó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kárpáti Károly
Született
1906. július 2.
Eger
Elhunyt
1996. szeptember 23. (90 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Birkózópályafutása
Versenyszám könnyűsúly
Klub Debreceni TE (1925–1926)
Újpesti TE (1926–1936)
Edzőként Válogatott (1948–1952)
Bp. Honvéd (1950–1967)
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Birkózás
Olimpiai játékok
ezüst
1932, Los Angeles
szabadfogás 66 kg
arany
1936, Berlin
szabadfogás 66 kg
Európa-bajnokság
ezüst
1927, Budapest
kötöttfogás, pehelysúly
arany
1930, Brüsszel
szabadfogás, könnyűsúly
bronz
1930, Stockholm
kötöttfogás, könnyűsúly
bronz
1934, Stockholm
szabadfogás, kisközépsúly
arany
1935, Brüsszel
szabadfogás, könnyűsúly
Magyar bajnokság
arany
1928
kötöttfogás, pehelysúly
arany
1930
kötöttfogás, könnyűsúly
arany
1930
kötöttfogás, csapat
arany
1931
kötöttfogás, könnyűsúly
arany
1931
szabadfogás, könnyűsúly
arany
1932
kötöttfogás, könnyűsúly
arany
1933
kötöttfogás, csapat

Kárpáti Károly, eredetileg Kellner Károly (Eger, 1906. július 2.Budapest, 1996. szeptember 23.) olimpiai bajnok birkózó, edző, szakíró, sportvezető.

Sportolói pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orvosi tanácsra kezdett el sportolni. A Debreceni Úszó Egylet műugrója volt. Ebben a sportágban 1924-ben vidékbajnokságot nyert. 1923-ban egy cirkuszi birkózó bemutató keltette fel érdeklődését a sportág iránt. 1925-től a Debreceni TE versenyzője lett. Még ebben az évben vidékbajnok lett birkózásban is. 1926-tól az UTE birkózója lett. Kötöttfogásban indult az 1928-as olimpián és negyedik helyezett lett. Ekkor ismerkedett meg a szabadfogású szakággal.

1927-től 1936-ig, összesen tizenkilenc alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. A magyar birkózók közül ő volt az első, aki a kötöttfogású mellett szabadfogású birkózásban is jelentős eredményeket ért el, őt tekintik a magyar szabadfogású birkózóstílus kialakítójának. A fogásnemben máig ő a legeredményesebb magyar birkózó. Az 1929. évi párizsi Európa-bajnokságon ő nyerte a magyar szabadfogású birkózás első Európa-bajnoki érmét. 1930-ban és 1935-ben – mindkét alkalommal Brüsszelben – Európa-bajnoki aranyérmet nyert. Három olimpián vett részt, 1928-ban Amszterdamban kötöttfogásban, 1932-ben Los Angelesben és 1936-ban Berlinben szabadfogásban indult. Súlycsoportjában 1932-ben ezüst, 1936-ban aranyérmet szerzett. Az aktív sportolást az 1936. évi olimpia után fejezte be.

Sporteredményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szabadfogású birkózásban:
    • olimpiai bajnok (könnyűsúly: 1936)
    • olimpiai 2. helyezett (könnyűsúly: 1932)
    • Európa-bajnok (könnyűsúly: 1930, 1935)
    • Európa-bajnoki 2. helyezett (könnyűsúly: 1929)
    • Európa-bajnoki 3. helyezett (kisközépsúly: 1934)
    • magyar bajnok (könnyűsúly: 1931)
  • Kötöttfogású birkózásban:
    • olimpiai 4. helyezett (pehelysúly: 1928)
    • Európa-bajnoki 2. helyezett (pehelysúly: 1927)
    • Európa-bajnoki 3. helyezett (könnyűsúly: 1930)
    • négyszeres magyar bajnok (pehelysúly: 1928 ; könnyűsúly: 1930, 1931, 1932)
    • kétszeres magyar csapatbajnok (1930, 1933)

Edzői és szakírói pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Edzői tevékenységét már sportolóként megkezdte, majd 1937-ben a Testnevelési Főiskolán birkózómesteri vizsgát tett. Visszavonulása után középiskolai testnevelő tanárként tevékenykedett, majd a második világháború után bekapcsolódott a magyar sport újjászervezésébe. 1945-től haláláig a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt. 1948-ban rábízták a magyar birkózóválogatott 1952. évi olimpiára történő felkészítését. Egyúttal 1950-től a Budapesti Honvéd birkózószakoszályának vezetőedzője lett. Tanítványai közül Hódos Imre és Szilvásy Miklós olimpiai bajnoki címet, Polyák Imre ezüstérmet, Gurics György bronzérmet nyert. A sikerek ellenére az a helsinki olimpia után a válogatott vezetőedzői posztjáról lemondatták. Pályafutását 1967-ig a Budapesti Honvéd vezetőedzőjeként folytatta. 1967-től szaktanácsadó volt Az 1972-es olimpián a Magyar Televízió szakkommentátora volt.

A sportággal tudományos alapossággal foglalkozott, 1949-től 1953-ig a Testnevelési Főiskola előadója is volt.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kárpáti Károly. A ferde cipősaroktól a görbe hátig : az emberi test mechanikája és javító tornája. Debrecen: szerzői kiadás (1940) 
  • Kárpáti Károly. Birkózás. Nova Irodalmi Intézet (1947) 
  • Kárpáti Károly. Görög-római és szabadbirkózás (1949) 
  • Kárpáti Károly. Az aranyérem két oldala. Budapest: Medicina (1962) 
  • Kárpáti Károly. Az idő sodrában : Sportról, olimpiáról, munkáról, életről, békérő. Budapest: Sportpropaganda Vállalat (1985) 

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Toldi aranyérem (1936)
  • Testnevelési Főiskola emlékérem (1936)
  • Mesteredző (1952)
  • FILA-érdemrend arany fokozat
  • NOB-érdemrend bronz fokozat (1981)
  • Sportérdemérem arany fokozat (1981)
  • Zsidó Hírességek Csarnokának tagja (1985)
  • FILA jubileumi emlékjelvény (1988)
  • Magyar Birkózó Szövetség tiszteletbeli elnökségi tag (1990)
  • A Magyar Köztársaság aranykoszorúval diszitett Csillagrendje (1991)
  • MOB olimpiai érdemérem bronz fokozat(1992)
  • MOB életmű Fair Play-díj (1996)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996)

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]