Csanádi Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csanádi Árpád
1949-ben
1949-ben
Személyes adatok
Születési dátum 1923. február 23.
Születési hely Pestszenterzsébet, Magyarország
Halálozási dátum 1983. március 7. (60 évesen)
Halálozási hely Budapest, Magyarország
Poszt fedezet
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
19451946 Magyar 1919-1946 Budafoki MTE 011 0(0)
19461950 Magyar 1946-1949 Ferencvárosi TC 047 0(0)
Edzőség
Időszak Klub
1957 Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanádi Árpád témájú médiaállományokat.

Csanádi Árpád (Pestszenterzsébet, 1923. február 23.Budapest, 1983. március 7.) magyar bajnok labdarúgó, testnevelőtanár, edző, sportvezető, sportdiplomata, címzetes egyetemi tanár. Csanádi Ferenc labdarúgó, edző testvére. Felesége Erdődi Katalin atléta, testnevelőtanár.

Életút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1941-ben a Pestszenterzsébeti Kossuth Gimnáziumban érettségizett, 1941-től két évig a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot hallgatott, 1948-ban a TF-n testnevelőtanári oklevelet szerzett. 1969-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, az olimpiák történetéből doktorált.

1946-tól 1950-ig a FTC labdarúgója. 47 alkalommal szerepelt az első csapatban, tagja volt az 1948–49-es bajnokcsapatnak. 1957-ben a csapat vezetőedzője.

1948-tól 1949-ig a budapesti Szent Imre Gimnázium testnevelőtanára, 1949-től 1962-ig a Testnevelési Főiskola munkatársa; tanársegéd később adjunktus, majd docens lett.

1952-től különféle megbízásokat kapott a magyar sport irányításában. Több olimpián volt a magyar csapat egyik vezetője. 1966-ban a Budapesti Atlétikai Európa-bajnokság szervező bizottságának elnöke. 1958-tól haláláig a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára. 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.[1] 1962-től 1983-ig a sporthivatal /MTS OT, OTSH/ elnökhelyettese.

1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnökhelyettese és országos tanácsának tagja lett.[2] 1964. január 27-én, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság innsbrucki kongresszusán a NOB tagjává választották.[3] Funkciói a szervezetben: 1968 a programbizottságának elnöke; 1975-től 1979-ig és 1982-től 1983-ig a végrehajtó bizottságának tagja; az utóbbi időszakban a NOB sportigazgatója.

Haláláig, hosszú évekig a XII. kerületi Trencsényi utca lakója volt.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Labdarúgás 1-3.
  • Labdarúgás alapfokon
  • Fradi-fiúk Ausztráliában

Szakkönyveit több nyelvre lefordították. Többek között: angol, német, spanyol, olasz, orosz, lengyel, bolgár, cseh, albán, török nyelveken is elérhetők.

Elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sport Érdemérem arany fokozat (1955)[4]
  • Mesteredző (1961)
  • Az FTC örökös bajnoka (1974)
  • NOB Érdem-érem (1983)
  • MOB Olimpiai Érdemrend (posztumusz)

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csanádi Árpád sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-368/1. Ifjabb Fekete Géza alkotása.

1989. május 25-től a zuglói Őrnagy utcai 12 osztályos, sporttagozatos iskola a nevét viseli. Az iskolával együtt a Csanádi Baráti Kör is ápolja emlékét. A Testnevelési Főiskolán és a Tatai Edzőtáborban is megtalálható emléktáblája.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. feb. 11.)
  2. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai. Népsport, (1963. dec. 15.)
  3. Vad Dezső: A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjává választotta Csanádi Árpádot. Népsport, XX. évf. 19. sz. (1964. jan. 28.) 1., 4. o.
  4. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a testnevelés és sport fejlesztésében kiválóan dolgozó sportembereket tüntetett ki: A kitüntetettek névsora. Népsport, XI. évf. 19. sz. (1955. jan. 27.) 2. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]