Sós Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sós Károly
1967-ben
1967-ben
Személyes adatok
Születési dátum 1909. április 5.
Születési hely Budapest, Magyarország
Halálozási dátum 1991. augusztus 3. (82 évesen)
Halálozási hely Budapest, Magyarország
Állampolgárság magyar
Poszt középfedezet
Junior klubok
Időszak Klub
1924-1925 Magyar 1957-2000 Ékszerészek
1925-1927 Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
1927-1929 Magyar 1957-2000 Vasas
1929-1932 Magyar 1957-2000 Nemzeti SC
1932-1933 Magyar 1957-2000 Attila FC
1933-1935 Franciaország FC Saint-Malo
1935-1937 Franciaország Olympique Ales
1937 Svájc FC Bern
1938 Csehszlovákia FK Banská Bystrica
1938-1939 Magyar 1957-2000 Gamma FC[1]
Edzőség
Időszak Klub
1939-1947 Magyar 1957-2000 Gamma FC
1947-1948 Magyar 1957-2000 Szombathelyi Haladás
1948 Magyar 1957-2000 Újpesti TE
1948-1950 Magyar 1957-2000 Szombathelyi Haladás
1950-1951 Magyar 1957-2000 Salgótarjáni BTC
1952 Magyar 1957-2000 Dorogi Tárna
1953-1956 Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC[2]
1956 Magyar 1957-2000 Magyarország, pályaedző
1957 Magyar 1957-2000 Magyarország, válogató biz.
1957-1960 Magyar 1957-2000 Bp. Honvéd SE
1961-1967 NDK NDK
1968-1969 Magyar 1957-2000 Magyarország
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sós Károly témájú médiaállományokat.

Sós Károly, Stróbl (Budapest, 1909. április 5.Budapest, 1991. augusztus 3.) labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, sportvezető.

Pályafutása[szerkesztés]

Játékosként[szerkesztés]

1924-ben az Ékszerészek csapatában lesz igazolt labdarúgó.1925 és 1927 a Ferencvárosi TC ifjúsági és amatőr csapatának a tagja volt. 1927 és 1929 között a Vasas színeiben lett élvonalbeli labdarúgó. 1929-től három idényen át a Nemzeti SC, majd 1932-től egy idényen át a miskolci Attila FC játékosa volt. 1933 és 1938 között külföldön játszott. Először Franciaországban, az FC Saint-Malo és az Olympique Ales csapatában szerepelt. Ezután Svájcban, az FC Bern együttesében, majd Csehszlovákiában Besztercebányán játszott. Ezt követően hazatért és a Budafok FC játékosa lett. A csapat a következő idényben fuzionált és neve Gamma FC lett. 1940-ig szerepelt a csapatban, de 1939-től már játékosedző is volt.

Edzőként[szerkesztés]

A Gamma FC-nél 1944-ig dolgozott edzőként, majd kis Salgótarjáni kitérő után a Szombathelyi Haladás vezetőedzője lett, de 1948-ban egy rövid ideig az Újpesti TE edzője. Ezt követően visszatért Szombathelyre, ahol 1950-ig dolgozott. 1950-51-ben Salgótarjánban, 1952-ben Dorogon volt edző. 1953 és 1956 között az akkor Bp. Kinizsinek hívott Ferencváros vezetőedzője volt.

1956-ban a válogatott pályaedzője, majd 1957-ben Baróti Lajossal és Lakat Károllyal a válogató bizottság tagja volt. 4 mérkőzésen keresztül hárman dolgoztak együtt, mint szövetségi kapitányok, majd végül Baróti Lajos kapott bizalmat.

1957 és 1960 között a Bp. Honvéd vezetőedzője volt, majd elvállalta az NDK szövetségi kapitányi posztját. Legnagyobb edzői sikerét itt érte el: a tokiói olimpián a bronzérmes lett a csapattal.

1968-ban hazatért és Illovszky Rudolf után elvállalta a szövetségi kapitányi munkát. Feladata az volt, hogy a csapat sikeresen kiharcolja a továbbjutást a mexikói labdarúgó-világbajnokságra. A magyar válogatott egyenlő pontszámmal végzett csoportjában Csehszlovákiával és így harmadik mérkőzés döntött a továbbjutásról. A meccset 1969. december 3-án Marseilleben rendezték meg és a magyar csapat 4-1-s vereséget szenvedett és története során először nem kvalifikálta magát a világbajnokságra. Sós megbízatása ezzel véget ért. Ennek a mérkőzésnek a tudósításából vált máig ismertté Szepesi György mondata: "Jönnek a csehszlovák, jönnek a csehszlovákok!".

Sportvezetőként[szerkesztés]

Az MLSZ elnökségének, illetve 1979 és 1991 között az MLSZ Tanácsadó Testületének a tagja volt.

Sikerei, díjai[szerkesztés]

Edzőként[szerkesztés]

NDK

  • Olimpiai játékok
    • bronzérmes: 1964, Tokió
  • Sport Érdemérem ezüst fokozat (1955)[3]
  • Mesteredző (1961)

Statisztika[szerkesztés]

Mérkőzései a Válogató Bizottság tagjaként[szerkesztés]

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1957. szeptember 15. Szófia, Levszki-stadion Bulgária  1 – 2  Magyarország vb-selejtező -
2. 1957. szeptember 23. Budapest, Népstadion Magyarország  1 – 2  Szovjetunió barátságos -
3. 1957. október 6. Budapest, Népstadion Magyarország  2 – 0  Franciaország barátságos -
4. 1957. november 10. Budapest, Népstadion Magyarország  5 – 0  Norvégia vb-selejtező -
Összesen - mérkőzés - gól

Mérkőzései a szövetségi kapitányként[szerkesztés]

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1968. május 4. Budapest, Népstadion Magyarország  2 – 0  Szovjetunió Eb-selejtező -
2. 1968. május 11. Moszkva, Lenin-stadion Szovjetunió  3 – 0  Magyarország Eb-selejtező -
3. 1969. május 25. Budapest, Népstadion Magyarország  2 – 0  Csehszlovákia vb-selejtező -
4. 1969. június 8. Dublin, Lansdowne Road Írország  1 – 2  Magyarország vb-selejtező -
5. 1969. június 15. Koppenhága, Idraets Park Dánia  3 – 2  Magyarország vb-selejtező -
6. 1969. szeptember 14. Prága, Letná Stadion Csehszlovákia  3 – 3  Magyarország vb-selejtező -
7. 1969. szeptember 24. Stockholm, Råsunda Stadion Svédország  2 – 0  Magyarország barátságos -
8. 1969. október 22. Budapest, Népstadion Magyarország  3 – 0  Dánia vb-selejtező -
9. 1969. november 5. Budapest, Népstadion Magyarország  4 – 0  Írország vb-selejtező -
10. 1969. december 3. Marseille, Stade Vêlodrome (FRA) Csehszlovákia  4 – 1  Magyarország vb-selejtező -
Összesen - mérkőzés - gól

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Gamma FC nevei: 1938-39: Budafoki FC (jogelőd), 1939-44: Gamma FC, 1945-46: Budai Barátság SE, 1946: Budai Munkás SE, 1947-49: MATEOSZ Munkás SE, 1949-50: Teherfuvar SE, majd 1950-ben beolvadt a Budapesti Előre csapatába
  2. A Ferencváros neve 1950 és 1956 között Bp. Kinizsi volt
  3. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a testnevelés és sport fejlesztésében kiválóan dolgozó sportembereket tüntetett ki: A kitüntetettek névsora. Népsport, XI. évf. 19. sz. (1955. jan. 27.) 2. o.

Források[szerkesztés]