Stobbe Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Stobbe Ferenc
Stobbeferenc.jpg
Személyes adatok
Teljes név Stobbe Ferenc
Születési dátum 1864. december 1.
Születési hely Magyarország
Halálozási dátum 1916. szeptember 24. (51 évesen)
Halálozási hely Budapest, Magyarország
Egyéb foglalkozás Sportvezető, építész
Nemzeti játékvezetés
Évek Bajnokság Státusz
19011904 NB I Játékvezető

Stobbe Ferenc (1864. december 1. – Budapest, 1916. szeptember 24.) magyar nemzeti játékvezető, építész, labdarúgó, sportvezető, a Sportvilág főszerkesztője (1897– 1898), a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya. Beceneve: a Mister.

Pályafutása[szerkesztés]

Stobbe Nándor és Meczner Krisztina fiaként született.[1]

A labdarúgást Magyarországon Ray Ferenccel együtt ismertették meg a Budapesti Torna Club (BTC) tagjaival. A BTC csapat kapusaként és mindeneseként hirdette az új játék népszerűségét. Ray Ferenc volt az, aki Svájcból az 1896-os karácsonyi vakációra egy igazi angol labdát, egy „kerek bőrt" hozott. A magyarországi labdarúgás egyik atyja, aki saját költségén szerzett be eszközöket (bőrlabdát, mezeket), szervezett csapatokat és mérkőzéseket. Az egyik alapítója, megszervezője volt a BTC-nek. Visszaemlékezések szerint 1896. november 28-án a BTC tornatermében ő tartotta az első edzést, és a labdarúgás szabályait is ő fordította le angolról. 1897. május 9-én az első nyilvános labdarúgó-mérkőzést ő rendezte, melyet a BTC két csapata vívott.A mérkőzésen jobbszélsőt játszott. Az 1897. május 10-ei Vienna Crickett and Football Club elleni első nemzetközi mérkőzésen kapusként játszott a BTC csapatában.

A Magyar Labdarúgó-szövetség 1901-ben rendezte az első bajnokságot. A legelső játékvezetők egyike, akik „úttörő” munkájukkal segítették a labdarúgás népszerűsítését. 1897–1904 között a labdarúgás oktatása, sportvezetői tevékenysége mellett még bíró is volt. Kezdetben még nem kellett vizsgát tenni, egyszerűen szeretni kellett a játékot, vállalni a mérkőzés vezetésének nehézségeit. Maguk a csapatok kérték fel az általuk ismert, elfogadott személyt, hogy mérkőzésüket, az általa ismert szabályok értelmében vezesse le. 1901-től a Bíró Bizottság előtt kellett a szabályokból vizsgát tenni. A Bíró Bizottság javaslatára előbb NB II-es, 1904-től NB I-es bíró. A nemzeti játékvezetéstől 1904-ben visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 2.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1904. április 17. Soroksári úti pálya, Budapest első NB I-es mérkőzése FTCMÚE 1 – 0 Zárt kapus
1904. november 6. Lehel úti pálya, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Fővárosi TC– Ferencvárosi TC 2 – 5 Zárt kapus

Mielőtt az MLSZ megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.

1904–1906, majd 1907–1908 között a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt. 10 mérkőzésen az általa irányított csapat 3 győzelmet szerzett, kétszer döntetlent játszott, ötször vereséget szenvedett. Kapitányságának utolsó mérkőzésén Angliától kapott ki 7:0-ra Budapesten.

1907-ben 10 esztendős fönnállását ünnepelte a magyar futball. Az MLSZ rendkívüli közgyűlésén Kárpáti Béla elnök Iszer Károly, Ray Ferenc és Stobbe Ferenc nevét - a magyar futballsport megalapítása körül szerzett érdemeikért - jegyzőkönyvben örökítette meg. A szövetségi kapitányi pozícióról való lemondása után örökös tiszteletbeli szövetségi kapitánnyá választotta a szakma. A jubileumi díszközgyűlésén Kárpáti Bélának, Iszer Károlynak, Horváth Ferenc a labdarúgásban kifejtett munkájuk elismeréseként márványtáblát ajándékozott, Stobbe Ferenc képét megfestette a tanácsterem részére, Ray Ferencnek pedig emlékérmet adományozott. 1923-ban az MLSZ leleplezte Kárpáti Béla és Stobbe Ferenc síremlékét.

Statisztika[szerkesztés]

Mérkőzései szövetségi kapitányként[szerkesztés]

Nem hivatalos időszak

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
  1901. április 11. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  0 – 4 Anglia Richmond AFC barátságos -
  1901. április 12. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  1 – 5 Anglia Surrey Wanderers barátságos -
  1901. április 13. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  1 – 6 Anglia Surrey Wanderers barátságos -
Összesen - mérkőzés - gól

Első időszak

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1904. október 9. Bécs, Cricketer-pálya Ausztria  5 – 4  Magyarország barátságos -
2. 1905. április 9. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  0 – 0  Ausztria barátságos -
3. 1906. április 1. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  1 – 1  Csehország barátságos -
Összesen - mérkőzés - gól

Második időszak

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
4. 1907. április 7. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  5 – 2  Csehország barátságos -
5. 1907. május 5. Bécs, Rapid-pálya Ausztria  3 – 1  Magyarország barátságos -
6. 1907. október 6. Prága, Slavia-stadion Csehország  5 – 3  Magyarország barátságos -
7. 1907. november 3. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  4 – 1  Ausztria barátságos -
8. 1908. április 5. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  5 – 2  Csehország barátságos -
9. 1908. május 3. Bécs, Hohe Warte Ausztria  4 – 0  Magyarország barátságos -
10. 1908. június 10. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  0 – 7  Anglia barátságos -
Összesen - mérkőzés - gól

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
  • Labdarúgás - 1993. XXXIX. évfolyam 4. szám
  • Sportlexikon II. (L–Z). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1986. ISBN 963-253-441-7  
  • dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
  • Magyarfutball

További információk[szerkesztés]