Stobbe Ferenc
| Stobbe Ferenc | |||||||
 | |||||||
| Személyes adatok | |||||||
| Teljes név | Stobbe Ferenc | ||||||
| Születési dátum | 1864. december 1. | ||||||
| Születési hely | Magyarország | ||||||
| Halálozási dátum | 1916. szeptember 24. (51 évesen) | ||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||
| Egyéb foglalkozás | Sportvezető, építész | ||||||
| Nemzeti játékvezetés | |||||||
| |||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stobbe Ferenc témájú médiaállományokat. | |||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||
Stobbe Ferenc (1864. december 1. – Budapest, 1916. szeptember 24.) magyar nemzeti játékvezető, építész, labdarúgó, sportvezető, a Sportvilág főszerkesztője (1897– 1898), a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya. Beceneve: a Mister.
Pályafutása[szerkesztés]
Stobbe Nándor és Meczner Krisztina fiaként született.[1]
A labdarúgást Magyarországon Ray Ferenccel együtt ismertették meg a Budapesti Torna Club (BTC) tagjaival. A BTC csapat kapusaként és mindeneseként hirdette az új játék népszerűségét. Ray Ferenc volt az, aki Svájcból az 1896-os karácsonyi vakációra egy igazi angol labdát, egy „kerek bőrt" hozott. A magyarországi labdarúgás egyik atyja, aki saját költségén szerzett be eszközöket (bőrlabdát, mezeket), szervezett csapatokat és mérkőzéseket. Az egyik alapítója, megszervezője volt a BTC-nek. Visszaemlékezések szerint 1896. november 28-án a BTC tornatermében ő tartotta az első edzést, és a labdarúgás szabályait is ő fordította le angolról. 1897. május 9-én az első nyilvános labdarúgó-mérkőzést ő rendezte, melyet a BTC két csapata vívott.A mérkőzésen jobbszélsőt játszott. Az 1897. május 10-ei Vienna Crickett and Football Club elleni első nemzetközi mérkőzésen kapusként játszott a BTC csapatában.
A Magyar Labdarúgó-szövetség 1901-ben rendezte az első bajnokságot. A legelső játékvezetők egyike, akik „úttörő” munkájukkal segítették a labdarúgás népszerűsítését. 1897–1904 között a labdarúgás oktatása, sportvezetői tevékenysége mellett még bíró is volt. Kezdetben még nem kellett vizsgát tenni, egyszerűen szeretni kellett a játékot, vállalni a mérkőzés vezetésének nehézségeit. Maguk a csapatok kérték fel az általuk ismert, elfogadott személyt, hogy mérkőzésüket, az általa ismert szabályok értelmében vezesse le. 1901-től a Bíró Bizottság előtt kellett a szabályokból vizsgát tenni. A Bíró Bizottság javaslatára előbb NB II-es, 1904-től NB I-es bíró. A nemzeti játékvezetéstől 1904-ben visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 2.
| Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
|---|---|---|---|---|---|
| 1904. április 17. | Soroksári úti pálya, Budapest | első NB I-es mérkőzése | FTC–MÚE | 1 – 0 | Zárt kapus |
| 1904. november 6. | Lehel úti pálya, Budapest | utolsó NB I-es mérkőzése | Fővárosi TC– Ferencvárosi TC | 2 – 5 | Zárt kapus |
Mielőtt az MLSZ megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.
1904–1906, majd 1907–1908 között a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt. 9 mérkőzésen az általa irányított csapat 3 győzelmet szerzett, egyszer döntetlent játszott, ötször vereséget szenvedett. Kapitányságának utolsó mérkőzésén Angliától kapott ki 7:0-ra Budapesten.
1907-ben 10 esztendős fönnállását ünnepelte a magyar futball. Az MLSZ rendkívüli közgyűlésén Kárpáti Béla elnök Iszer Károly, Ray Ferenc és Stobbe Ferenc nevét - a magyar futballsport megalapítása körül szerzett érdemeikért - jegyzőkönyvben örökítette meg. A szövetségi kapitányi pozícióról való lemondása után örökös tiszteletbeli szövetségi kapitánnyá választotta a szakma. A jubileumi díszközgyűlésén Kárpáti Bélának, Iszer Károlynak, Horváth Ferenc a labdarúgásban kifejtett munkájuk elismeréseként márványtáblát ajándékozott, Stobbe Ferenc képét megfestette a tanácsterem részére, Ray Ferencnek pedig emlékérmet adományozott. 1923-ban az MLSZ leleplezte Kárpáti Béla és Stobbe Ferenc síremlékét.
Statisztika[szerkesztés]
Mérkőzései szövetségi kapitányként[szerkesztés]
Nem hivatalos időszak
 Magyarország
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 1901. április 11. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország 
|
0 – 4 |  Richmond AFC
|
barátságos | - | ||
| 1901. április 12. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország
|
1 – 5 | Surrey Wanderers
|
barátságos | - | ||
| 1901. április 13. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország
|
1 – 6 | Surrey Wanderers
|
barátságos | - | ||
| Összesen | - | mérkőzés | - | gól | ||||
Első időszak
| Magyarország
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 1. | 1904. október 9. | Bécs, Cricketer-pálya | Ausztria 
|
5 – 4 | Magyarország
|
barátságos | - | |
| 2. | 1905. április 9. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország
|
0 – 0 | Ausztria
|
barátságos | - | |
| Összesen | - | mérkőzés | - | gól | ||||
Második időszak
| Magyarország
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 3. | 1907. április 7. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország
|
5 – 2 |  Csehország
|
barátságos | - | |
| 4. | 1907. május 5. | Bécs, Rapid-pálya | Ausztria
|
3 – 1 | Magyarország
|
barátságos | - | |
| 5. | 1907. október 6. | Prága, Slavia-stadion | Csehország
|
5 – 3 | Magyarország
|
barátságos | - | |
| 6. | 1907. november 3. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország
|
4 – 1 | Ausztria
|
barátságos | - | |
| 7. | 1908. április 5. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország
|
5 – 2 | Csehország
|
barátságos | - | |
| 8. | 1908. május 3. | Bécs, Hohe Warte | Ausztria
|
4 – 0 | Magyarország
|
barátságos | - | |
| 9. | 1908. június 10. | Budapest, Millenáris-pálya | Magyarország
|
0 – 7 |  Anglia
|
barátságos | - | |
| Összesen | - | mérkőzés | - | gól | ||||
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
- Labdarúgás - 1993. XXXIX. évfolyam 4. szám
- Sportlexikon II. (L–Z). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1986. ISBN 963-253-441-7
- dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
- Magyarfutball
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Stobbe Ferenc témájú kategóriát.- A magyarországi futball kezdetei
- Magyar életrajzi lexikon: Stobbe Ferenc
- A Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek jegyzéke Archiválva 2008. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- George Reader. elte.hu. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
- Stobbe Ferenc játékvezetői adatlapja a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán
