Földessy János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Földessy János
Személyes adatok
Születési dátum 1888. május 8.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum 1965. május 16. (77 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárság magyar
Edzőség
IdőszakKlub
19281929Magyar 1919-1946 Magyarország

Földessy János dr. (Budapest, 1888. május 8. – Budapest, 1965. május 16.) ügyvéd, újságíró, nemzeti labdarúgó-játékvezető, sporttisztségviselő, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.

Életpályája[szerkesztés]

Budapesten végzett jogot, utána ügyvédi irodát nyitott s mint jogász működött. Újságíró, a Pesti Napló sportrovatvezetője, aki szakmája mellett aktívan vett részt a sportéletben. A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC)-ban sportolt és később a vezetőség tagja is lett. 1909-től a labdarúgás hű krónikása. Ő szerkesztette az első Magyar football évkönyvet. Mint sportújságíró dolgozott a Sporthírlap, a Magyarország és a Labdarúgás munkatársaként.

Játékvezetésből Budapesten az MLSZ Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. AZ MLSZ BB javaslatára NB II-es, majd 1923-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. 1908–1914 között a futballbíráskodás harmadik generációjának legjobb játékvezetői között tartják nyilván. A nemzeti játékvezetéstől 1923-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 4.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1923. október 14. Hungária krt. Stadion, Budapest első NB I-es mérkőzése Törekvés SEÚjpesti Törekvés SE 1 – 2 3500
1923. november 21. Hungária krt. Stadion, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Törekvés SE–Kispesti AC 4 – 0 2500

1910-ben a Sporthírlap szorgalmazta az önálló bírótestület megalakítását, Oprée RezsőHerczog Ede, ifj. Földessy János, Speidl Zoltán és Vida Henrik kidolgozta a testület alapszabály tervezetét és a kötendő kartell pontjait, de a testület megalakítását féltékenységből (nem tudnának beleszólni a bíróküldésbe) ismét elódázták.

Az MLSZ alelnöke (BEAC) közkívánatra 1928–1929 között 6 találkozó erejéig (6 mérkőzés: 3 győzelem, 2 döntetlen, 1 vereség) tudta vállalni a kapitányságot, de teljhatalmat kért és kapott mind az egyesületekkel (műsor), mind a játékosokkal szemben. Tóth Istvánt választotta állandó edzőéjül. Teljhatalmával (állandó előkészületek, csapat túráról történő visszarendelésekkel) kivívta az elégedetlen profi-vezérek haragját, akik összefogva sportsajtóval, félreállították.

Írásai[szerkesztés]

  • A magyar futball és az MLSz, 1897-1926 - 1926. Budapest,
  • Dr. Földessy János – Barna Béla – Dr. Ábrai Zsigmond: A labdarúgó játék szabályai – 1946. A Magyar Labdarúgó Játékvezetők testületének hivatalos szabálykönyve
  • A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Budapest, Sport lap- és könyvkiadó
  • Olimpiai kis lexikon

Statisztika[szerkesztés]

Mérkőzései szövetségi kapitányként[szerkesztés]

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1928. november 1. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  3 – 1  Svájc Európa-kupa -
2. 1929. február 24. Párizs Franciaország  3 – 0  Magyarország barátságos -
3. 1929. április 14. Bern Svájc  4 – 5  Magyarország Európa-kupa -
4. 1929. május 5. Bécs, Hohe Warte Ausztria  2 – 2  Magyarország barátságos -
5. 1929. szeptember 8. Prága Csehszlovákia  1 – 1  Magyarország Európa-kupa -
6. 1929. október 6. Budapest, Hungária körúti pálya Magyarország  2 – 1  Ausztria barátságos -
Összesen - mérkőzés - gól

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4  
  • Dénes Tamás–Sándor Mihály–B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története I. Amatőrök és álamatőrök (1897–1926)