Sebes Gusztáv
| Sebes Gusztáv | |||||||||||||||||||||
![]() | |||||||||||||||||||||
| Sebes Gusztáv, a Hungária (MTK) labdarúgója | |||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1906. január 22. | ||||||||||||||||||||
| Születési hely | Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia | ||||||||||||||||||||
| Halálozási dátum | 1986. január 30. (80 évesen) | ||||||||||||||||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||||
| Sírhely | Budafoki temető (25/2 parcella)[1] | ||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||||||
| Poszt | fedezet | ||||||||||||||||||||
| Junior klubok | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebes Gusztáv témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||
Sebes Gusztáv, született: Scharenpeck Gusztáv (Budapest, 1906. január 22.[2] – Budapest, 1986. január 30.) labdarúgó, edző, az Aranycsapat szövetségi kapitánya.
Pályafutása
[szerkesztés]Játékosként
[szerkesztés]Sebes Gusztáv a Haladásban kezdett futballozni 1919-ben, majd 1940-ig tartó pályafutása során szerepelt a Vasasban, az egy időben a Hungária FC nevet viselő MTK-ban, s a kék-fehérek tagjaként három bajnoki címet is nyert. 1936-ban egy találkozón pályára lépett a magyar válogatottban. Játszott Franciaországban is: 1925-26-ban a Sauvages Nomades, 1926-27-ben pedig a Club Olympique Billancourt labdarúgója volt. 1927-ben fél évet a nagyhírű budai gyárban /MOM/ revolver padon dolgozott. Ez idő alatt a vállalat csapatát erősítette. Itt játékostársa volt Toldi Géza.
Edzőként
[szerkesztés]Legeredményesebb kapitányunk 1940-ben a Szentlőrinci AC trénereként kezdte nagyszerű edzői pályafutását. 1968-ig szakvezetője illetve szakmai tanácsadója volt a Budafok, az Újpesti Dózsa, a Honvéd és a DVTK együttesének is. 1945-től 1949-ig a magyar válogatott edzője, 1949-től 1956-ig pedig szövetségi kapitánya volt. Irányításával nemzeti együttesünk 1952-ben olimpiai bajnok lett Helsinkiben, az 1954-es svájci világbajnokságon pedig ezüstérmet szerzett. A sporttörténelembe talán 1953-ban Londonban, az évszázad mérkőzésén írta be nevét kitörölhetetlenül: az általa vezetett Aranycsapat 6:3-ra győzte le az addig a verhetetlennek hitt angolokat. A Moszkva válogatottja ellen vívott két találkozót is beleszámítva összesen 69 mérkőzésen irányította nemzeti tizenegyünket, nála csak Baróti Lajos (117 meccs) és Marco Rossi dirigálta többször a magyar válogatottat.
Sportvezetőként
[szerkesztés]1946 decemberében megválasztották a magyar labdarúgó edzőtestület elnökének.[3]
1948 áprilisától[4] 1960-ig a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökeként dolgozott. 1954-ben alapító tagja volt az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA), s 1954-től 1960-ig ő volt a testület alelnöke.
Sikerei, díjai
[szerkesztés]- Magyar Köztársasági Érdemrend ezüst fokozata (1947)[5]
- Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozat (1951)[6]
- Munka Vörös Zászló érdemrendje (1953)[7]
- Mesteredző (1961)
Statisztika
[szerkesztés]Mérkőzése a válogatottban
[szerkesztés]| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | 1936. március 15. | Budapest, Hungária körúti pálya | Magyarország |
3 – 2 | barátságos | - | ||
| Összesen | 1 | mérkőzés | 0 | gól | ||||
Mérkőzései szövetségi kapitányként
[szerkesztés]Művei
[szerkesztés]- Magyar labdarúgás; bev. Barcs Sándor; Sport, Bp., 1955
- A magyar sport kérdései; Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Bp., 1955 (Újságírók szakmai előadásai és vitái)
- Örömök és csalódások. Egy sportvezető emlékei; Gondolat, Bp., 1981 ISBN 963-281-028-7
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.mtkbudapest.hu/hu/hirek/az-mtk-orokos-bajnokainak-es-orokos-tagjainak-sirhelyei
- ↑ Születése bejegyezve a Budapesti polgári születési anyakönyv 165/1906. folyószáma alatt.
- ↑ Sebes Gusztávot választották ismét az edzőstestület elnökévé. Népsport, III. évf. 1. sz. (1947. január 1.) 1. o.
- ↑ Kinevezték a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségét. Népsport, IV. évf. (1948. április 9.)
- ↑ Kitüntették a magyar labdarúgás vezetőit. Népsport, III. évf. 144. sz. (1947. július 26.) 1. o.
- ↑ Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. január 29.) 3. o.
- ↑ Kitüntették a Londonban győztes magyar labdarúgócsapat tagjait. Népsport, IX. évf. 246. sz. (1953. december 10.) 3. o.
Források
[szerkesztés]- Az MLSZ honlapja
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 1077. o. ISBN 963-547-414-8
- Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
- Fókusz /MOM üzemi lap/ centenáriumi melléklete
További információk
[szerkesztés]- 1906-ban született személyek
- 1986-ban elhunyt személyek
- Magyar labdarúgók
- Labdarúgó-középpályások
- A Vasas labdarúgói
- Az MTK labdarúgói
- Magyar labdarúgóedzők
- Aranycsapat
- A DVTK vezetőedzői
- A Magyar Olimpiai Bizottság elnökei
- Családi nevüket magyarosított személyek
- Budapesten született személyek
- Magyar bajnok labdarúgók
