Varga Zoltán (labdarúgó, 1945)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varga Zoltán
Varga Zoltán 1973-ban
Varga Zoltán 1973-ban
Személyes adatok
Születési dátum 1945. január 1.
Születési hely Vál, Magyarország
Halálozási dátum 2010. április 9. (65 évesen)
Halálozási hely Budapest, Magyarország
Poszt csatár
Junior klubok
Időszak Klub
19591963 Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
19611968 Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC 135 (53)
19681969 Belgium Standard Liège
19701972 NSZK Hertha BSC 036 0(9)
19721973 Skócia Aberdeen FC 031 (15)
19731974 Hollandia AFC Ajax 012 0(2)
19741977 NSZK Borussia Dortmund 051 (10)
1977 NSZK Augsburg 008 0(1)
1977 Belgium KAA Gent
Válogatottság
19641968 Magyar 1957-2000 Magyarország 012 0(2)
Edzőség
Időszak Klub
19781980 NSZK BV Brambauer
1981 NSZK Preußen Münster
1983 NSZK MTV Ingolstadt
19911993 Németország MSV München
19961997 Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC
1997 Magyar 1957-2000 Kispest Honvéd
19981999 Magyar 1957-2000 Dunaferr SE
2000 Magyar 1957-2000 Diósgyőr FC
20012002 Magyar 1957-2000 Győri ETO FC
2003 Magyar 1957-2000 Győri ETO FC, szakmai igazgató
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Zoltán témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Labdarúgás
Európa-bajnokság
bronz
1964, Spanyolország
Olimpiai játékok
arany
1964, Tokió
labdarúgás

Varga Zoltán (Vál, 1945. január 1.[1]Budapest, 2010. április 9.) magyar olimpiai bajnok labdarúgó, csatár, labdarúgóedző, a Ferencvárosi TC örökös bajnoka. A Győri ETO FC szakmai igazgatója volt. 1977-ben elvégezte a kölni labdarúgó edzőképző főiskolát.

Játékos-pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ferencvárosban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ferencvárosban kezdte profi karrierét. A nagycsapatban 1961-1968 között játszott, amely időszak a klub második világháború utáni történelmében az egyik legsikeresebb volt. Varga 135 mérkőzésen lépett pályára, 53 gólt lőve. A klub bajnok lett az 1962-63-as, 1964-es, 1967-es és 1968-as NB I-es idényben is.

Ezekben az években a Fradi, mint Európa egyik legjobb klubcsapata, sorozatban bejutott a Vásárvárosok kupája nevű, nagy európai klubcsapatoknak rendezett nemzetközi tornára is. Mai utódja az Európa-liga.

Az 1962-63-as idényben az elődöntőig jutottak Vargával a sorban, majd két évre rá, 1964-65-ben megnyerték azt. A siker nem szakadt meg, 1967-68-ban a másodikok lettek. Mivel a mexikói olimpián Varga elhagyta az országot, így lezárult sikeres korszaka a Ferencvárosnál. Többé játékosként magyar klubban nem játszott.

A Herthában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Disszidálását követően a nemzetközi futballszövetség automatikusan két év eltiltással sújtotta, mely idő alatt előbb a belga Standard Liège (1968-1969), majd később az akkor német elsőosztályú Hertha BSC keretével edzett, utóbbi csapat színeiben tért vissza a pályára is 1970-ben. Első aktívan végigfutballozott idényében meghatározó tagja volt csapatának, a berliniek a harmadik helyig jutottak végül. Az utolsó meccsen már "tét nélkül" léptek pályára a bundabotrányban főszerepet játszó, több másik meccset is megvásároló Arminia Bielefeld ellen, akik megpróbálták megvesztegetni a Hertha több játékosát is. Vargát a csapat több másik tagjához hasonlóan emiatt az 1-0 arányban elveszített meccs miatt tiltották el fél évvel később 1974. június 20-ig. A Német Futballszövetség 1972 nyarán engedélyezte számára - és hozzá hasonlóan több másik eltiltott játékos számára - a külföldre igazolást. Varga a skót FC Aberdeenben folytatta pályafutását. Herthás korszakában akadt össze először későbbi edzőjével, Otto Rehhagellel, aki akkoriban a Kaiserslautern hátvédje volt. Rehhagel több ízben is mind verbálisan, mind durva szabálytalanságokkal provokálta Vargát, Varga Bocsák Miklós 1997-es könyvében olvasható elbeszélése szerint amikor emiatt utólag kérdőre vonta Rehhagelt, az Lóránt Gyulára, a Kaiserslautern akkori magyar edzőjére, az Aranycsapat korábbi tagjára hivatkozott, aki erre a viselkedésre biztatta, mondván Varga gyenge idegzetű karakter, és biztosan sikerült tönkretenni a játékát, ha ilyen nyomás alá helyezik.

Az Aberdeen FC-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1972-1973

31 meccsen 15 gólt szerzett.

Az Ajaxban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varga Zoltánnak pechje volt, hogy az Ajaxban egy olyan csapathoz került, amelyben 13 válogatott játékos volt, akik készültek az 1974-es világbajnokságra. Az Ajaxban mindössze 12 meccsen szerepelt, 2 gólt rúgott, ennek ellenére a holland vezetők nagyon elégedettek voltak vele. Vargát lenyűgözte az akkori holland közeg, amit mi sem igazol jobban, hogy Johnny Rep és még sokan mások amiben tudtak, segítettek Vargának, hogy be tudjon illeszkedni a csapatba. Többek közt ezért is sajnálta végül, hogy Németországba távozott.

A Borussia Dortmundban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varga az 1971-es bundabotrányhoz kapcsolódó eltiltása[2] után 1974-ben térhetett vissza Nyugat-Németországba, ahol a 9 évvel korábban még KEK-győztes, ám 1972 óta csak a másodosztályban szereplő Borussia Dortmund szerződtette. Első dortmundi idényében 25 bajnoki mérkőzésén négy gólt szerzett, a csapat pedig a hatodik helyen végzett. Egy évvel később már sikerült a feljutás, a csapat a második helyen zárta az idényt, és osztályozóval visszakerült a Bundesligába. Varga ebben az idényben 26 mérkőzésen hatszor volt eredményes, és játszott a Nürnberg ellen sikerrel megvívott osztályozó második, 3-2-re megnyert mérkőzésén is[3]. Mindeközben azonban folyamatosak voltak a nézeteltérések a csapat és edzői között, elsőosztályú működését így új szakvezető, Otto Rehhagel irányításával kezdte meg a csapat, aki nem adott lehetőséget Vargának, egyrészt a korábbi edzők elmozdításában játszott szerepe, másfelől Varga játékstílusáról alkotott véleménye miatt. Varga maradni szeretett volna, de lehetőséget egyszer sem kapott, így fél év múltán az FC Augsburg másodosztályú együtteséhez távozott. Dortmundi időszakának emlékezetes pillanata volt a "Zoltán galambfogásaként" az utókorra maradt esemény, mikor is egy a pályán repkedő galambot Varga puszta kézzel fogott meg, és vitt ki a pályáról[4].

A KAA Gentben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1977

A válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1964 és 1968 között 12 alkalommal szerepelt a válogatottban és 2 gólt szerzett. Az 1964-es spanyolországi Európa-bajnokságon bronzérmet szerző csapat tagjaként debütált a válogatottban. 1966-ban részt vett az angliai világbajnokságon, de sérülése miatt nem léphetett pályára.

1964-ben a tokiói olimpián aranyérmet szerzett csapat tagja. Négyszeres olimpiai válogatott. Az 1968-as mexikóvárosi olimpián is a keret tagja volt, de a mérkőzések megkezdése előtt elhagyta az olimpiai tábort és nem tért vissza Magyarországra.


Sokan mondták nekem, hogy hiányzik belőlem a kompromisszumra való hajlandóság. Én belátom, hogy bennem nincs elég kompromisszumkészség, pedig kellene. De amikor ezen gondolkodom, mindig eszembe jut, hogy nem is lesz. Gyerekkoromban elromlott bennem valami. Van egy részem, ami nem működik, és ez vesztemre van. Soha nem tudtam hazudni. Nem tennék olyat, amivel nem értek egyet, mert nem tudnék aludni: egy perc nyugalmam nem lenne azután. Én a rosszra soha nem fogom azt mondani, hogy jó. És azt sem hiszem, hogy a távolabbi célokhoz hazugságokon és jellemtelenségen keresztül vezetne az út. Én ezért maradtam fiatal, ahogyan sokan mondják: olyan, mint egy kisgyerek. Ez egyfajta naivitással is együtt jár. Életem során sokan becsaptak emiatt, de nem bántam meg semmit. Lehetett volna könnyebb az életem, de ha tükörbe nézek, azt látom: az én szemem mindig nevet...[5]

Edzői pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1978-1980 BV Brambauer (játékos-edző)
  • 1981 Preussen Münster
  • 1983 MTV Ingolstadt
  • 1991-1993 MSV München
  • 1996-1997 Ferencváros
  • 1997 Kispest-Honvéd
  • 1998-1999 Dunaferr (NB II)
  • 2000 Diósgyőr FC
  • 2001-2002 Győr
  • 2003 Szakmai igazgató (Győri ETO)
  • Rövid ideig Aszód FC

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. április 9-én este a Danuvia-pályán megrendezett öregfiúk-meccsen, játék közben esett össze. A mérkőzést az old boys-bajnokság másodosztályának keleti csoportjában játszották, Varga Zoltán a Merkapt SE labdarúgócsapatában futballozott. Rosszulléte miatt megszakadt a mérkőzés, és a helyszínre kiérkező mentők már nem tudtak rajta segíteni.[6][7]

Sikerei, díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klubcsapatokkal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válogatottal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetőedzőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérkőzései a válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1964. június 20. Barcelona, Camp Nou (ESP) Magyarország  3 – 1  Dánia NEK 3. helyért -
  1964. október 11. Tokió, Olimpiai stadion (JPN) Magyarország  6 – 0  Marokkó olimpiai B csoport -
2. 1965. május 5. London, Wembley Stadion Anglia  1 – 0  Magyarország barátságos -
3. 1966. május 8. Zágráb, Makszimir-stadion Jugoszlávia  2 – 0  Magyarország barátságos -
4. 1966. szeptember 7. Rotterdam, Feijenoord Stadion Hollandia  2 – 2  Magyarország Eb-selejtező -
5. 1966. szeptember 21. Budapest, Népstadion Magyarország  6 – 0  Dánia barátságos 1 Gól : 83' 83'
6. 1966. szeptember 28. Budapest, Népstadion Magyarország  4 – 2  Franciaország barátságos -
7. 1967. április 23. Budapest, Népstadion Magyarország  1 – 0  Jugoszlávia barátságos -
8. 1967. szeptember 6. Bécs, Práter-stadion Ausztria  1 – 3  Magyarország barátságos 1 Gól : 68' 68'
9. 1967. szeptember 27. Budapest, Népstadion Magyarország  3 – 1  NDK Eb-selejtező -
10. 1967. október 29. Lipcse, Zentralstadion NDK  1 – 0  Magyarország Eb-selejtező -
11. 1968. május 4. Budapest, Népstadion Magyarország  2 – 0  Szovjetunió Eb-selejtező -
12. 1968. május 11. Moszkva, Lenin-stadion Szovjetunió  3 – 0  Magyarország Eb-selejtező -
Összesen 12 mérkőzés 2 gól

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013 októberében azt a sportpályát, ahol a halál érte, Varga Zoltán Sportpályának nevezték el.[9]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vál község polgári születési anyakönyvének tanúsága szerint a születés napja 1945. január 1., a bejegyzés kelte 1945. április 12., folyószáma: 7. Más források 1944. december 31-ére teszik a születésének napját.
  2. http://de.wikipedia.org/wiki/Bundesliga-Skandal
  3. http://www.fussballdaten.de/bundesliga/relegation/1976/dortmund-nuernberg/
  4. http://www.bvb.de/?%81%9C%5E%1B%E7%F4%9D#Mai%201976
  5. http://book.hu/konyv/2854/Varga-Zoli-disszidal.html
  6. Origo: Elhunyt Varga Zoltán, 2010. április 9. (Hozzáférés: 2010. április 9.)
  7. Index: Rossz címre ment a rohamkocsi Varga Zoltánért, 2010. április 10. (Hozzáférés: 2010. április 10.)
  8. Díjazás: Varga Zoltán posztumusz díszpolgár lett. www.nemzetisport.hu (2015. ápr. 29.) Hozzáférés: 2015. ápr. 29.
  9. nemzetisport.hu: Labdarúgás: felavatták a Varga Zoltán Sportpályát, 2013. október 3. (Hozzáférés: 2013. október 3.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]