Herczog Ede

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Herczog Ede
Személyes adatok
Teljes név Herczog Ede
Születési dátum 1880. augusztus 25.
Születési helyPecsenyéd,  Magyarország
Halálozási dátum 1953. szeptember 14. (73 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Egyéb foglalkozás lovasegylet ellátó
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
19011912NB Ijátékvezető
Nemzetközi játékvezetés
ÉvekKonföderációStátusz
19071912FIFA-tagjátékvezető

Herczog Ede (Pecsenyéd, 1880. augusztus 25.Budapest, 1953. szeptember 14.) magyar labdarúgó, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya. Polgári foglalkozása a Pecsenyédi Lovasegylet szállítója.

Pályafutása[szerkesztés]

Labdarúgóként, sportolóként[szerkesztés]

A kornak megfelelően érzékenyen érdeklődött a sportok iránt, az atlétika és a futball voltak a kedvenc sportjai. Kiváló sprinter, a fővárosban és Bécsben számos első és második díjat nyert.

Nemzeti játékvezetés[szerkesztés]

Az első hazai, önként vállalt bírók egyike. Az egymás után alakuló labdarúgó-egyesületek felkészülési, illetve barátságos mérkőzéseinek volt a MÚE csapat-játékvezetője – ha saját csapatában nem játszott, akkor elfogadta a másik csapat meghívását. 1901-ben az MLSZ tanácsa előírta, hogy a mérkőzésvezető bíróknak vizsgázniuk kell szabályismeretből. Budapesten az MLSZ tanácsa előtt vizsgázva egyesületi (MÚE) bíróként döntenie kellett, hogy bíróként vagy szövetségi edzőként dolgozik. Az MLSZ által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. Az MLSZ Bíró Bizottságának javaslatára 1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1918-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 38.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1903. november 1. Soroksári úti pálya, Budapest első NB I-es mérkőzése FTCMAC 5 – 1 Zárt kapus
1918. december 8. Hungária úti pálya, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése MTKVasas 4 – 0 2500

Nemzetközi játékvezetés[szerkesztés]

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Bíró Bizottsága 1905-ben az elsők között terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1907-től tartotta nyilván bírói keretében, mert Magyarországnak hivatalosan még nem lehetett minősített nemzetközi bírója. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A nemzetközi játékvezetéstől 1912-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 4.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1905. április 9. Millenáris-pálya, Budapest 7. válogatott mérkőzés MagyarországAusztria 0 – 0 5 000

Olimpiai játékok[szerkesztés]

Az 1912. évi nyári olimpiai játékokon kettős feladatot látott el, a magyar olimpiai csapat vezetője és a FIFA JB játékvezetője lehetett.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1912. július 2. Olimpiai Stadion, Stockholm egyik elődöntő Hollandia az olimpiai játékokonDánia az olimpiai játékokon 4 – 1 6 000

Sportvezetőként[szerkesztés]

1903-ban az első Bíró Bizottság tagja. 1923-ban az első Magyar Futballbírák Testületének (BT) társelnöke.

Mielőtt az MLSZ megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.

1911–1914 között 22 mérkőzésen, majd 1916–1917 között 9 mérkőzésen a válogatott csapat szövetségi kapitánya. 1912-ben a stockholmi olimpián ő volt a vigaszdíjas magyar válogatott egyik kísérője. Szerepét megkönnyítette az FTC első aranycsapata és a vele vetélkedő MTK játékosainak foglalkoztatása.

Írásai[szerkesztés]

A Nemzeti Sport szerkesztője, a Sporthírlap híres Pickford rovatának a megalapítója, a Magyar Hírlap sportrovatvezetője.

Szakmai sikerek[szerkesztés]

1911-ben a Ferencvárosi TC Németországban és Angliában diadalmaskodott, hazatérve a Pesti Magyar Színház és a Royal Orfeum díszelőadást rendezett részükre. A Képviselőház tagjai emléktárgyakat adtak át. Itt, éppúgy ünnepelték tízéves bírói jubileumát.

1916. októberében Budapesten volt, a Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott (2–3) válogatott mérkőzés, ahol öt esztendős szövetségi kapitányi tisztségét köszöntötték.

Statisztika[szerkesztés]

Mérkőzései szövetségi kapitányként[szerkesztés]

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1911. május 7. Bécs, Hohe Warte Ausztria  3 – 1  Magyarország barátságos -
2. 1911. október 29. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  9 – 0  Svájc barátságos -
3. 1911. november 5. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  2 – 0  Ausztria Wagner-serleg -
4. 1911. december 17. München, MTV '79-Platz Németország  1 – 4  Magyarország barátságos -
5. 1912. április 14. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  4 – 4  Németország barátságos -
6. 1912. május 5. Bécs, Hohe Warte Ausztria  1 – 1  Magyarország Wagner-serleg -
7. 1912. június 20. Göteborg, Valhalla Svédország  2 – 2  Magyarország barátságos -
8. 1912. június 23. Kristiania, Gamle Frogner-stadion Norvégia  0 – 6  Magyarország barátságos -
9. 1912. június 30. Stockholm, Olimpiai Stadion (SWE) Nagy-Britannia  7 – 0  Magyarország olimpiai negyeddöntő -
10. 1912. július 3. Stockholm, Råsunda (SWE) Magyarország  3 – 1  Németország olimpiai vigaszág -
11. 1912. július 5. Stockholm, Råsunda (SWE) Magyarország  3 – 0  Ausztria olimpiai 5. helyért -
12. 1912. július 12. Moszkva, SZKSZ-stadion Oroszország  0 – 9  Magyarország barátságos -
13. 1912. július 14. Moszkva, SZKSZ-stadion Oroszország  0 – 12  Magyarország barátságos -
14. 1912. november 3. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  4 – 0  Ausztria Wagner-serleg -
15. 1913. április 27. Bécs, WAC-Platz Ausztria  1 – 4  Magyarország Wagner-serleg -
16. 1913. május 18. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  2 – 0  Svédország barátságos -
17. 1913. október 26. Budapest, Hungária körúti pálya Magyarország  4 – 3  Ausztria Wagner-serleg -
18. 1914. május 3. Bécs, WAC-Platz Ausztria  2 – 0  Magyarország Wagner-serleg -
19. 1914. május 31. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  5 – 1  Franciaország barátságos -
20. 1914. június 19. Stockholm, Råsunda Svédország  1 – 5  Magyarország barátságos -
21. 1914. június 21. Stockholm, Råsunda Svédország  1 – 1  Magyarország barátságos -
22. 1914. október 4. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  2 – 2  Ausztria barátságos -
Összesen 22 mérkőzés - gól

Források[szerkesztés]

  • Gerhárd Lajos: A magyar sport pantheonja I-II. valamint a III-IV. rész - 1932. A magyar sport pantheonja Kiadóvállalat
  • (1964) „újságcikk”. Játékvezető 1964. V. évfolyam és 1965. VI. évfolyam.  
  • Sportlexikon I. (A–K). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1985. ISBN 963-253-415-8  
  • dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Herczog Ede. World Referee. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  • Herczog Ede. footballzz.com. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  • Herczog Ede. eu-football.info. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  • Herczog Ede. eu-football.info. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  • Herczog Ede. magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  • Herczog Ede. magyarvalogatott.hu. (Hozzáférés: 2016. január 3.)