Játékvezető (labdarúgás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A versenyek, mérkőzések egyik legfontosabb résztvevője a sportolok mellett a játékvezető, mivel az a feladata hogy betartassa a szabályokat.

Történelmi áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A labdarúgó játék irányításának történelmi vizsgálataival egyértelműen megállapítható, hogy abban a pillanatban, amikor az önfeledt játék átalakult tétmérkőzésekké (bajnokságok), az addig baráti közreműködő ellenséggé lépett elő. A győztes csapat minden esetben megelégedett a játékvezető közreműködésével. Döntetlen esetén erősen megoszlanak a vélemények. A vereség értékelésénél szinte minden esetben a közreműködő sportember gyenge felkészültsége, a csapattal, a csapat színével szembeni elfogultság kerül előtérbe. Csak a higgadt csapatvezető képes elismerni, hogy csapata ezen a találkozón képtelen volt eredményesen tevékenykedni.

A sportsajtó szerepéről külön kell megemlékezni. Már a történelmi kezdetekben felismerték, hogy a játékról adott tudósítás széles tömegeket érdekel. A kialakult, a szakosodott, az úgynevezett csapat-érdekelt újságírók a média egyre erősödő, közvéleményt formáló erejének felhasználásával szintén a bírót teszik felelőssé csapatuk megengedhetetlenül gyenge szerepléséért.

Németországban rendezett 2006-os labdarúgó-világbajnokságon alkalmazta a FIFA első alkalommal a játékvezetői hármasokat, mindig hozzárendelve a negyedik bírót.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) Játékvezető Bizottságának irányelvei alapján, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) Játékvezető Bizottsága meghatározta az ideális játékvezető követelményeit. A követelmény egyik kiemelkedő pontja a játékvezető személyisége, stílusa.

Stílus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UEFA Játékvezető Bizottságának (JB) követelményi rendszere a labdarúgó játék taktikájához alkalmazkodva szükségszerűen változik. A nemzetközi mérkőzések vezetéséhez a követelmény rendszernek legjobban megfelelő nemzeti sportembereket választják ki. Kiválasztás előtt a nemzeti játékvezetésben kell kiemelkedőt nyújtani, majd a nemzeti szövetség felterjesztésére az UEFA JB rendszeres elméleti (szabálytesztek) és cooper (fizikai) teszteket végeztet, és különböző erősségű mérkőzésekre küldi a FIFA címert viselő bírókat. A tornák előtt a FIFA egységesen vizsgálja az elméleti (teszt) és a cooper (fizikai) tesztek teljesítését. Ha valakinek a hármasból nem sikerül, akkor nem tartanak igény szolgálatukra és a tartalékok közül emelik ki a következő hármast.

A tehetségen kívül rengeteg adottság - például: jó fizikai- és reakcióképesség, szabálytudás, a valóság megörökítésének művészete -, ami megegyezik a személyiségi jegyekkel, valamint az évek alatt összegyűjtött tapasztalatok határozzák meg a játékvezetők minőségbeli különbségét. A kapcsolattartás érdekében nagyon fontos az idegennyelv tudása, a nemzetközi játékvezetőktől FIFA elvárja, hogy angolul, németül, franciául vagy spanyol nyelven képesek legyenek kommunikálni - írni és olvasni.

A legjobb játékvezetőkre az alább megfogalmazottak egyformán jellemzők:

Alkalmazott taktikája elősegíti(tette) azt a hozzáállást, hogy a játékszabályok és azok szelleméből eredő döntések biztosítsák a játék szolgálatát. Szabályalkalmazása határozott, ítélkezése következetes, játékos párti sportember. Átfogó figyelemmel és gyors reagálókészséggel rendelkezik(kezett). Kifogástalan fizikai- és szellemi állapota biztosítja(totta), hogy a valósághoz viszonyított taktikája eredményes legyen. Fellépése erélyes, de nem erőszakos, szolgálata nem részrehajló. Szabályszerűen bünteti(tette) a durvaságot, az alattomos játékot, a túlzott erő alkalmazását illetve a súlyosan sportszerűtlen magatartást. Fegyelmezési módszere alkalmazkodik(kodott) a szabályi előírásokhoz, feleslegesen nem kapkodja(ta) el a lapok (sárga, piros) osztogatását.

A játékvezető értékelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A személyiség megítélésénél figyelembe kell venni
    • magatartása, gondolkodása, érzelmi, viselkedési normái /kulturált, alázatos, udvarias, figyelmes, egészséges önbizalommal rendelkező, stb./, megnyilatkozásai biztosítják-e az etikai magatartás követelményét, a sportszerűséget.
  • Az öltözői magatartás
  • Sportműködés közbeni magatartás
    • figyelem, koncentráció: tartós -, folyamatos -, közömbös -, elkalandozó -, szétszórt -, dekoncentrált -, mellankólikus -, stb.
    • érzelmi megnyilvánulások: mentális állapot /rendezett, kiegyensúlyozott, stb./ -, együtt él a játékkal -, megelégedett -, örül teljesítményének -, közömbös a sikerrel vagy kudarccal szemben -, bánkódik egy-egy kétes ítélet után -, kényszeredett -, mérges-e a kudarc miatt -, dicsekszik a teljesítményével -, kérdéseket tesz fel -, dicséretet provokál -, stb.
    • a teljesítményéhez való viszonya: észreveszi-e hibáit vagy sem -, hibáját korrigálja menet közben -, képes-e fizikai tevékenységét mozgósítani vagy sem -, képes-e felpörögni az események hangulatához -, összenyomja az események súlya -, stb.
    • határozott, erélyes, bátor, energikus, következetes, korrekt, egészségesen nagyvonalú, nyugodt, higgadt, nem befolyásolható, érdeklődő, segítőkész, tekintélyparancsoló, alig észrevehető, azonos feltételeket biztosít, stb.
  • Játékfelfogás Csak a játékszabályok gyakorlati alkalmazása /a folyamatok, az események, a játék szelleme, a játékosok magatartása, stb./, azok értelmezése /sportszerű, türelmes, udvarias kezelése/ során lehet következtetni arra, hogy a játékvezető az átlagosnál többet foglalkozott-e a játék ismeretével /taktika, rendszerek, pontrúgások, rögzített helyzetű rúgások, személyiségek, agresszivitás, stb./.
  • Együttműködés A létesítménybe érve folyamatosan szükség van a játékvezetők együttműködő tevékenységére. Játéktérbejárás, felkészülés, megbeszélés, mérkőzésvezetés, ítélkezés, büntetés, stb. körülményei között.
  • Kondíció Az ellenőrnek nem áll rendelkezésére a fizikai tesztek eredményei, csak a mérkőzésen látott, tapasztalt fizikai állóképességet tudja megítélni, értékelni. Mérkőzés előtt történt-e bemelegítés az öltözőben vagy a játéktér mellett? Fizikai felkészültsége megfelel-e a szövetségi elvárásoknak?
    • Előnyös szakmai tulajdonságok:
      • jó állóképesség, mozgása: koordinált -, koordinálatlan -, esztétikus -, nem esztétikus -, laza -, merev -, könnyed -, atletikus. Öreges -, dinamikus -, iramfutás -, ügyes -, ügyetlen -, kiforgás az események sűrűjéből -, ráforgás az eseményekre. Erőnléti állapot -, együtt fut a támadással -, alkalmazkodó a játék képéhez -, helytelen alkalmazkodás a játék képéhez -, változó erősségű, intenzitású mozgáselemek -, stb. végrehajtás tempója: gyors -, lassú -, kocogós -, kapkodó -, kiegyensúlyozott -, változó -, gyorsan kezd és lelassul -, lassan kezd és felgyorsul -, egyenletes -, alakias -, stb., mozgáselemei változékonyak /oldalazás: szökdelés vagy keresztlépés -, hátrálás, sétálás, stb./,
      • szabályszerűen helyezkedik,
      • optimális helyről ítélkezik, stb.
  • Szabályismeret Az ellenőrnek nem áll rendelkezésre a játékvezető szellemi tesztjének eredménye. A játékszabályok tételes rögzítik azokat az eseteket, amiket a játékvezetőknek minden körülmények között be kell tartaniuk. A szabályok meghatározzák a fegyelmezési formákat is, amik megfelelő kereteket biztosítanak a szabálysértő játékosok, annak csapatának büntetésére.
    • Kivetítő és a játékvezető A FIFA Játékvezető Bizottságának utasítására a játékvezetők ítéletük módosítására nem vehetik figyelembe a helyi kivetőn megismételt és nyilvánvaló tévesen meghozott döntésüket. A játékvezető(k), ha rájött tévedésére, akkor döntését csak addig módosíthatja, amig a játék újra nem indul.
  • Fegyelmezés és annak hatékonysága. Sajátos, egyéni magatartási jegyek, érzelmi tulajdonságok, érzékenységre jellemző cselekedetek, stb.
  • Tévedéshez való jog Az embernek a tévedéshez való jogát az élet szinte valamennyi területén elismerik. A labdarúgásban is hibázhatnak a csatárok, a védők, a kapusok, sőt tévedhetnek a csapatvezetők, sőt a szurkolók is. Csak egyvalaki, a játékvezető az, akitől hajlamosak vagyunk megvonni a tévedéshez való jogot. Egyáltalán, reális követelményeket támasztunk-e ezen „elhivatott” sportemberekkel szemben? Teljesíthetők-e az igen sokirányú és sokféle követelmények? Ahhoz, hogy valakit magasabb minősítésű mérkőzések vezetésére jelölhessenek, az illetőnek nem kevés adottsággal kell rendelkeznie. Tehetségesnek kell lennie a játékvezetői tevékenység ellátására, a játékosok magatartását, sőt önmagát is ismernie kell. Szabályismeret nélkül elképzelhetetlen, hogy valaki egyáltalán a játéktérre kerüljön, mint játékvezető. A játékvezető személyiségére, egyéniségére jellemző tulajdonságok azok, amelyek döntően meghatározzák, hogy valakiből játékvezető, jó játékvezető legyen. A bátorság, a megbízhatóság, a gyors reagálás stb. a játékvezető személyiségének legfontosabb jegyei közé tartoznak. Ebben a „szakmában” mindenkinek mindent jól meg kell tanulni, mert a „leckét”, a bonyolultnál-bonyolultabb kérdéseket a nagyközönség előtt másodpercek tört része alatt kell félreérthetetlenül megoldani.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]