Speidl Zoltán (játékvezető)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az atlétáról és labdarúgó-játékvezetőről szól. Hasonló címmel lásd még: Speidl Zoltán (egyértelműsítő lap).
Speidl Zoltán
Speidl Zoltán a hátsó sorban jobbról a negyedik
Speidl Zoltán a hátsó sorban jobbról a negyedik
Személyes adatok
Teljes névSpeidl Zoltán
Születési dátum1880. március 17.
Születési helyLosonc,  Magyarország
Halálozási dátum1917. július 3. (37 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Egyéb foglalkozásfogalmazó, újságíró
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
1901–1917NB IJátékvezető
A Wikimédia Commons tartalmaz Speidl Zoltán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szerzett érmek
Atlétika
Magyar bajnokság
bronz
1897
100 yard
arany
1901
440 yard

Speidl Zoltán (Losonc, 1880. március 17. – Budapest, 1917. július 3.) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető, olimpikon atléta. Joghallgatóként államtudományi doktorátust szerzett. A MÁV budapesti központjában titkár, fogalmazó, sportújságíró.

Pályafutása[szerkesztés]

Sportolóként[szerkesztés]

A XIX. század végén kibontakozó sportmozgalmak egyik lelkes, sokoldalú híve. Kiváló atléta. Az 1900. évi nyári olimpiai játékokon a 800 méteres síkfutásban ötödik helyezett volt. Indult a 400 méteres síkfutásban és a 200 méteres gátfutásban is, de ezekben nem ért el olimpiai pontot érő helyezést. 1897-ben 100 yardon bronzérmes, 1901-ben 440 yardon országos bajnok. 1900–1902 között 1000 m-es síkfutásban háromszoros osztrák bajnok. Joghallgató korában a BEAC főtitkára és a labdarúgócsapat kapitánya. Tanulmányait befejezve a MÚE egyesület tagja.

Nemzeti játékvezetés[szerkesztés]

A magyar labdarúgás kezdetén 1897–1904 között az első hazai – nem vizsgázott – bírók egyike. Az új sportág iránti elkötelezettségével vállalta, hogy az egymás után alakuló labdarúgó-egyesületek felkészülési, illetve barátságos mérkőzésein BEAC, majd MÚE csapat-bíróként segítette a játékot. A játékosoktól való megkülönböztetés miatt a korabeli bírók nemzetiszín karszalagot viseltek ruházatuk felett. Korabeli irodalom szerint 1901–1904 között az egyik legjobb bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. NB I-es mérkőzéseinek száma: 1.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1901. február 17. Csömöri úti pálya, Budapest első labdarúgó-bajnokság nyitómérkőzése BTC – BSC 4 – 0 300

Sportvezetőként[szerkesztés]

Az Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnökség és a szövetségi alakulat egy-egy képviselőjéből összeállított igazgatói tanács 1901. február 4-i első értekezlete Speidl Zoltán titkár vezetésével kimondta, hogy hivatalos lapnak a Sport-Világot tekinti, vitás kérdésekben pedig ezentúl az angol ligaszabályzat lesz mérvadó.

1910-ben a Sporthírlap szorgalmazta az önálló bírótestület megalakítását, Oprée Rezső, Herczog Ede, ifj. Földessy János, Speidl Zoltán és Vida Henrik kidolgozta a testület alapszabály tervezetét és a kötendő kartell pontjait, de a testület megalakítását féltékenységből (nem tudnának beleszólni a bíróküldésbe) ismét elodázták.

Írásai[szerkesztés]

1901–1905 között a Sport-Világ felelős szerkesztője, majd főszerkesztője. Írásai 1899/1901 között az Egyetemi Lapokban, a Sport-Világban, 1902-ben az Ország-Világban, 1908-ban a Pesti Hírlapban, 1913-ban a Budapesti Hírlapban jelentek meg. Írásaiban legtöbbet az atlétikával foglalkozott.

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Zoltán Speidl
A Wikimédia Commons tartalmaz Speidl Zoltán (játékvezető) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speidl_Zoltán_(játékvezető)&oldid=26475221”