Tichy Lajos (Budapest, 1935. március 21. – Budapest, 1999. január 6.) magyar labdarúgó, edző. Legendás magyar középcsatár, a szurkolóktól a nemzet bombázója becenevet kapta. Második felesége Lehoczky ZsuzsaKossuth-díjas színésznő volt. 1992-től Kispest díszpolgára. Életében 1307 mérkőzésen lépett pályára, és 1917 gólt szerzett, mérkőzésenkénti gólátlaga 1,47 volt.[1]
Édesanyja Tichy Margit volt, aki leányanyaként szülte, mert az apja nem vállalta, sőt elvetetni akarta a gyermeket, ezért az édesanyja nevét viselte, és az anyja nevelte fel. Első felesége fotóriporter volt. Válása után 1966-ban feleségül vette Lehoczky Zsuzsa színésznőt, akitől született a lánya, Tichy Krisztina, de ez a házassága is felbomlott. Harmadszorra Fischer Máriát vette el, aki túlélte őt.[2]
Játékos-pályafutását 1947-ben a MÉMOSZ SE-ben kezdte, majd a Bp. Lokomotívban játszott.
Az Aranycsapat gerincét adó Honvéd 1953-ban igazolta le. Első NB1-es mérkőzését 1953. március 7-én Salgótarjánban játszotta. Az 58. percben állt be, mikor Czibor góljával vezetést szereztek, majd a 81. percben élete első élvonalbeli mérkőzésén gólt szerzett. 1954-ben és 1955-ben bajnokok lettek. 1956 után a csapat széthullásával egy MNK és KK győzelem volt a két legnagyobb sikere a csapattal. Nagyon gólerős csatár volt. 320 bajnoki mérkőzésen 247 gólt szerzett és ötször volt a bajnokság gólkirálya. 1966. őszén Győrben súlyos sérülést szenvedett Keglovich László – sokak szerint nem véletlen – brutális belépője nyomán. Ezután már nem nyerte vissza régi formáját.
1971. június 20-án játszott utoljára a Bp. Honvéd színeiben. Kispesten 15 ezer néző előtt a Vasas volt a Honvéd ellenfele. Negyedórával a hivatalos kezdés előtt felsorakozott a két csapat a főlelátó előtt és ünnepélyesen elbúcsúztatta a 36 éves csatárt. A Bp. Honvéd elnöke, Sárdy Tibor köszöntötte a labdarúgót. A Honvéd kezdő tizenegye a következő volt:
A középcsatár a hagyományoknak megfelelően góllal kedveskedett a szurkolóknak. A 45. percben Tichy-Pintér-Tichy volt a labda útja, s a búcsúzó csatár 13 méterről ballal kapásból óriási bombát zúdított a jobb sarokba. A mérkőzés végül 1-1-es döntetlennel zárult.
Tichy 1955-ben Oslóban került először a magyar válogatottba, ahol első válogatott meccsének 74. percében 18 méterről betalált a kapuba. Válogatottunk ezen a meccsen 5:0-ra verte a házigazda norvégokat.
A nemzeti válogatottban összesen 72 alkalommal lépett pályára.[3] Részt vett három világbajnokságon. 1958-ban és 1962-ben pályára is lépett. Az 1962-es chilei vb-n csapatunk egyik vezéregyénisége volt, 3 gólt szerzett. Különösen emlékezetes volt az angolok ellen 2:1-re nyert mérkőzésen lőtt gólja: 19-20 méterről bombázott a léc alá Springett kapujába. A végül ezüst érmes cseh csapatbólJiri Tichy-vel csak névrokonok, a cseh szó jelentése "lassú, csendes"[4], a negyeddöntőben kapott ki tőlük a magyar csapat[5]. 1966-ban csak kerettag volt. 1964-ben az Európa-bajnoki bronzérmet szerzett csapat tagja.
1971-től a kispesti ifjúsági és tartalékcsapat edzője volt, majd 1976-tól 1982-ig az első csapat vezetőedzője.
1980-ban 25 év szünet után sikerült bajnokságot nyernie a Honvéddal. 1980. június 7-én a kispesti stadionban tízezer néző várta a Honvéd Volán elleni mérkőzését. A
összetételű csapat 5-2-es győzelmet aratott.
Az ezt megelőző, 1955-ös sikernek még ő is tagja volt fiatal játékosként. Edzőként számos később sikeres labdarúgót indított el: Dajka László, Garaba Imre.
1982-től 1984-ig az al-Shabab nevű arab csapat edzője, majd hazajövetele után 1985 és 1989 között a Bp. Honvéd utánpótlás szakágvezetője. 1989-től haláláig a kispestiek szaktanácsadója.
↑2002-ig a hivatalos adat 71 válogatott mérkőzés és 49 gól volt. Az 1956. február 29-i Libanon elleni mérkőzést 2002-ben tette hivatalos mérkőzéssé az MLSZ
↑tichý (angol nyelven). WordSense Dictionary. (Hozzáférés: 2024. március 1.)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
