Budapesti VSC

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
BVSC.jpg

Budapesti Vasutas Sport Club egy budapesti sportközösség, melynek fő célja a jövő sportolóinak kiképzése. A sportközösséget a Magyar Állami Vasutak hozta létre, a budapesti dolgozók és családjaik számára. Több szakosztály van a BVSC-n belül, de ma már csak a vívók, az úszók és a vízilabdázók jelentősek, a többi szakosztály leginkább az utánpótlással foglalkozik.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1911 tavaszán a VIII. ker., Kerepesi út 5. sz. alatt lévő ún. nyolcház udvarán Király Géza kezdeményezésére megalakult a Budapesti Vasutas Sport Club. Dresszük: fehér alapon a nyaki rész és a mandzsetta piros volt, a mellen nagy, piros szárnyas kerék. Első klubhelyiségük, illetve irodájuk funkcióját a Keleti pu. indulási oldalán, az első emeleten egy ici-pici kis helyiség töltötte be. Az alapítók többsége olyan vasutasok voltak, akik korábban más, nem vasutas sportegyesületekben tevékenykedtek, a klubtagok viszont a budapesti pályaudvarok alkalmazottai sorából kerültek ki. Alig három év telt el a BVSC megalakulása után, amikor kitört az első világháború, amely lehetetlenné tette a fiatal klub működését. A játékosok és vezetők közül sokan nem tértek vissza az értelmetlen vérengzésből. Így évekbe tellett míg a klub újra taplra tudott állni. 1921-ben hívták össze az első közgyűlést, ekkor választottak új vezetőséget, a klub új elnöke Csordás István üzemigazgató-helyettes lett. Az új vezetőségre hárult az a feladat, hogy a Budapesti Vasutassport Clubot újjáélessze és a sportolási lehetőséget biztosítson a fővárosi pályaudvarok sportszerető vasutasainak.

Mint ismeretes az ötvenes évek elején a sportmozgalmat átszervezték. A SZOT elnöksége és az OTSB közös határozata értelmében 1954 végén "sportházasság" jött létre a közlekedési tárcához tartozó három fővárosi egyesület, a Bp. Lokomotív, az Előre és a Postás között. A három egyesületből létrehozott Bp. Törekvés mind a szakosztályok, mind pedig a sportolók számát tekintve az ország egyik legnagyobb egyesülete lett. Az maradt másfél évvel később is, amikor újból felvette a régi nevét. A Budapesti Vasutas Sport Club 18 szakosztállyal működött tovább dr. Gámán József elnökletével.

Az egyesület a magyar egyetemes sporttörténelemben kiemelt helyet foglalt el mindig is, 1969. évi rangsorolás alapján bekerült a tíz legelismertebb, legeredményesebb egyesület közé. Néhány szakosztálya -vívó, úszó, birkózó, asztalitenisz- révén országos és világhírnevet is kivívott magának. A jubileumi évben (1971) készült statisztika szerint az egyesületnek 13 szakosztálya- asztalitenisz, atlétika, birkózó, jégkorong, kerékpár, kézilabda, labdarúgó, műugró, röplabda, tenisz, úszó, vívó és vízilabda-, valamint sportiskolája működött. A szakosztályokban foglalkoztatottak száma: 1523 fő (sportiskolásokkal), ebből 57 - közülük 14 főfoglalkozású- edző volt.

A jelen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg működő szakosztályok:

Asztalitenisz, Birkózás, Karate, Kerékpár, Labdarúgó Utánpótlás, Műugrás-szinkronúszás, Szabadidő-wellness, Tenisz, Vívás, Vízilabda, Úszás

2011-ben a BVSC neve BVSC-Zuglóra változott, mivel a klub irányítását átvette a XIV. kerületi önkormányzat.

Labdarúgó-szakosztály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BVSC Szőnyi úti stadionja

A szponzorok támogatásának megszűnése a klub anyagi helyzetének jelentős romlását eredményezte. A bő 10 éve még NB1-es élcsapat több évre megszűnt, ma a BLSZ IV-ben játszanak. Szurkolótáborai, mint a BVSC Ultras, a Zugló Expressz és a Zuglói Darazsak azonban mindmáig aktívak.

A labdarúgó csapat sikerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1 ezüstérem – 1996

Magyar kupa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elérhetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

BVSC Sporttelep 1142 Budapest, XIV. kerület, Szőnyi út 2.

Szezonok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]