Énekes István (ökölvívó)
Énekes István | |
Született | 1911. február 20. Budapest |
Elhunyt | 1940. január 2. (28 évesen) Budapest |
Beceneve | Csicsa |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Halál oka | öngyilkosság |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-9-13) |
Ökölvívópályafutása | |
Versenyszám | Harmatsúly, Légsúly |
Klub | BVSC (1927–1940) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Énekes István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Énekes István (Budapest, 1911. február 20. – Budapest, 1940. január 2.) olimpiai bajnok ökölvívó, Énekes Vilmos ökölvívó bátyja.
Életpályája
[szerkesztés]Vasúti tisztként 1927-től 1940-ig a Budapesti Vasutas SC ökölvívó szakosztályának versenyzője volt. 1928-ban részt vett a hazai olimpiai válogatón, de Kocsis Antaltól vereséget szenvedett. Decemberben Budapest bajnokságot nyert. Egy évre rá a légsúly magyar bajnoka lett. 1930-ban Budapesten szerzett Európa-bajnoki címet.
1928-tól huszonhat alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Az 1932. évi nyári olimpiai játékokon, Los Angelesben olimpiai bajnoki címet nyert. Az újkori olimpiák történetében ez volt a magyar csapat huszonnegyedik, a magyar ökölvívás második aranyérme.
1934-ben újra Európa-bajnok lett. Ebben az évben érte el utolsó nemzetközi sikerét. Röviddel huszonkilencedik életévének betöltése előtt öngyilkos lett. A Fiumei úti sírkertben nyugszik [34-9-13][1].
Sporteredményei
[szerkesztés]- olimpiai bajnok
- háromszoros Európa-bajnok:
- 1930, Budapest: légsúly
- 1932, Los Angeles:[2] légsúly
- 1934, Budapest: harmatsúly
- négyszeres magyar bajnok
- légsúly: 1929, 1930, 1932
- harmatsúly, csapat: 1934
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- V. osztályú Magyar érdemkereszt (1932)
Emlékezete
[szerkesztés]- Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tóth, Vilmos. „Nemzeti nagylétünk nagy temetője” – A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára. Budapest: Nemzeti Örökség Intézete (2018). ISBN 978-615-80441-6-5
- ↑ Az 1928. évi és az 1932. évi olimpiai ökölvívóversenyek egyben Európa-bajnokságok is voltak
Források
[szerkesztés]- Énekes István profilja az Olympedia oldalán (angolul)
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526x
- Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
- Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963282024X
- Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4