Gyenge Valéria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyenge Valéria
Valéria Gyenge 1956.jpg
Személyes adatok
Születési dátum 1933. április 3. (84 éves)
Születési hely Budapest, Magyarország
Állampolgárság magyar/kanadai
Versenyzői adatok
Versenyszám gyors
pillangó
Klub Munkás TE (1945–1947)
Neményi MADISZ (1948–1949)
Bp. Lokomotiv (1949–1954)
Bp. Törekvés (1955–1956)
Edző Sárosi Imre
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Úszás
Olimpiai játékok
arany
1952, Helsinki
400 m gyors
Európa-bajnokság
arany
1954, Torino
4 × 100 m gyors
ezüst
1954, Torino
400 m gyors
Főiskolás világbajnokság
arany
1951, Berlin
400 m gyors
arany
1951, Berlin
4 × 100 m gyors
ezüst
1951, Berlin
100 m pillangó
ezüst
1951, Berlin
200 m pillangó
Magyar bajnokság
arany
1948
4 × 100 m gyors
arany
1949
4 × 100 m gyors
arany
1949
4 × 100 m vegyes
arany
1950
4 × 100 m gyors
arany
1951
4 × 100 m gyors
arany
1951
folyamúszás
ezüst
1951
400 m gyors
ezüst
1951
100 m pillangó
ezüst
1951
200 m pillangó
ezüst
1951
200 m vegyes
arany
1953
100 m gyors
arany
1953
4 × 100 m vegyes
arany
1954
400 m gyors
arany
1954
4 × 100 m gyors
ezüst
1954
100 m gyors
ezüst
1954
4 × 100 m vegyes
arany
1955
100 m gyors
arany
1955
400 m gyors
arany
1955
100 m pillangó
arany
1955
4 × 100 m gyors
arany
1956
100 m gyors
arany
1956
400 m gyors
arany
1956
4 × 100 m gyors

Gyenge Valéria, Garai Jánosné (Budapest, 1933. április 3. –) olimpiai bajnok magyar úszónő, fotóművész, író.

Sportpályafutása[szerkesztés]

1947-től az Munkás Testedző Egyesület), 1948-tól a Neményi Madisz, 1949-től a Budapesti Lokomotív, majd 1955-től a Budapesti Törekvés úszója volt. 1950-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban. Tanítványa volt a korszak egyik legeredményesebb úszóedzőjének, Sárosi Imrének. Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon úgy nyert aranyérmet 400 méteres gyorsúszásban, hogy előtte egyetlen egyéni uszodai számban sem nyert országos bajnokságot. Később egyéni számban hat, váltóban nyolc magyar bajnoki címet szerzett. Egyéni számban hétszer, váltóban kétszer javított országos csúcsot. 1953-ban 800 méteres gyorsúszásban világrekordot (10:42,4) úszott. Ugyanebben az évben a Hunyadfy Magda, Killermann Klára, Székely Éva, Gyenge Valéria összeállítású váltó tagjaként kétszer javította meg a 4 × 100 méteres vegyesúszás világrekordját (5:10,8 és 5:09,2). Részt vett az 1956. évi nyári olimpiai játékokon. Az olimpia után nem tért haza, Kanadában telepedett le. A torontói ETO Bicoke sportklub tagjaként kanadai csúcsot úszott, de az aktív sportolással rövidesen felhagyott. 1963 és 1965 között az ETO Bicoke úszóedzője volt.

Sporteredményei[szerkesztés]

  • olimpiai bajnok:
  • Európa-bajnok
  • Európa-bajnoki 2. helyezett:
    • 1954, Torino: 400 m gyors (5:16,3)
  • kétszeres főiskolai világbajnok
  • kétszeres főiskolai világbajnoki 2. helyezett:
    • 1951, Berlin:
      • 100 m pillangó (1:24,5)
      • 200 m pillangó (3:14,5)
  • tizenhétszeres magyar bajnok

Rekordjai[szerkesztés]

100 m gyors[szerkesztés]

  • 1:04,8 (1956. július 6., Budapest) országos csúcs

200 m gyors[szerkesztés]

  • 2:27,2 (1953. július 12., Budapest) országos csúcs
  • 2:25,4 (1956. május 20., Budapest) országos csúcs

400 m gyors[szerkesztés]

  • 5:12,1 (1952. augusztus 1., Helsinki) Olimpiai és ifjúsági országos csúcs
  • 5:08,6 (1953. június 20., Budapest) országos csúcs
  • 5:06,5 (1955. szeptember 3., Budapest) országos csúcs

800 m gyors[szerkesztés]

  • 10:42,4 (1953. június 28., Budapest) világcsúcs

1500 m gyors[szerkesztés]

  • 20:58,5 (1954. május 2., Budapest) országos csúcs

100 m pillangó[szerkesztés]

  • 1:21,6 (1952.) ifjúsági országos csúcs

200 m pillangó[szerkesztés]

  • 3:01,7 (1952. augusztus 5.) ifjúsági országos csúcs

4 × 100 m vegyes[szerkesztés]

  • 5:10,8 (1953. július 24., Budapest) világcsúcs
  • 5:09,2 (1953. augusztus 10., Bukarest) világcsúcs

Fotóművészi és írói pályafutása[szerkesztés]

1950-től 1956-ig a MÁV fotóosztályának munkatársaként ismerkedett meg a fényképezéssel. Kanadában részt vett a New York-i székhelyű School of Photography szervezésében egy négyéves távoktatói programon, majd Torontóban Real Image Photography Ltd. néven fotócéget alapított. Első fotóalbuma Hangulatok és fények címmel 1979-ben jelent meg Torontóban. Kiállításai voltak Torontóban, Sydneyben, Párizsban, Los Angelesben, Ottawában és Budapesten. 1989-ben megjelent Hazám című fotókönyve Illyés Gyula verseivel. 1998-ban jelent meg első regénye Két asszony élete címmel. 2000-ben készült el Ígéret című regénye, ugyanebben az évben Ígéret és valóság címmel fotókiállítása volt Budapesten.

Családja[szerkesztés]

Férje Garai János úszó. Két lánya közül az egyik kanadai válogatott úszó volt. Tartalékként nevezték a montreali olimpiára. Másik gyermeke, Soo Garay színésznő lett.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[1]
  • A Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója (1955)[2]
  • Úszó Hírességek Csarnoka tagja (1978)
  • Magyar Örökség díj (2000)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kik kapták meg újabban "A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója" címet. Népsport, (1954. ápr. 4.)
  2. Kiváló és érdemes sportolók az úszósportban. Népsport, (1955. máj. 10.)

Források[szerkesztés]

  • Lukács László – Szepesi György: 112: A magyar olimpiai aranyérmek története. Budapest: Sport. 1980. ISBN 9632535537  
  • Havas László: A magyar sport aranykönyve. Budapest: Sport. 1982. ISBN 9632535723  
  • Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976. Budapest: Sport. 1977. ISBN 963253526X  
  • Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 9639015172  
  • Keresztényi József: Kis olimpiatörténet. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963282024X  
  • Ki kicsoda 2004. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Biográf. 2003. ISBN 9638634502  
  • Az országos ifjúsági csúcsok fejlődése. Úszósport, IV. évf. 5. sz. (1965) 18–21. o. Hozzáférés: 2013. feb. 10.

További információk[szerkesztés]