Munkás Testedző Egyesület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az első budapesti munkás sportegyesület, a Munkás Testedző Egyesület

A Munkás Testedző Egyesület (MTE) az első jelentősebb testedző egyesület, amelynek tagjai kizárólag a munkásság köréből kerültek ki. Megalakulása a Fémmunkás Szövetséghez kötődött.

Története[szerkesztés]

Az MTE megalakítására létrejött előkészítő bizottság 1906 novemberében ült össze. Tagjai: Bíró Dezső, Grünhut Fülöp, Frisch Árpád, Ripszám Henrik, Stelzer Adolf, Schubert Zsigmond és Zlocsover Rubin.

Rendőrségi jelentés szerint az alakulás 1906. december 16-án történt, de az alapszabály-tervezetet a Belügyminisztérium csak 1908 februárjában hagyta jóvá. Az első közgyűlést 1908 májusában rendezték az első tornaórát viszont már 1908. március 18-án megtartották. Az egyesület tagjainak száma az év folyamán megközelítette az ötszáz főt. Az egyesület legsúlyosabb hátránya a megfelelő helyiségek hiánya. A tornaórák a Kazinczy utcai elemi iskola tornatermében zajlottak. Sem a helyiség jellege, sem mérete nem felelt meg a felnőtt tornászoknak

Eleinte csak tornával és turisztikával foglalkozott az egyesület. Később hozták létre az atlétikai, a birkózó, a kézilabdázó, síelő és úszó szakosztályokat. Kézilabdával az elsők között foglalkoztak az országban.

Az MTE- nek jelentős Bázisa volt a "Gödi Fészek" a Dumaparton, ( Göd - Dunakeszi) homok bányagödörben jellemzően faházas nyaraló táborként működött.

A neve a parti fecskék homokfalba vájt fészkei után lett Gödi (fecske-) Fészek. Névében a Göd csak a legközelebbi vasútállomás miatt szerepelt.

A Fészek partja a többi strandtól eltérően ingyenes volt. Megfordult itt József Attila és Kassák Lajos is. Későbbi neve Vörös Meteor üdülőtelepe

volt (címe: Dunakeszi-külterület, Fészek köz, Fészek Üdülő).

Az MTE tevékenységét 1944-ben felfüggesztették, majd a háború után újjáalakult. 1950-ben az MTE és a KAOE egyesítésével hozták létre a Budapesti Vörös Meteor Sport Klubot.

Az egyesület versenyzői közül az atléták 25, a birkózók 29, a tornászok 17 magyar bajnoki címet szereztek.

Az MTE nevesebb versenyzői[szerkesztés]

  • Ripszám Henrik maratoni futó, gyalogló olimpikon (1912)
  • Vörös Vince futó (Václav Vohralik néven csehszlovák színekben olimpiai 4., 1500 méteren, 1920-ban)
  • Németh Jenő birkózó Európa-bajnok (1925), olimpikon(1924)
  • Matura Mihály olimpiai hatodik (1924), Eb bronzérmes birkózó
  • Somogyi Rezső birkózó olimpikon (1912)
  • Szalay Imre birkózó olimpikon (1928)
  • Bakos László birkózó olimpikon (1948)
  • Porubszky Ernő súlyemelő olimpikon (1948)
  • Pataki Ferenc olimpiai aranyérmes (1948)
  • Kemény Ferenc tornász olimpikon (1952)

Az MTE versenyzőinek nagyobb sikerei[szerkesztés]

Olimpiai játékok[szerkesztés]

  • aranyérem
  • bronzérem
    • Pataki Ferenc 1948 torna lóugrás és csapat

Világbajnokság[szerkesztés]

Európa-bajnokság[szerkesztés]

  • aranyérem
  • bronzérem

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hencsei Pál. Az MTK százhúsz éve. Budapest: MTK-Erzsébetváros, 90-95. o. (2008). ISBN 9789630659949 

Forrás[szerkesztés]

  • Földes-KunKutassi a Magyar Testnevelés Története
  • Hencsei Pál. Az MTK százhúsz éve. Budapest: MTK-Erzsébetváros, 26-27. o. (2008). ISBN 9789630659949 

Külső hivatkozások[szerkesztés]