Strand

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bercsényi Strand Balatonakarattyán
Palatinus Strandfürdő az 1930 -a évek végén
Strand Németország északi részén

A strand az épülő tengerpartokon, illetve nagyobb vízfelületek (folyamok és tavak) partjain létrejövő felszíni forma, a szárazföld és a vízfelszín között elterülő átmeneti terület. A strandokat különböző szemcseméretű kőzettörmelék borítja, amely a kavicstól a finom homokig terjedhet.

Kialakulása[szerkesztés]

A strandok tengerpartokon, nagy tavak mellett, illetve a nagyobb folyók partján jönnek létre. A strandot létrehozó anyagot a víz szállítja a helyszínre, illetve annak romboló hatására válik le a partot alkotó kőzetek anyagából. A törmelékanyag a turzások keletkezéséhez hasonlóan ott halmozódik fel, ahol a víz elveszíti hordalékszállító képességét. A strandok egyszerre épülő és pusztuló képződmények. Ahol az ún. romboló hullámok a part anyagát a tenger mélyére szállítják, ott pusztuló strandról beszélhetünk. A strandok ott épülnek, ahol az építő hullámok által szállított törmelék mennyisége meghaladja a pusztító hullámok által elszállított anyag mennyiségét. A parti homokot a szél gyakran dűnékbe rendezi, amelyek a növényzet első foltjai telepednek meg.

Cox's Bazar, Banglades

A strandok leggyakrabb megjelenési formája a széles homokpad, amely a szárazföld felől a víz irányába enyhén lejt.

A strandhomok színe attól függ, hogy a környező partvidéken milyen a kőzetek színe. Vulkanikus szigetek környezetében fekete, kvarcból vagy mészkőből felépülő partok környékén fehéres színű homokkal találkozhatunk. A strandok megfelelő körülmények esetén igen hosszú tengerparti területeket foglalhatnak el. Sok strand küzd a világ legnagyobb strandja címéért. A legnagyobb ilyen forma valószínűleg a Cox's Bazar nevű bangladesi partvidék, amely 120 km hosszú.

Idegenforgalmi jelentősége[szerkesztés]

A strandok a viktoriánus Angliában váltak a pihenés és rekreáció célterületévé, ám ebben az időben még nem jelentette a partvidék szükségszerű átalakulását. A tömegturizmus 20. század közepén jelent meg a strandokon, majd idővel a strandok váltak az idegenforgalom legfőbb attrakciójává. Az idegenforgalmilag frekventált országokban a tengerpart megváltozott, szállodák és sétányok épültek a partok mentén. Magyarországon a fürdőket is strand néven illetik, teljesen általánosan használt és elfogadott formula.

Környezetvédelem[szerkesztés]

A nagy embertömeg igen megterhelő a környezetre. A mediterrán régióban a szállodák sokszor a vonzó tiszta homokos felszín kialakítása érdekében letisztítják a terület növényzetét, ami a strand pusztulását segíti elő. Napjainkban majd minden idegenforgalmilag fontos területet érint a parton felhalmozódó kommunális hulladék.

Az Alsóréti Szabadstrandot és a Balatonfői Yacht Klubot elhatároló nádas terület

A Balaton-parti területeken megfelelő egyensúlyt kell találni a parti nádasok megőrzése érdekében. A kialakított strandterületeket - általában az egyes községek területét elválasztó sávban - nádasok váltják.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Strand című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Beach című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Strand témájú médiaállományokat.
Wikiszótár
Nézd meg a strand címszót a Wikiszótárban!