1948. évi nyári olimpiai játékok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
XIV. nyári olimpia
London 1948.gif
Adatok
Rendező London,
 Nagy-Britannia
Nemzetek 59
Sportolók 4104
(3714 férfi és 390 nő)
Versenyszámok 20 sportág,
136 versenyszám

Megnyitóünnepség 1948. július 29.
Záróünnepség 1948. augusztus 14.

Hivatalos megnyitó VI. György brit király
Sportolói eskü Don Finlay
Olimpiai fáklya John Mark
Arany
138
Ezüst
135
Bronz
138
Össz.
411
Magyar részvétel
Sportolók 129 (108 férfi, 21 nő)
Zászlóvivő Németh Imre
Arany
10
Ezüst
5
Bronz
13
Össz.
28
Pontszám 199
Helyezés az éremtáblázaton 4.
Helyezés a ponttáblázaton 4.

 ← 1936 1952 → 
Fanny Blankers-Koen szobra Rotterdamban

Az 1948. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XIV. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1948. július 29. és augusztus 14. között rendeztek meg a nagy-britanniai Londonban.

A második világháború miatt tizenkét éves szünet volt a négyévenként megrendezett olimpiák sorában. Az elmaradt 1940-es és 1944-es nyári olimpia csak sorszámot kapott. Az 1940-es, XII. nyári olimpia rendezésére eredetileg – London, majd Tokió lemondása után – Helsinki kapott jogot, a háború kitörése azonban megakadályozta a játékok megrendezését. Szintén elmaradt a XIII. nyári olimpia, melynek rendezésére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nyolc város[1] közül – szavazással – Londont választotta ki. A második világháború utáni első olimpia rendezésére hat város[2] pályázott, de a NOB a rendezési jogot szavazás nélkül Londonnak ítélte.

A háborúban vesztes Németország nem kapott meghívót, Japán nem fogadta el, a szovjetek pedig még kitartottak elszigeteltségük mellett.

A versenyeken ötvenkilenc nemzet négyezer-száznégy sportolója vett részt.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A női atlétikaversenyek kiemelkedő alakja, a 30 éves holland Fanny Blankers-Koen négy aranyérmet nyert. 1936. évi nyári olimpiai játékok-on 18 évesen magasugrásban 6. lett.
  • A játékok történetében először fordult elő, hogy egyetlen férfi atléta sem nyert két bajnoki címet.
  • Drámai pillanatokban bővelkedett a nehéz terepen lebonyolított maratoni futás. A stadionba elsőkén a belga Étienne Gailly érkezett, de annyira kimerülten, hogy végül ketten is megelőzték.
  • Ez volt az utolsó olimpia, amelyen művészeti versenyeket is rendeztek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése szerint ezután a játékokkal párhuzamosan rendezett kulturális kiállításokkal, művészeti bemutatókkal színesítik az olimpia programját.
  • A férfi torna lólengés számában három finn tornász azonos pontszámmal végzett az első helyen, így mindhárman aranyérmet kaptak. A ma érvényes szabályozással ellentétben a második és harmadik helyezettet akkor is megállapították, ha többen végeztek az első helyen, így ezen az olimpián lólengésben öt érmet adtak ki.
  • Meglepetésre a női atlétika súlylökés és diszkoszvetés számát Micheline Ostermayer francia zongoraművésznő nyerte.
  • A díjlovaglás csapatversenyét eredetileg Svédország csapata nyerte, 1949-ben a Nemzetközi Lovas Szövetség javaslatára azonban a győztes csapatot utólag törölték az indulók listájáról és megfosztották bajnoki címétől. A döntés hátterében az állt, hogy – 1952-ig – a szabályok szerint díjlovaglásban csak tiszti állományban lévők indulhattak, és a svéd csapat egyik tagjáról a Nemzetközi Lovas Szövetség kiderítette, hogy nem tiszti állományú volt, hanem csak altiszti.

Magyar vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyéni számban Elek Ilona volt az egyedüli, aki meg tudta védeni tizenkét évvel korábbi bajnoki címét. Az 1936. évi olimpia aranyérmesei közül Gerevich Aladár és Berczelly Tibor férfi kardvívásban, továbbá a csehszlovák Jan Brzak kenu kettesben ismét olimpiai bajnok lett.
  • Az összesen hétszeres olimpiai bajnok magyar vívó, Gerevich Aladár ezen az olimpián nyerte egyetlen egyéni bajnoki címét.
  • Papp László ökölvívó kiemelkedő - háromszoros olimpiai bajnok - sportkarriere itt kezdődött.
  • Tatán 1948 májusában jelölték ki az Olimpiai Edzőtábor helyét a sportolók részére, azért Tatára esett a választásuk, mert ennek a városnak a klímája hasonlított legjobban Londonéra.

Részt vevő nemzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A háborúban vesztes országok közül nem hívták meg Németországót és Japánt. A játékokon a következő ötvenkilenc nemzet vett részt (közülük tizennégy első alkalommal):

Olimpiai versenyszámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olimpián – a művészeti versenyeket is beleértve – tizennyolc sportág összesen húsz szakágában százötven versenyszámot rendeztek. A férfi torna lólengés számában az első helyen hármas holtverseny alakult ki, így ebben a számban három olimpiai bajnokot avattak. A művészeti versenyek díjazottjait nem feltüntető éremtáblázatban így százharminchat versenyszám százharmincnyolc aranyérmese szerepel.

A hivatalos program a következő versenyszámokat tartalmazta:

Versenyszámok az 1948. évi nyári olimpiai játékokon Olympic rings with white rims.svg
Sportág, szakág Egyéni Csapat nyílt
férfi női férfi női összesen
Atlétika 22 8 2 1 0 33
Birkózás 16 0 0 0 0 16
Evezés 1 0 6 0 0 7
Gyeplabda 0 0 1 0 0 1
Kajak-kenu 4 1 4 0 0 9
Kerékpározás 3 0 3 0 0 6
Kosárlabda 0 0 1 0 0 1
Labdarúgás 0 0 1 0 0 1
Lovaglás 3 0 3 0 0 6
Műugrás 2 2 0 0 0 4
művészeti versenyek 0 0 0 0 14 14
Ökölvívás 8 0 0 0 0 8
Öttusa 1 0 0 0 0 1
Sportlövészet 4 0 0 0 0 4
Súlyemelés 6 0 0 0 0 6
Torna 7 0 1 1 0 9
Úszás 5 4 1 1 0 11
Vitorlázás 1 0 4 0 0 5
Vívás 3 1 3 0 0 7
Vízilabda 0 0 1 0 0 1
Összesen 86 16 31 3 14 150

Éremtáblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harminchét ország nyert érmet. A házigazda brit csapat az éremtáblázaton a tizenkettedik helyen végzett. Az éremtáblázat a művészeti versenyek díjazottjait nem tünteti fel.

(A táblázatban a magyar csapat eltérő háttérszínnel, az egyes oszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1948. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje Olimpia
Nemzet Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1. Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 38 27 19 84
2. Svédország Svédország (SWE) 16 11 17 44
3. Franciaország Franciaország (FRA) 10 6 13 29
4. Magyarország Magyarország (HUN) 10 5 12 27
5. Olaszország Olaszország (ITA) 8 11 8 27
6. Finnország Finnország (FIN) 8 7 5 20
7. Törökország Törökország (TUR) 6 4 2 12
8. Csehszlovákia Csehszlovákia (TCH) 6 2 3 11
9. Svájc Svájc (SUI) 5 10 5 20
10. Dánia Dánia (DEN) 5 7 8 20
Összesen 138 135 138 411

Magyar részvétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olimpián 182 sportoló képviselte Magyarországot. Az ország súlyos nehézségei ellenére sikerült túlszárnyalni az 1936. évi nyári olimpiai játékokon elért eredményt: a magyar sportolók összesen 28 érmet, 10 arany-, 5 ezüst- és 13 bronzérmet nyertek. A helyezések alapján számított 199 olimpiai pont 65-tel több mint az előző olimpián elért eredmény.

A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1948. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.

Közvetítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Rádió ezúttal is élőben, a helyszínről számolt be a játékokról, a riporterek Szepesi György és Gulyás Gyula voltak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az 1944. évi nyári olimpia rendezésére Londonon kívül pályázott még Róma, Detroit, Lausanne, Athén, Budapest, Helsinki és Montreal.
  2. Az 1948. évi nyári olimpia rendezésére Londonon kívül pályázott még Baltimore, Lausanne, Los Angeles, Minneapolis és Philadelphia.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1948. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.