Bíró Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bíró Dezső
Született 1880. szeptember 15.
Budapest
Elhunyt 1932. május 10.[1] (51 évesen)
Budapest
Házastársa Hrabovszky Mária Zsuzsánna[1]
Foglalkozása politikus

Bíró Dezső, olykor Biró, 1897-ig Buxbaum[2] (Budapest, 1880. szeptember 15.Budapest, 1932. május 10.[1]) könyvkötő, szociáldemokrata politikus, a Népszava kiadóhivatalának vezetője.

Élete[szerkesztés]

Buxbaum Miksa és Ney Róza fia.[1] Fiatalkorában két évig Németországban dolgozott, ahol bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Hazatérése után a könyvkötők szakszervezetének vezetőségi tagja, illetve a Könyvkötők Lapjának szerkesztője lett. 1903-tól a Népszava kiadóhivatalának vezetőjeként dolgozott. 1917-ben a berni nemzetközi szakszervezeti konferencia magyar küldöttje volt, 1918-ban az őszirózsás forradalom alatt a Népőrséget szervezte.[m 1] A következő év februárjában részt vett a II. Internacionálé berni konferenciáján, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Őrséget vezető politikai népbiztos, illetve április 7-étől a Testnevelési Ügyek Direktóriumának elnöke volt. Később emigrált, s 1923-ig Bécsben élt, majd visszatért Magyarországra, és ismét a Népszava kiadóhivatalának vezetőjeként dolgozott, továbbá a sportrovat egyik cikkírója lett. 1925-ben a fővárosi törvényhatóság bizottságának tagja, majd a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. igazgatósági tagja, illetve a Magyar Labdarúgók Szövetsége alelnöke lett. 1932. május 10-én délelőtt negyed 12-kor hunyt el.[1]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Eredetileg a Budapesten tartózkodó katonák fosztogatásai ellen, a polgárok vagyonának védelmében jött létre 1918. november 2-án. Ám csak munkásokat (kb. 80 ezret) vettek fel, és felszerelték őket a hazatérő katonák fegyvereivel, amely azt eredményezte, hogy mivel a fővárosban sem megbízható rendőrség, sem a csendőrség nem teljesített szolgálatot, a végrehajtói hatalom egyre inkább a munkásokból álló Népőrség, s így a szociáldemokraták kezébe került. Forrás: Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme, 1928-1942. (Hozzáférés: 2015. május 10.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e Halálesete bejegyezve Budapest VII. ker. polgári akv. 818/1932. folyószám alatt
  2. A Belügyminisztérium 1897. évi 103016. sz. rendelete. MNL-OL 30790. mikrofilm 1030. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 3. oldal 28. sor.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Amíg városatya lettem... A főváros főtisztviselőinek és törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajzgyűjteménye fényképekkel. Szerk. György Endre. Bp.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.