Bíró Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bíró Dezső
Született Buxbaum Dezső
1880. szeptember 15.[1]
Budapest
Elhunyt 1932. május 10.[2] (51 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Hrabovszky Mária Zsuzsánna
(h. 1906–1932)[3]
Foglalkozása politikus
Tisztsége népbiztos (1919–1919, Vörös Őrség)

Bíró Dezső, olykor Biró, 1897-ig Buxbaum[4] (Budapest, 1880. szeptember 15.[5] – Budapest, 1932. május 10.)[2] könyvkötő, magyar szociáldemokrata politikus, a Népszava kiadóhivatalának vezetője.

Élete[szerkesztés]

Buxbaum Miksa fűszerkereskedő és Ney Róza fia.[2] Fiatalkorában két évig Németországban dolgozott, ahol bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Hazatérése után a könyvkötők szakszervezetének vezetőségi tagja, illetve a Könyvkötők Lapjának szerkesztője lett. 1903-tól a Népszava kiadóhivatalának vezetőjeként dolgozott. 1917-ben a berni nemzetközi szakszervezeti konferencia magyar küldöttje volt, 1918-ban az őszirózsás forradalom alatt a Népőrséget szervezte.[m 1] A következő év februárjában részt vett a II. Internacionálé berni konferenciáján, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Őrséget vezető politikai népbiztos, illetve április 7-étől a Testnevelési Ügyek Direktóriumának elnöke volt. Később emigrált, s 1923-ig Bécsben élt, majd visszatért Magyarországra, és ismét a Népszava kiadóhivatalának vezetőjeként dolgozott, továbbá a sportrovat egyik cikkírója lett. 1925-ben a fővárosi törvényhatóság bizottságának tagja, majd a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. igazgatósági tagja, illetve a Magyar Labdarúgók Szövetsége alelnöke lett. 1932. május 10-én délelőtt negyed 12-kor hunyt el.[2]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Eredetileg a Budapesten tartózkodó katonák fosztogatásai ellen, a polgárok vagyonának védelmében jött létre 1918. november 2-án. Ám csak munkásokat (kb. 80 ezret) vettek fel, és felszerelték őket a hazatérő katonák fegyvereivel, amely azt eredményezte, hogy mivel a fővárosban sem megbízható rendőrség, sem a csendőrség nem teljesített szolgálatot, a végrehajtói hatalom egyre inkább a munkásokból álló Népőrség, s így a szociáldemokraták kezébe került. Forrás: Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme, 1928-1942. (Hozzáférés: 2015. május 10.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01810.htm, Bíró Dezső, 2017. október 9.
  2. a b c d Halálesete bejegyezve Budapest VII. ker. polgári akv. 818/1932. folyószám alatt
  3. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 619/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 23.)
  4. A Belügyminisztérium 1897. évi 103016. sz. rendelete. MNL-OL 30790. mikrofilm 1030. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 3. oldal 28. sor.
  5. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1314/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 23.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]