Ausztrália az olimpiai játékokon
| Ausztrália az olimpiai játékokon | |||||
| Ausztrália zászlaja | |||||
| NOB-országkód: AUS | |||||
| OOB | Ausztrál Olimpiai Bizottság | ||||
| Honlap | Hivatalos honlap | ||||
| Érmek |
| ||||
| Nyári olimpiai játékok: | |||||
| Téli olimpiai játékok: | |||||
| Nem hivatalos olimpiai játékok: | |||||
| Más szereplések: 1 | |||||

(Ausztrália az Egyesült Királyság része volt, de önálló csapattal indult)

Ausztrália a legtöbb olimpiai játékokra küldött sportolókat. Az összes nyári játékokon és a legtöbb téli sportünnepen (1952-től mindegyiken) részt vett.
Az Ausztrál Olimpiai Bizottságot 1895-ben alapították, és a NOB még abban az évben felvette tagjai közé.
Edwin Flack volt az első ausztrál sportoló, aki Ausztrália színei alatt versenyzett az olimpiai játékokon, ő 800 és 1500 méteres síkfutásban nyert aranyérmet 1896-ban, Athénban.
Ausztrália 1908-ban és 1912-ben Új-Zélanddal közös olimpiai csapatban indította versenyzőit Ausztrálázsia néven.
Az ország kétszer rendezett olimpiát; 1956-ban Melbourne-ben és 2000-ben Sydney-ben. Ezeken a játékokon a harmadik, illetve a negyedik helyet szerezték meg az adott olimpiád éremtáblázatán.
Ausztrália legtöbb aranyérme úszásban (abban a sportban, amely az ország egyik legkedveltebb sportága) született, ezeket többek között Dawn Fraser és Ian Thorpe tudhatják magukénak. Más sportágak, melyek szorosan kapcsolódnak a kontinensnyi ország olimpiai történetéhez:
- gyeplabda: a női csapat három aranyérmével 1988 és 2000 között, és a férfiak 2004-es győzelmével;
- kerékpározás: pálya-kerékpározás;
- evezés;
- lovaglás: háromnapos csapat versenyszámok;
- és vitorlázás.
Ausztráliának gyengébb eredményei vannak az atlétika versenyszámaiban, főképp az újabb játékokon. Korábban Betty Cuthbert volt a legsikeresebb ausztrál atléta, mellette Cathy Freeman tekinthető a második legeredményesebbnek 2000-ben szerzett 400 méteres síkfutás aranyérmével.
Ausztrália 1994-ig nem nyert téli olimpiai érmet, de azóta előrelépett az éremtáblázaton (elérve a 15. helyet Salt Lake Cityben). Ez az eredménybeli előrelépés adott okot Ausztrália téli olimpiai csapatának megalapítására. Vancouverben már az összesített éremtáblázat 13. helyéig jutott előre az ország.
Éremtáblázatok
[szerkesztés]Érmek a nyári olimpiai játékokon
[szerkesztés]| Olimpia | Sportolók | Arany | Ezüst | Bronz | Összes | Helyezés az éremtáblázaton |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1896. Athén | 1 | 2 | 0 | 0 | 2 | 8 |
| 1900. Párizs | 3 | 2 | 0 | 3 | 5 | 9 |
| 1904. St. Louis | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | - |
| 1908. London | 29 | 11 | ||||
| 1912. Stockholm | 28 | 12 | ||||
| 1920. Antwerpen | 13 | 0 | 2 | 1 | 3 | 16 |
| 1924. Párizs | 37 | 3 | 1 | 2 | 6 | 11 |
| 1928. Amszterdam | 18 | 1 | 2 | 1 | 4 | 19 |
| 1932. Los Angeles | 12 | 3 | 1 | 1 | 5 | 10 |
| 1936. Berlin | 33 | 0 | 0 | 1 | 1 | 30 |
| 1948. London | 77 | 2 | 6 | 5 | 13 | 14 |
| 1952. Helsinki | 85 | 6 | 2 | 3 | 11 | 9 |
| 1956. Melbourne és Stockholm | 314 | 13 | 8 | 14 | 35 | 3 |
| 1960. Róma | 188 | 8 | 8 | 6 | 22 | 5 |
| 1964. Tokió | 234 | 6 | 2 | 10 | 18 | 8 |
| 1968. Mexikóváros | 175 | 5 | 7 | 5 | 17 | 9 |
| 1972. München | 173 | 8 | 7 | 2 | 17 | 6 |
| 1976. Montreal | 184 | 0 | 1 | 4 | 5 | 32 |
| 1980. Moszkva | 123 | 2 | 2 | 5 | 9 | 15 |
| 1984. Los Angeles | 240 | 4 | 8 | 12 | 24 | 14 |
| 1988. Szöul | 270 | 3 | 6 | 5 | 14 | 15 |
| 1992. Barcelona | 290 | 7 | 9 | 11 | 27 | 10 |
| 1996. Atlanta | 424 | 9 | 9 | 23 | 41 | 7 |
| 2000. Sydney | 630 | 16 | 25 | 17 | 58 | 4 |
| 2004. Athén | 482 | 17 | 16 | 17 | 50 | 4 |
| 2008. Peking[1] | 433 | 14 | 15 | 17 | 46 | 6 |
| 2012. London[2] | 410 | 7 | 16 | 12 | 35 | 10 |
| Összes (AUS) | 138 | 153 | 177 | 468 | ||
| Összes (ANZ) | 3 | 4 | 5 | 12 | ||
Az Összes (AUS) eredmény nem tartalmazza az ausztrál sportolók által nyert érmeket Ausztrálázsia színei alatt az 1908-as és az 1912-es játékokon:
- nyolc ausztrál nemzetiségű egyéni versenyzőként
- egy ausztrál nemzetiségűekből álló válogatottként (rögbi, aranyérem, (1908.))
- és egy vegyes összetételű csapatban (férfi 4x200 m gyorsúszás váltó, aranyérem, (1912.)) nyert érmeket.
Érmek a téli olimpiai játékokon
[szerkesztés]| Olimpia | Összesen | |||
|---|---|---|---|---|
| 1924–1932 | nem vett részt | |||
| 0 | 0 | 0 | 0 | |
| nem vett részt | ||||
| 0 | 0 | 0 | 0 | |
| 0 | 0 | 0 | 0 | |
| 0 | 0 | 0 | 0 | |
| 0 | 0 | 0 | 0 | |
| 0 | 0 | 0 | 0 | |
| 0 | 0 | 0 | 0 | |
| 0 | 0 | 0 | 0 | |
| 0 | 0 | 0 | 0 | |
| 0 | 0 | 0 | 0 | |
| 0 | 0 | 0 | 0 | |
| 0 | 0 | 0 | 0 | |
| 0 | 0 | 1 | 1 | |
| 0 | 0 | 1 | 1 | |
| 2 | 0 | 0 | 2 | |
| 1 | 0 | 1 | 2 | |
| 2 | 1 | 0 | 3 | |
| 0 | 2 | 1 | 3 | |
| 0 | 2 | 1 | 3 | |
| Összesen | 5 | 5 | 5 | 15 |
Érmek sportáganként
[szerkesztés]Érmek a nyári olimpiai játékokon sportáganként
[szerkesztés]| Ausztrália érmei a nyári olimpiai játékokon sportáganként | ||||
| Sportág | Összesen | |||
|---|---|---|---|---|
| Úszás | 57 | 60 | 61 | 178 |
| Atlétika | 20 | 26 | 25 | 71 |
| Kerékpározás | 14 | 18 | 17 | 49 |
| Evezés | 10 | 13 | 14 | 37 |
| Vitorlázás | 10 | 5 | 8 | 23 |
| Lovaglás | 6 | 3 | 2 | 11 |
| Gyeplabda | 4 | 3 | 5 | 12 |
| Sportlövészet | 4 | 1 | 5 | 10 |
| Műugrás | 3 | 3 | 6 | 12 |
| Kajak-kenu | 3 | 8 | 11 | 22 |
| Triatlon | 1 | 2 | 2 | 5 |
| Tenisz | 1 | 1 | 3 | 5 |
| Súlyemelés | 1 | 1 | 2 | 4 |
| Taekwondo | 1 | 1 | 0 | 2 |
| Íjászat | 1 | 0 | 1 | 2 |
| Röplabda | 1 | 0 | 1 | 2 |
| Vízilabda | 1 | 0 | 2 | 3 |
| Kosárlabda | 0 | 3 | 2 | 5 |
| Ökölvívás | 0 | 1 | 3 | 4 |
| Softball | 0 | 1 | 3 | 4 |
| Birkózás | 0 | 1 | 2 | 3 |
| Torna | 0 | 1 | 0 | 1 |
| Baseball | 0 | 1 | 0 | 1 |
| Cselgáncs | 0 | 0 | 2 | 2 |
| Összesen | 138 | 153 | 177 | 468 |
Érmek a téli olimpiai játékokon sportáganként
[szerkesztés]| Ausztrália érmei a téli olimpiai játékokon sportáganként | ||||
| Sportág | Összesen | |||
|---|---|---|---|---|
| Síakrobatika | 3 | 3 | 2 | 8 |
| Snowboard | 1 | 2 | 1 | 4 |
| Rövidpályás gyorskorcsolya | 1 | 0 | 1 | 2 |
| Alpesisí | 0 | 0 | 1 | 1 |
| Összesen | 5 | 5 | 5 | 15 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2009. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 7.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 12.)
Források
[szerkesztés]- Australia (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- Australia (AUS) (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)