1912. évi nyári olimpiai játékok
| V. nyári olimpia | |||||
| A megnyitó ünnepség | |||||
| Adatok | |||||
| Rendező | Stockholm, | ||||
| Nemzetek | 28 | ||||
| Sportolók | 2407 (2359 férfi, 48 nő) | ||||
| Versenyszámok | 16 sportág, 102 versenyszám | ||||
| Megnyitóünnepség | 1912. május 5. | ||||
| Záróünnepség | 1912. július 27. | ||||
| Hivatalos megnyitó | V. Gusztáv svéd király | ||||
| |||||
| Magyar részvétel | |||||
| Sportolók | 119 férfi | ||||
| Zászlóvivő | Rittich Jenő | ||||
| |||||
| Pontszám | 66 | ||||
| Helyezés az éremtáblázaton | 9. | ||||
| Helyezés a ponttáblázaton | 9. | ||||
| |||||
Az 1912. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén az V. nyári olimpiai játékokat 1912. május 5. és július 22. között rendezték meg a svédországi Stockholmban. A versenyeket több részletben, összesen huszonnégy versenynap alatt bonyolították le, és rajtuk – az olimpiák történetében először képviselve mind az öt földrészt – huszonnyolc nemzet kétezer-négyszázhét sportolója vett részt.
Érdekességek
[szerkesztés]- A torna atlétikai versenyszámaiban tesztelték az elektromos időmérést, a versenyzők és a nézők tájékoztatására bevezették a hangosbemondót.
- A svéd Oscar Swahn sportlövő hatvannégy évesen lett a stockholmi olimpia bajnoka. Máig ő a legidősebb olimpiai aranyérmet nyert sportoló. Swahn később részt vett az 1920. évi nyári olimpiai játékokon is, ahol ezüstérmet nyert.
- A stockholmi olimpián tűzték először műsorra Pierre de Coubertin javaslatára a művészeti versenyeket. Az olimpia előtt eljuttatott sporttárgyú művészeti alkotásokat erre a célra alakult bizottságok értékelték irodalom, festészet, szobrászat, építészet és zene kategóriákban.
- Szintén először került műsorra a modern öttusa, melynek lebonyolítási rendjét a házigazdák dolgozták ki. Mindhárom érmet svéd sportoló nyerte.
- Kardvívásban teljes volt a magyar vívók fölénye, egyéniben az első nyolc közé hét magyar jutott. Magyarország kardozásban fölényesen nyerte a csapatdöntőt is.
- 1912-ben első ízben szerepeltek az olimpián úszónők, egyelőre csak egy egyéni és egy csapat versenyszámban. Az első egyéni olimpiai bajnok úszónő az ausztrál Fanny Durack lett.
- A svédek tiltakozására nem rendeztek ökölvívóversenyeket.
- A kötöttfogású birkózás nagyközépsúlyú döntőjét kilencórás küzdelem után fújták le döntetlennel.
- Az olimpia szervező bizottságának elnöke Sigfrid Edström volt, aki a második világháború után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke lett.
- Egy halálos áldozata volt a maratoni futásnak. A szokatlanul nagy melegben Francisco Lázaro, portugál versenyző napszúrást kapott, futás közben rosszul lett és a versenyt követő napon meghalt.
- A versenyek kimagasló alakja az indián származású amerikai Jim Thorpe volt, aki fölényesen nyerte az öt- és tízpróbát. Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága azonban 1913-ban megállapította, hogy Thorpe az olimpia előtt egy ideig hivatásos baseball-csapatban játszott, ezért törölte az amatőr versenyzők névsorából és érmeit visszaküldte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. A NOB ekkor megfosztotta Thorpe-ot bajnoki címétől és az eredetileg második helyezetteket nyilvánította bajnoknak. 1982-ben ezt a döntést megváltoztatták, Jim Thorpe – posztumusz – visszakapta aranyérmeit és azóta öt- és tízpróbában két-két stockholmi olimpiai bajnokot tartanak nyilván. Az eset vélhetően szerepet játszott abban, hogy 1920-tól a sportolóknak az olimpia versenyeinek megkezdése előtt sportolói esküt – amit neveztek amatőr-eskünek is – kellett tenniük.
- A száz méteres hátúszásban az egyesült államokbeli Harry Hebner – nagy világversenyen elsőként – váltott karral és váltott lábbal úszott és ezzel az úszással fölényesen győzött. Hebner – sokak szerint szabálytalan – úszása nagy vitákat váltott ki, de a versenybíróság végül szabályosnak ítélte ezt a technikát és ezzel a stockholmi olimpián a hátúszás fejlődéstörténetének egy teljesen új fejezete kezdődött.
- Az ötpróbában hatodik, tízpróbában tizenhatodik helyezést elért amerikai atléta, Avery Brundage később 1952-től 1972-ig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke lett.
- Az öttusázók között induló volt, és az ötödik helyen végzett a második világháború később nagy hírnevet szerzett tábornoka George S. Patton.
Galéria
[szerkesztés]-
Duke Kahanamoku átveszi az aranyérmet Gusztáv királytól
-
Oscar Swahn sportlövő az 1912. évi olimpián
-
Jim Thorpe, akit az olimpia után megfosztottak bajnoki címeitől
Részt vevő nemzetek
[szerkesztés]
Vastagítással kiemeltek azok a nemzetek, amelyek első alkalommal vettek részt olimpián.
Ausztrálázsia (ANZ) (25 – 23 férfi, 2 nő)[1]
Ausztria (AUT) (85 – 79 férfi, 6 nő)
Belgium (BEL) (36 – 35 férfi, 1 nő)
Cseh Királyság (BOH) (43)
Chile (CHI) (14)
Dánia (DEN) (152 – 151 férfi, 1 nő)
Dél-afrikai Köztársaság (RSA) (21)
Egyesült Államok (USA) (174 – 174 férfi)
Egyiptom (EGY) (1 – 1 férfi)
Finnország (FIN) (164 – 162 férfi, 2 nő)
Franciaország (FRA) (119 – 118 férfi, 1 nő)
Görögország (GRE) (22 – 22 férfi)
Hollandia (NED) (33)
Izland (ISL) (2)
Japán (JPN) (2)
Kanada (CAN) (37)
Luxemburg (LUX) (21)
Magyarország (HUN) (119 – 119 férfi)
Nagy-Britannia (GBR) (274 – 264 férfi, 10 nő)
Németország (GER) (185 – 180 férfi, 5 nő)
Norvégia (NOR) (190 – 188 férfi, 2 nő)
Olaszország (ITA) (66)
Oroszország (RUS) (159)
Portugália (POR) (6)
Svájc (SUI) (7)
Svédország (SWE) (444 – 421 férfi, 23 nő)
Szerbia (SRB) (2)
Törökország (TUR) (2)
Olimpiai versenyszámok
[szerkesztés]A hivatalos programban a következő versenyszámok szerepeltek:
| Versenyszámok az 1912. évi nyári olimpiai játékokon | |||||||
| Sportág, szakág | Egyéni | Csapat | nyílt | ||||
| férfi | női | férfi | női | vegyes | összesen | ||
| atlétika | 26 | 0 | 4 | 0 | 0 | 0 | 30 |
| birkózás | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 |
| evezés | 1 | 0 | 3 | 0 | 0 | 0 | 4 |
| kerékpározás | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 2 |
| kötélhúzás | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
| labdarúgás | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
| lovaglás | 3 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 5 |
| műugrás | 3 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 4 |
| művészeti versenyek | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 | 5 |
| öttusa | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
| sportlövészet | 10 | 0 | 8 | 0 | 0 | 0 | 18 |
| tenisz | 2 | 2 | 2 | 0 | 2 | 0 | 8 |
| torna | 1 | 0 | 3 | 0 | 0 | 0 | 4 |
| úszás | 6 | 1 | 1 | 1 | 0 | 0 | 9 |
| vívás | 3 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 5 |
| vízilabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
| vitorlázás | 0 | 0 | 4 | 0 | 0 | 0 | 4 |
| Összesen | 62 | 4 | 33 | 1 | 2 | 5 | 107 |
Éremtáblázat
[szerkesztés](A táblázatban a rendező ország csapata és a magyar csapat eltérő háttérszínnel a számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)
| Az 1912. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Ország | Összesen | ||||
| 1. | 25 | 19 | 19 | 63 | |
| 2. | 24 | 24 | 17 | 65 | |
| 3. | 10 | 15 | 16 | 41 | |
| 4. | 9 | 8 | 9 | 26 | |
| 5. | 7 | 4 | 3 | 14 | |
| 6. | 5 | 13 | 7 | 25 | |
| 7. | 4 | 2 | 0 | 6 | |
| 8. | 4 | 1 | 4 | 9 | |
| 9. | 3 | 2 | 3 | 8 | |
| 3 | 2 | 3 | 8 | ||
| Összesen | 103 | 104 | 103 | 310 | |
Magyar részvétel
[szerkesztés]Az olimpián 119 magyar sportoló vett részt. A bécsi udvar intrikái ellenére sikerült elérni, hogy a magyar csapat ugyan sorrendben az osztrákok mögött, de külön zászló és tábla alatt vonulhatott fel. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Rittich Jenő tornász vitte. A magyar sportolók összesen nyolc érmet – három arany-, két ezüst és három bronzérmet szereztek. A legeredményesebb magyar sportoló, Fuchs Jenő két aranyérmet nyert. Rajta kívül két érmet nyert még Mészáros Ervin, vívó. A részt vevő magyar sportolók névsorát lásd az Az 1912. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája szócikkben.
A magyar versenyzők nyolc sportágban, illetve szakágban összesen hatvanhat olimpiai pontot szereztek. Ez nyolc ponttal kevesebb, mint az előző, londoni olimpián elért eredmény. A magyar szereplésről részletesen lásd a Magyarország az 1912. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ausztrália és Új-Zéland Ausztrálázsia néven közös csapattal indult az olimpián.
Források
[szerkesztés]- Stockholm 1912 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- 1912 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- Stockholm, 1912 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
- Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
- Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül)
- Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2
- Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.