2020. évi nyári olimpiai játékok

XXXII. nyári olimpiai játékok
Adatok
Rendező	Tokió, Japán
Mottó	japánul: 未来をつかもう
Nemzetek	207 (becsült)
Sportolók	kb. 12 000
Versenyszámok	33 sportág, 324 versenyszám
Megnyitóünnepség	2020. július 24.
Záróünnepség	2020. augusztus 9.
Olimpiai stadion	Nemzeti Olimpiai Stadion
← 2016 2024 →

A 2020. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XXXII. nyári olimpiai játékok több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény lesz, amelyet 2020 nyarán Tokióban rendeznek.

A pályázási folyamat

A 2012. február 15-i határidőig hivatalosan öt város adta be pályázatát az olimpia megrendezésére. A NOB 2012. május 23-án nevezte meg a hivatalos pályázókat, a döntés szerint Isztambul, Madrid és Tokió verseng az olimpia rendezési jogáért. A NOB 2013. szeptember 7-én, Buenos Airesben döntött a játékok helyszínéről.

Fontosabb időpontok

A rendező ország kiválasztásának főbb időpontjait a NOB végrehajtó tanács az alábbiak szerint fogadta el:

• 2011:

május 16. – a NOB kiküldte a nemzeti olimpiai bizottságoknak a pályázatra való felkérésről szóló levelet.

július–augusztus – a NOB felkérte a nemzeti bizottságokat, hogy azok július 29-ig levélben erősítsék meg országuk elkötelezettségét a WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) szabályzata mellett. Eddig lehetett kérni, ha egy ország a NOB által előre jelzett időponton (július 15. – augusztus 31.) kívül szeretné megrendezni a játékokat. A NOB augusztus végéig válaszolt az ilyen jellegű kérésekre.

szeptember 1. – a 2020-as nyári olimpiai megrendezésére való hivatalos jelentkezés határideje.

szeptember 2. - a NOB megerősítette, hogy hat ország jelentkezését kapta kézhez.

november 3–4. – a NOB tájékoztató szemináriumot tartott a jelentkezők részére.

• 2012:

február 15. – a pályázati anyag és a garancialevelek benyújtási határideje.

május 23. – a NOB végrehajtó tanács ülése Quebec Cityben dönt, hogy pályázataik alapján mely városok válnak hivatalos pályázó várossá.

július 27. – augusztus 12. - az Olimpiai Játékok Megfigyelői Programja a londoni olimpián.

november - a londoni olimpia eredmény összefoglalója Rio de Janeiróban.

• 2013:

január 7. – a hivatalos pályázati könyvek benyújtásának határideje.

február – április – a NOB értékelő bizottságának látogatása a pályázóknál.

még eldöntendő – a NOB értékelő bizottságának jelentése.

június - a jelentkező városok előadása a NOB tagok részére Lausanne-ban.

szeptember 7. – a NOB 125. ülésszakán a rendező város kiválasztása.

Szavazás

A NOB 2013. szeptember 7-én választotta ki a rendező várost. A három pályázó közül az első fordulóban Tokió kapta a legtöbb szavazatot. Isztambul és Madrid azonos számú szavazatot kapott, ezért egy új szavazás volt, amelyen Isztambul 49-45 arányban nyert, így Madrid kiesett. A második fordulóban Tokió kapta a több szavazot és nyerte el a rendezés jogát.

A 2020-as nyári olimpiai játékok rendezőjének kiválasztása
Pályázat	Ország	1. kör	Plusz szavazás	2. kör
Tokió	Japán	42	–	60
Isztambul	Törökország	26	49	36
Madrid	Spanyolország	26	45	–

Pályázatok

A 2012. február 15-i határidőig 5 város nyújtotta be pályázatát.

Hivatalos pályázatok

Isztambul, Törökország

Isztambult a NOB 123. ülésszakán, 2011. július 7-én jelentették be pályázóként, majd július 24-én Törökország megerősítette a szándékot. Törökország pályázatát hivatalosan 2011. augusztus 13-án jelentette be Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök. Ez Isztambul ötödik kísérlete a nyári olimpiai játékok megrendezésére.

Isztambulban több modern sporthelyszín is található. A Türk Telekom Arena, az Atatürk Olimpiai Stadion és a Şükrü Saracoğlu Stadion, amelyek a 21. század elején épültek vagy lettek átépítve, Isztambul három kiemelt stadionja.

Madrid, Spanyolország

Madridot a Spanyol Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága 2011. június 1-jén jelölte pályázónak. A kormány hivatalos támogatását 2011. július 12-én kapta meg. Madrid a szavazás utolsó körében veszítette el pályázatát a 2016. évi nyári olimpiai játékokra Rio de Janeiróval szemben.

Spanyolország rendezte az 1992. évi nyári olimpiai játékokat Barcelonában. Itt rendezték az 1982-es labdarúgó-világbajnokságot, amelynek döntőjére Madridban került sor, valamint ebben a városban volt az 1986-os úszó-világbajnokság is.

Tokió, Japán

Tokiót a Japán Olimpiai Bizottság 2011. július 16-án nevezte meg pályázóként, és a kormány utána jóváhagyta a jelölést. A város a 2011-es tóhokui földrengés és cunami ellenére fenntartja pályázati szándékát, bár a katasztrófa Kelet-Japánban jelentős károkat okozott. 2012. február 13-án hivatalosan is benyújtották a pályázatot. Tokió rendezte az 1964. évi nyári olimpiai játékokat.

Japán kétszer is rendezett téli olimpiát: az 1998. évi téli olimpiai játékokat Naganóban tartották, míg Szapporo rendezte az 1972. évi téli olimpiai játékokat. Japán – Dél-Koreával együtt – rendezte meg a 2002-es labdarúgó-világbajnokságot; a döntőre a Tokió melletti Jokohama stadionjában került sor. Japán rendezi a 2019-es rögbivilágkupát, a torna két legfontosabb helyszíne a Nagy Tokió agglomerációban lesz.

Kiesett pályázatok

Baku, Azerbajdzsán

A szeptember 1-jei határidőt követően bejelentették, hogy Baku jelentkezett a 2020-as nyári játékok megrendezésére.

Doha, Katar

Doha 2011. augusztus 26-án jelentette be, hogy jelentkezett a 2020. évi nyári játékok megrendezésére.

2006-ban Doha rendezte az ázsiai játékokat. Katar a közelmúltban nyerte el a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát, a stadionok nagy részét Dohában építik fel. Itt rendezték az 1988-as és a 2011-es Ázsia kupát, valamint itt tartották 2011-ben a Pánarab Játékokat is.

Törölt pályázat

Róma, Olaszország

Rómát az Olasz Olimpiai Bizottság jelölte 2010. május 19-én, azonban az olasz miniszterelnök 2012. február 14-én – 1 nappal a pályázatok benyújtásának határideje előtt – bejelentette, hogy a kormány a gazdasági válság miatt nem támogatja Róma pályázatát.

Sportágak

Hét sportág szerepelt azon a listán, amely a 2020-as nyári játékok programjába javasoltak (karate, vusu, csarnokban játszható softball, görkorcsolya, fallabda, falmászás, kötélpályás wakeboard). A NOB 2013 szeptemberében döntött erről.

A NOB végrehajtó bizottságának 2013. február 12-i javaslata szerint a birkózás került volna ki az olimpia programjából. A NOB 125. kongresszusának 2013. szeptember 8-ai ülésén úgy döntöttek, hogy a birkózás marad, így a fallabda, valamint a baseball és a softball nem lesz a programban.

A 2016 augusztusi NOB ülésen a gördeszkázás, a hullámlovaglás, a sportmászás, a karate és a baseball/softball került az olimpia programjába.

Szimbólum

A visszavont logó

Az olimpia első, elfogadott logóját Szano Kendzsiro tervezte. Később a belga Olivier Debie a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál panasszal élt, miszerint az ő Liège-i Színháznak(wd) készített művét használta alapként Szano. Ezért ezt az emblémát visszavonták.

A szervező bizottság az új logó elkészítésére pályázatot írt ki. A 2015 decemberi határidőig több mint 14 000 ötlet érkezett be. A kiválasztást végző bizottság 2015 év végig néhány százra, 2016. január 9-ig még tovább szűkítette a pályaművek számát. 2016 áprilisában bemutatták az új logót. A kék színű négyszögekből álló kör alak a különböző kultúrák különbségeit jeleníti meg, amelyek egymás mellé helyezve szabályos formát alkotnak.

Kabala

2018 február 28-án mutatták be az olimpia kabaláját. A kék színű futurisztikus figura Tanigucsi Rio munkája. A pályázatok közül 200 000 japán általános iskolai osztály szavazata alapján választották ki a győztest.

Létesítmények, infrastruktúra

2015 decemberében a NOB engedélyezte, hogy a pályakerékpáros versenyekre ne Tokióban, hanem Izuban kerüljön sor.

Versenyszámok

Sportág		Érem	Sportág		Érem	Sportág		Érem
Asztalitenisz		5	Kerékpár		22	Röplabda		2
Atlétika		48	BMX		4	Strandröplabda		2
Baseball		1	Hegyi		2	Softball		1
Birkózás		18	Országúti		4	Sportlövészet		15
Szabadfogás		12	Pálya		12	Sportmászás		2
Kötöttfogás		6	Kézilabda		2	Súlyemelés		14
Cselgáncs		15	Kosárlabda		4	Szinkronúszás		2
Evezés		14	Kosárlabda		2	Taekwondo		8
Golf		2	3x3 Kosárlabda		2	Tenisz		5
Gördeszka		4	Labdarúgás		2	Tollaslabda		5
Gyeplabda		2	Lovaglás		6	Torna		18
Hullámlovaglás		2	Díjlovaglás		2	Szertorna		14
Íjászat		5	Díjugratás		2	Ritmikus gimnasztika		2
Kajak-kenu		16	Lovastusa		2	Trambulin		2
Síkvizi		12	Műugrás		8	Triatlon		3
Szlalom		4	Ökölvívás		13	Úszás		37
Karate		8	Öttusa		2	Vitorlázás		10
Kata		2	Rögbi		2	Vívás		12
Kumite		6	Röplabda		4	Vízilabda		2

Menetrend

A 2020. évi nyári olimpia menetrendjét 2018. július 18-án hagyta jóvá a NOB Végrehajtó Bizottsága, az úszás, szinkronúszás és a műugrás kivételével. Részletesebb menetrendet 2019 tavaszán hoznak nyilvánosságra.

Minden időpont a Japan Standard Time (UTC+09:00) szerint.

●

Nyitóünnepség

●

Versenynap

●

Döntő(k)

●

Záróünnepség

Július/Augusztus		22 Sze	23 Csüt	24 Pén	25 Szo	26 Vas	27 Hét	28 Kedd	29 Sze	30 Csüt	31 Pén	1 Szo	2 Vas	3 Hét	4 Kedd	5 Sze	6 Csüt	7 Pén	8 Szo	9 Vas	Versenyszám
Ünnepségek				NyÜ																ZÜ
Asztalitenisz					●	●	1	●	●	1	1		●	●	●	●	1	1			5
Atlétika											●	●	●	●	●	●	●	●	●	1	48
Baseball									●	●	●	●	●	●	●	●	●		1		1
Birkózás													●	●	●	●	●	●	●		18
Cselgáncs					●	●	●	●	●	●	●	●									15
Evezés				●	●	●	●	●	●	●	●										14
Golf										●	●	●	1			●	●	●	1		2
Gördeszka						1	1									1	1				4
Gyeplabda					●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	1	1			2
Íjászat				●	1	1	1	●	●	●	1	1									5
Kajak-kenu	Szlalom					●	1	1	●	1	1										16
	Sprint													●	4	●	4	●	4
Karate																	●	●	●		8
Kerékpár	Országúti				1	1			2												22
	Pálya													●	●	●	●	●	●	●
	BMX									●	2	●	2
	Hegyi						1	1
Kézilabda					●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	1	1	2
Kosárlabda	Kosárlabda					●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	1	1	4
	3x3 kosárlabda				●	●	●	●	2
Labdarúgás		●	●		●	●		●	●		●	●		●	●		●	1	1		2
Lovaglás					●	●		1	1		●	●	●	2	●	1		●	1		6
Műugrás		Döntés előtt																			8
Ökölvívás					●	●	●	●	●	●	●	●	●		●	●	●	●	●	●	13
Öttusa																	●	1	1		2
Rögbi							●	●	1	●	●	1									2
Softball		●	●		●	●	●	1													1
Sportlövészet					●	●	●	●	●	●	●	●	●	●							15
Sportmászás															●	●	1	1			2
Röplabda	Strandröplabda				●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	1	1		4
	Terem				●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	1	1
Súlyemelés					●	●	●	●	●			●	●	●	●	●					14
Szinkronúszás		Döntés előtt																			2
Szörf						●	●	●	2												2
Taekwondo					2	2	2	2													8
Tenisz					●	●	●	●	●	●	1	1	3								5
Tollaslabda					●	●	●	●	●	●	●	●	●	●							5
Torna	Szertorna				●	●	1	1	1	1			●	●	●						18
	Ritmikus gimnasztika																	●	1	1
	Trambulin										1	1
Triatlon							1	1				1									3
Úszás		Döntés előtt																			37
Vitorlázás							●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●				10
Vívás					●	●	●	●	●	●	●	●	●								12
Vízilabda					●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	●	1	1	2
Összes aznapi döntő		0	0	0																	339
Összesítés		0	0	0																339
Július/Augusztus		22 Sze	23 Csüt	24 Pén	25 Szo	26 Vas	27 Hét	28 Kedd	29 Sze	30 Csüt	31 Pén	1 Szo	2 Vas	3 Hét	4 Kedd	5 Sze	6 Csüt	7 Pén	8 Szo	9 Vas	Összesen

Részt vevő nemzetek

Argentína (ARG) (3)  Ausztrália (AUS) (8)  Ausztria (AUT) (4)  Belgium (BEL) (1)  Brazília (BRA) (5)  Ciprus (CYP) (1)  Dánia (DEN) (8)  Dél-Korea (KOR) (1)  Egyesült Államok (USA) (4)  Észtország (EST) (2)  Finnország (FIN) (2)  Franciaország (FRA) (10)

Görögország (GRE) (4)  Hollandia (NED) (8)  Horvátország (CRO) (3)  Izrael (ISR) (4)  Japán (JPN) (15) (rendező)  Kanada (CAN) (2)  Kína (CHN) (5)  Lengyelország (POL) (3)  Magyarország (HUN) (2)  Nagy-Britannia (GBR) (15)  Németország (GER) (4)

Norvégia (NOR) (5)  Olaszország (ITA) (9)  Oroszország (RUS) (1)  Peru (PER) (1)  Portugália (POR) (2)  Spanyolország (ESP) (6)  Svájc (SUI) (3)  Svédország (SWE) (4)  Szlovénia (SLO) (2)  Törökország (TUR) (2)  Új-Zéland (NZL) (10)

Források

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a 2020 Summer Olympics című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk

• Nemzetközi Olimpiai Bizottság
• Sportágak és versenyszámok a 2020-as olimpián; olimpia.hu