2020. évi nyári olimpiai játékok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olympics current event.svg
 Ez a lap egy aktuális, esetleg még csak készülődő sporteseményről szól.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2017. június 12.
XXXII. nyári olimpiai játékok
Tokyo 2020 Olympics logo.svg
Adatok
Rendező Tokió,
 Japán
Mottó japánul: 未来をつかもう
Nemzetek 207 (becsült)
Sportolók kb. 12 000
Versenyszámok 33 sportág,
324 versenyszám
Megnyitóünnepség 2020. július 24.
Záróünnepség 2020. augusztus 9.
Olimpiai stadion Nemzeti Olimpiai Stadion
 ← 2016 2024 → 

A 2020. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XXXII. nyári olimpiai játékok több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény lesz, amelyet 2020 nyarán Tokióban rendeznek.

A pályázási folyamat[szerkesztés]

A 2012. február 15-i határidőig hivatalosan öt város adta be pályázatát az olimpia megrendezésére. A NOB 2012. május 23-án nevezte meg a hivatalos pályázókat, a döntés szerint Isztambul, Madrid és Tokió verseng az olimpia rendezési jogáért.[1] A NOB 2013. szeptember 7-én, Buenos Airesben dönt a játékok helyszínéről.[2][3]

Fontosabb időpontok[szerkesztés]

A rendező ország kiválasztásának főbb időpontjait a NOB végrehajtó tanács az alábbiak szerint fogadta el:[3][4]

  • 2011:
május 16. – a NOB kiküldte a nemzeti olimpiai bizottságoknak a pályázatra való felkérésről szóló levelet.
július–augusztus – a NOB felkérte a nemzeti bizottságokat, hogy azok július 29-ig levélben erősítsék meg országuk elkötelezettségét a WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) szabályzata mellett. Eddig lehetett kérni, ha egy ország a NOB által előre jelzett időponton (július 15. – augusztus 31.) kívül szeretné megrendezni a játékokat. A NOB augusztus végéig válaszolt az ilyen jellegű kérésekre.
szeptember 1. – a 2020-as nyári olimpiai megrendezésére való hivatalos jelentkezés határideje.
szeptember 2. - a NOB megerősítette, hogy hat ország jelentkezését kapta kézhez.
november 3–4. – a NOB tájékoztató szemináriumot tartott a jelentkezők részére.
  • 2012:
február 15. – a pályázati anyag és a garancialevelek benyújtási határideje.
május 23. – a NOB végrehajtó tanács ülése Quebec Cityben[5] dönt, hogy pályázataik alapján mely városok válnak hivatalos pályázó várossá.[6]
július 27. – augusztus 12. - az Olimpiai Játékok Megfigyelői Programja a londoni olimpián.
november - a londoni olimpia eredmény összefoglalója Rio de Janeiróban.
  • 2013:
január 7. – a hivatalos pályázati könyvek benyújtásának határideje.
február – április – a NOB értékelő bizottságának látogatása a pályázóknál.
még eldöntendő – a NOB értékelő bizottságának jelentése.
június - a jelentkező városok előadása a NOB tagok részére Lausanne-ban.
szeptember 7. – a NOB 125. ülésszakán kiválasztják a rendező várost.

Szavazás[szerkesztés]

A NOB 2013. szeptember 7-én választotta ki a rendező várost. A három pályázó közül az első fordulóban Tokió kapta a legtöbb szavazatot. Isztambul és Madrid azonos számú szavazatot kapott, ezért egy új szavazás volt, amelyen Isztambul 49-45 arányban nyert, így Madrid kiesett.[7] A második fordulóban Tokió kapta a több szavazot és nyerte el a rendezés jogát.[8][9]

A 2020-as nyári olimpiai játékok rendezőjének kiválasztása
Pályázat Ország 1. kör Plusz szavazás 2. kör
Tokió  Japán 42 – 60
Isztambul  Törökország 26 49 36
Madrid  Spanyolország 26 45 –

Pályázatok[szerkesztés]

A 2012. február 15-i határidőig 5 város nyújtotta be pályázatát.[10]

Hivatalos pályázatok[szerkesztés]

Törökország Isztambul, Törökország[szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: Isztambul pályázata a 2020. évi nyári olimpiai játékokra

Isztambult a NOB 123. ülésszakán, 2011. július 7-én jelentették be pályázóként, majd július 24-én Törökország megerősítette a szándékot.[11][12] Törökország pályázatát hivatalosan 2011. augusztus 13-án jelentette be Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök.[13] Ez Isztambul ötödik kísérlete a nyári olimpiai játékok megrendezésére.

Isztambulban több modern sporthelyszín is található. A Türk Telekom Arena, az Atatürk Olimpiai Stadion és a Şükrü Saracoğlu Stadion, amelyek a 21. század elején épültek vagy lettek átépítve, Isztambul három kiemelt stadionja.

Spanyolország Madrid, Spanyolország[szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: Madrid pályázata a 2020. évi nyári olimpiai játékokra

Madridot a Spanyol Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága 2011. június 1-jén jelölte pályázónak.[14] A kormány hivatalos támogatását 2011. július 12-én kapta meg. Madrid a szavazás utolsó körében veszítette el pályázatát a 2016. évi nyári olimpiai játékokra Rio de Janeiróval szemben.

Spanyolország rendezte az 1992. évi nyári olimpiai játékokat Barcelonában. Itt rendezték az 1982-es labdarúgó-világbajnokságot, amelynek döntőjére Madridban került sor, valamint ebben a városban volt az 1986-os úszó-világbajnokság is.

Japán Tokió, Japán[szerkesztés]

Searchtool right.svg  Bővebben: Tokió pályázata a 2020. évi nyári olimpiai játékokra

Tokiót a Japán Olimpiai Bizottság 2011. július 16-án nevezte meg pályázóként, és a kormány utána jóváhagyta a jelölést. A város a 2011-es japán földrengés és szökőár ellenére fenntartja pályázati szándékát, bár a katasztrófa Kelet-Japánban jelentős károkat okozott.[15][16] 2012. február 13-án hivatalosan is benyújtották a pályázatot.[17] Tokió rendezte az 1964. évi nyári olimpiai játékokat.

Japán kétszer is rendezett téli olimpiát: az 1998. évi téli olimpiai játékokat Naganóban tartották, míg Szapporo rendezte az 1972. évi téli olimpiai játékokat. Japán – Dél-Koreával együtt – rendezte meg a 2002-es labdarúgó-világbajnokságot; a döntőre a Tokió melletti Jokohama stadionjában került sor. Japán rendezi a 2019-es rögbivilágkupát, a torna két legfontosabb helyszíne a Nagy Tokió agglomerációban lesz.

Kiesett pályázatok[szerkesztés]

Azerbajdzsán Baku, Azerbajdzsán[szerkesztés]

A szeptember 1-jei határidőt követően bejelentették, hogy Baku jelentkezett a 2020-as nyári játékok megrendezésére.[18]

Katar Doha, Katar[szerkesztés]

Doha 2011. augusztus 26-án jelentette be, hogy jelentkezett a 2020. évi nyári játékok megrendezésére.[19][20]

2006-ban Doha rendezte az ázsiai játékokat. Katar a közelmúltban nyerte el a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát, a stadionok nagy részét Dohában építik fel. Itt rendezték az 1988-as és a 2011-es Ázsia kupát, valamint itt tartották 2011-ben a Pánarab Játékokat is.

Törölt pályázat[szerkesztés]

Olaszország Róma, Olaszország[szerkesztés]

Rómát az Olasz Olimpiai Bizottság jelölte 2010. május 19-én, azonban az olasz miniszterelnök 2012. február 14-én – 1 nappal a pályázatok benyújtásának határideje előtt – bejelentette, hogy a kormány a gazdasági válság miatt nem támogatja Róma pályázatát.[21]

Sportágak[szerkesztés]

Hét sportág szerepelt azon a listán, amely a 2020-as nyári játékok programjába javasoltak (karate, vusu, csarnokban játszható softball, görkorcsolya, fallabda, falmászás, kötélpályás wakeboard). A NOB 2013 szeptemberében döntött erről.[22]

A NOB végrehajtó bizottságának 2013. február 12-i javaslata szerint a birkózás került volna ki az olimpia programjából. A NOB 125. kongresszusának 2013. szeptember 8-ai ülésén úgy döntöttek, hogy a birkózás marad, így a fallabda, valamint a baseball és a softball nem lesz a programban.[23]

A 2016 augusztusi NOB ülésen a gördeszkázás, a hullámlovaglás, a sportmászás, a karate és a baseball/softball került az olimpia programjába.[24]

Szimbólum[szerkesztés]

Az olimpia első, elfogadott logóját Szano Kendzsiro tervezte. Később a belga Olivier Debie a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál panasszal élt, miszerint az ő Liége-i Színháznak készített művét használta alapként Szano. Ezért ezt az emblémát visszavonták.

A szervező bizottság az új logó elkészítésére pályázatot írt ki. A 2015 decemberi határidőig több mint 14 000 ötlet érkezett be. A kiválasztást végző bizottság 2015 év végig néhány százra, 2016. január 9-ig még tovább szűkíti a pályaművek számát. A végső döntést 2016 tavaszán hozzák meg.[25]

Létesítmények, infrastruktúra[szerkesztés]

2015 decemberében a NOB engedélyezte, hogy a pályakerékpáros versenyekre ne Tokióban, hanem Izuban kerüljön sor.[26]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ „Már csak három város versenyez a 2020-as olimpiáért”, Origo, 2012. május 24. (Hozzáférés ideje: 2012. június 2.) 
  2. ↑ „Szeptember 1-ig lehet pályázni a 2020-as nyári olimpiára”, sportgeza.hu, 2011. január 13. (Hozzáférés ideje: 2011. január 13.) 
  3. ^ a b Six Applicant Cities for the 2020 Olympic Games - September 2 2011 - International Olympic Committee
  4. ↑ Executive Board concludes first meeting of the new year January 13, 2011.
  5. ↑ SPORTACCORD CONVENTION 2012 AWARDED TO QUÉBEC CITY
  6. ↑ 2020 Olympic Bids Huddle With IOC
  7. ↑ „Olimpia 2020: Madrid kiszállt, Isztambul vagy Tokió rendezhet”, nemzetisport.hu, 2013. szeptember 7. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 7.) 
  8. ↑ „Olimpia 2020: Tokió rendezheti a 2020-as nyári olimpiát!”, nemzetisport.hu, 2013. szeptember 7. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 7.) 
  9. ↑ „Tokió rendezi a 2020-as olimpiát”, sportgeza.hu (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 7.) 
  10. ↑ „Csak Tokió rendezett már olimpiát a 2020-as játékokra pályázók közül”, Origo, 2012. február 16. (Hozzáférés ideje: 2012. február 16.) 
  11. ↑ http://insidethegames.biz/olympics/summer-olympics/2020/13679-turkey-prime-minister-confirms-istanbul-bid-for-2020-olympics
  12. ↑ http://www.gamesbids.com/eng/olympic_bids/future_bids_2016/1216135804.html
  13. ↑ http://www.insidethegames.biz/olympics/summer-olympics/2020/13893-istanbul-2020-will-be-qplatform-for-changeq-promises-turkish-prime-minister
  14. ↑ La Ejecutiva del COE aprobaría la candidatura de Madrid 2020 (spanyol nyelven). La Vanguardia, 2011. június 1. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  15. ↑ Himmer, Alastair. „Olympics-Tokyo tiptoes into 2020 bid race”, Reuters, 2011. július 15. 
  16. ↑ https://archive.is/20120713191201/search.japantimes.co.jp/cgi-bin/nn20110716x1.html
  17. ↑ „Tokió is beszállt a 2020-as olimpiáért folyó csatába”, Origo, 2012. február 13. (Hozzáférés ideje: 2012. február 13.) 
  18. ↑ Azerbaijan bids for 2020 Olympics in Baku. Espn.com. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  19. ↑ http://www.dohastadiumplusqatar.com/doha-launches-bid-2020-olympics
  20. ↑ http://english.alarabiya.net/articles/2011/08/26/164219.html
  21. ↑ „Róma nem pályázik a 2020-as olimpiára”, sportgeza.hu, 2012. február 14. (Hozzáférés ideje: 2012. február 16.) 
  22. ↑ „Olimpiára készül a falmászás és a fedett pályás softball”, Origo, 2013. január 2. (Hozzáférés ideje: 2013. január 3.) 
  23. ↑ A birkózás bennmaradt az olimpiai programban. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)
  24. ↑ Tokió 2020: Jön a karate, a gördeszka és még három sportág, 2018. augusztus 3. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  25. ↑ Olimpia 2020: több mint 14 ezer ötlet érkezett az új logóra. www.nemzetisport.hu (2015. dec. 7.) (Hozzáférés: 2015. dec. 7.)
  26. ↑ Tokió 2020: pályakerékpárosok a spórolás középpontjában. www.nemzetisport.hu (2015. dec. 9.) (Hozzáférés: 2017. feb. 14.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a 2020 Summer Olympics című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2020. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.
m • v • sz
Olimpiai játékok
Nyári olimpiai játékok Olympic rings with white rims.svg
Téli olimpiai játékok
Nyári ifjúsági olimpiai játékok
Téli ifjúsági olimpiai játékok

Legutóbbi, és jövőbeli ifjúsági olimpiai játékok:
P Olympics.png Ez az olimpiával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2020._évi_nyári_olimpiai_játékok&oldid=18830376”