Ázsia-játékok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ázsia-játékok
Asian Games logo.svg
Első megrendezés
1951, Új-Delhi, India
Legutóbbi megrendezés
2018, Jakarta-Palembang, Indonézia
Következő megrendezés
2022, Hangcsou, Kína

Az Ázsia-játékok (nemzetközi nevén Asian Games vagy Asiad[1]) több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat, melyen ázsiai országok sportolói vesznek részt. Négyévente rendezik, először 1951-ben, Új-Delhiben tartották. 1978-ig az Ázsia-játékok Szövetsége (Asian Games Federation, AGF) felügyelte, az 1982-es játékok óta az Ázsiai Olimpiai Bizottság (Olympic Council of Asia, OCA) rendezi.[2] Az Ázsia-játékokat hivatalosan is elismeri a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, és az olimpiai játékok után a második legnagyobb, több sportágas nemzetközi rendezvényként tartják számon.[3][4]

Az Ázsia-játékok sportágai mellett 2005–2009 között kétévente rendezték meg az Ázsiai beltéri játékokat, majd 2013 óta ez utóbbi rendezvénynek Ázsiai beltéri és harcművészeti játékok az elnevezése.

Története[szerkesztés]

Az Ázsia-játékok előtt Ázsiában korábban létezett a Távol-keleti bajnoki játékok (Far Eastern Championship Games), melyet Elwood Brown (a YMCA fülöp-szigeteki szervezetének testnevelési igazgatója) ötlete alapján hoztak létre.[5] 1913-ban, Manilában rendezték meg először,[6] 1934-ben utoljára, mivel Japán 1937-ben megtámadta Kínát, így az 1938-ra tervezett oszakai bajnokság elmaradt.[7]

A második világháború után, az 1948. évi nyári olimpiai játékok során Kína és a Fülöp-szigetek tárgyalni kezdtek a Távol-keleti bajnoki játékok felélesztése érdekében. Guru Dutt Szondhi, az indiai olimpiai bizottság egyik tagja új játékok ötletét vetette fel, ez lett aztán az Ázsia-játékok. 1949. február 13-án létrejött az Ázsiai Atlétikai Szövetség, majd bejelentették az első játékok helyszínét, Új-Delhit.[8][9]

Az első Ázsia-játékok megnyitója

Résztvevők[szerkesztés]

Az Ázsiai Olimpiai Bizottság mind a 45 tagállama jogosult részt venni a játékokon. Eredetileg 46 ország küldött sportolókat az Ázsia-játékokra, azonban 1976-ban Izraelt eltiltották a részvételtől, biztonsági okokra hivatkozva.[10] 1982-ben Izrael újra kérvényezte a részvételét a játékokra, azonban a tiltást a szervezők fenntartották.[11]

A transzkontinentális országok közül Kazahsztán részt vesz az Ázsia-játékokon, Egyiptom azonban az Afrikai játékokon szerepel inkább. Törökország, Oroszország, Azerbajdzsán és Grúzia az Európa játékokon szerepel, ahogy a földrajzilag teljes egészében Ázsiában fekvő Ciprus, Örményország és Izrael is.

Tajvan 1990 óta Kínai Tajpej (Chinese Taipei) néven vesz részt a játékokon. Makaó részt vehet az Ázsia-játékokon annak ellenére, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem ismeri el, így az olimpiai játékokon nem vehet részt.[12][13]

Ázsia-játékok listája[szerkesztés]

# Év Helyszín Ország Kezdete Vége Nemzetek Sportolók Sportágak Események Legtöbb érmet
szerző ország
Hiv.
I 1951 Új-Delhi India március 4. március 11. 11 489 6 57 Japán [14]
II 1954 Manila Fülöp-szigetek május 1. május 9. 18 970 8 76 Japán [15]
III 1958 Tokió Japán május 24. június 1. 16 1820 13 97 Japán [16]
IV 1962 Jakarta Indonézia augusztus 24. szeptember 4. 12 1460 13 88 Japán [17]
V 1966 Bangkok Thaiföld december 9. december 20. 16 1945 14 143 Japán [18]
VI 1970 Bangkok Thaiföld december 9. december 20. 16 2400 13 135 Japán [19]
VII 1974 Teherán Irán szeptember 1. szeptember 16. 19 3010 16 202 Japán [20]
VIII 1978 Bangkok Thaiföld december 9. december 20. 19 3842 19 201 Japán [21]
IX 1982 Új-Delhi India november 19. december 4. 23 3411 21 147 Kína [22]
X 1986 Szöul Dél-Korea szeptember 20. október 5. 22 4839 25 270 Kína [23]
XI 1990 Peking Kína szeptember 22. október 7. 36 6122 27 310 Kína [24]
XII 1994 Hirosima Japán október 2. október 16. 42 6828 34 338 Kína [25]
XIII 1998 Bangkok Thaiföld december 6. december 20. 41 6554 36 377 Kína [26]
XIV 2002 Puszan Dél-Korea szeptember 29. október 14. 44 7711 38 419 Kína [27]
XV 2006 Doha Katar december 1. december 15. 45 9520 39 424 Kína [28]
XVI 2010 Kanton Kína november 12. november 27. 45 9704 42 476 Kína [29]
XVII 2014 Incshon Dél-Korea szeptember 19. október 4. 45 9501 36 439 Kína [30]
XVIII 2018 Jakarta-Palembang Indonézia augusztus 18. szeptember 2. 45 11 300 40 465 Kína [31]
XIX 2022 Hangcsou Kína szeptember 10. szeptember 25. jövőbeli esemény [32]
XX 2026 Nagoja Japán szeptember 19. október 4. jövőbeli esemény [33]

Éremtáblázat[szerkesztés]

Az Ázsia-játékok tíz legeredményesebb nemzete 2018-cal bezárólag:[34]

# Ország Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1. Kína 1355 928 693 2976
2. Japán 957 980 912 2849
3. Dél-Korea 697 602 757 2056
4. India 137 177 282 596
5. Thaiföld 121 159 232 512
6. Kazahsztán 138 142 201 481
7. Irán 149 151 180 480
8. Fülöp-szigetek 63 112 215 390
9. Indonézia 81 107 197 385
10. Tajvan 68 100 197 365

Legértékesebb játékos[szerkesztés]

A legértékesebb játékos díját 1998 óta osztják ki.

Év Sportoló Sportág Hiv.
1998 Japán Itó Kódzsi atlétika [35]
2002 Japán Kitadzsima Kószuke úszás [35]
2006 Dél-Korea Pak Thehvan úszás [36]
2010 Kína Lin Tan tollaslabda [37]
2014 Japán Hagino Kószuke úszás [38]
2018 Japán Ikee Rikako úszás [39]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. China's Great Leap: The Beijing Games and Olympian Human Rights Challenges. Seven Stories (2011. január 4.). ISBN 9781583228432 
  2. OCA History. OCA. [2011. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 14.)
  3. Asian Games Taps Three-Time Olympic Sportscaster For New Sports Radio Talk Show”, 2010. február 8.. [2010. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 8.) 
  4. Fully renovated basketball arena ready for Asian Games”, 2009. július 22.. [2010. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 8.) 
  5. Andrew D. Morris. Marrow of the Nation: A History of Sport and Physical Culture in Republican China. University of California Press, 22. o. (2004). ISBN 9780520240841 
  6. Olympiad in the Far East”, Boston Evening Transcript, 1913. április 22. (Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 31.) 
  7. Far Eastern Championship Games. Olympic Council of Asia. [2014. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 19.)
  8. 亚运会是从什么时候开始举办的,每几年举办一次? (kínai nyelven). wangchao.org. [2013. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 14.)
  9. 亚运会的前世今生:前身远东运动会 中国成绩优异”, 2010. augusztus 4. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 14.) (kínai nyelvű) 
  10. Asian Games ban Israel”, 1976. július 26. (Hozzáférés ideje: 2007. július 29.) 
  11. Israeli Entry Doomed by Vote. The New York Times, 1982. szeptember 5. (Hozzáférés: 2019. október 3.)
  12. About the Sports and Olympic Committee of Macau, China. Sports and Olympic Committee of Macau, China . Sports and Olympic Committee of Macau, China, 2013. május 29. [2013. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 8.)
  13. Member NOCs - Macau, China. Olympic Council of Asia. [2014. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 16.)
  14. 1st AG New Delhi 1951. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  15. 2nd AG Manila 1954. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  16. 3rd AG Tokyo 1958. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  17. 4th AG Jakarta 1962. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  18. 5th AG Bangkok 1966. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  19. 6th AG Bangkok 1970. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  20. 7th AG Tehran 1974. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  21. 8th AG Bangkok 1978. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  22. 9th AG New Delhi 1982. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  23. 10th AG Seoul 1986. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  24. 11th AG Beijing 1990. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  25. 12th AG Hiroshima 1994. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  26. 13th AG Bangkok 1998. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  27. 14th AG Busan 2002. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2002. szeptember 29.)
  28. 15th AG Doha 2006. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 1.)
  29. 16th AG Guangzhou 2010. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 22.)
  30. 17th AG Incheon 2014. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 19.)
  31. 18th AG Jakarta-Palembang 2018. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 20.)
  32. 19th AG Hangzhou 2022. OCA. [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 16.)
  33. Asian Games: Aichi, Nagoya to co-host 2026 Games in fall to avoid heat. Kyodo News, 2018. augusztus 19. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
  34. Asian Summer Games Medal Count. OCA. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
  35. a b Outstanding Japanese athletes in Asian Games. gz2010.cn, 2010. január 21. [2017. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 8.)
  36. S Korean Swimmer Park Named MVP. China.org.cn, 2006. december 16. [2011. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 8.)
  37. Lin Dan voted Asian Games MVP. Jakarta Post, 2010. november 28. [2011. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 8.)
  38. Samsung MVP Award: 2014 MVP is Kosuke Hagino of Japan. The Korea Herald, 2014. október 4. [2014. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 4.)
  39. Teenage swimmer Ikee named 2018 Asian Games' "Most Valuable Player" as event draws to a close. inside the games, 2018. szeptember 2. [2018. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 2.)