Wikipédia:Koreai nevek átírása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A hangul szótagjai
Egy szótag lehetséges felépítései

A koreai nevek átírására sokféle rendszer volt használatban az utóbbi néhány évtizedben, ezért nincs egyszerű dolga annak, aki meg akarja állapítani egy név szabályos magyaros átírását. A Wikipédia a helyesírási irányelvben rögzített alapelveknek megfelelően az eredeti hangulos formát veszi alapul, átírási rendszerében az Osiris-féle Helyesírás ajánlásait[1] követi (ezek pedig végső soron a Keleti nevek magyar helyesírása című akadémiai kiadványra mennek vissza).[2]

A hangul a koreai nyelv fonetikus leírására használt rendszer. Több mint 500 éves múltra tekint vissza, de igazán bevetté csak az utóbbi száz évben, és különösen Korea japán megszállása után vált. A hangul kínai karakterekre emlékeztető egységei az egyes szótagok, amik az ábrázolt hangoknak megfelelő gyökökből épülnek fel.

Ha a közbülső gyök függőleges tengelyű (pl. ㅣ, i), a nyitógyök jobb oldalára, míg ha vízszintes (pl. ㅡ, u), a nyitógyök alá kerül. Ha mindkétféle elem előfordul benne (pl. ㅢ, i), körülöleli a nyitógyököt. Előfordulhat még zárógyök is a szótagban, ez mindig a másik két gyök alá kerül.

A koreai személynevek, a magyarhoz hasonlóan, családnév–utónév formájúak. A két szótagú család- és utóneveket egybeírjuk: 한덕수 – Han Dokszu, 김평일 – Kim Phjongil. Ez a kínai nevektől való elkülönítést is szolgálja, ahol ezeket kötőjellel kapcsoljuk: Szun Jat-szen.

Az átírási szabályoktól függetlenül írunk néhány más formában meghonosodott koreai szót és nevet: Phenjan, Kim Ir Szen, taekwondo stb.

Az átírandó cikkeket a {{koreaiátír}}(?) sablonnal jelöljük meg, ami a Rossz koreai átírású cikkek kategóriába gyűjti őket.)

Gyöktáblázat[szerkesztés]

Az alábbi táblázat a szótagokban előforduló gyökök átiratát tekinti át (az Osiris-féle Helyesírás alapján).

mássalhangzók
gyök átdolgozott koreai McCune–Reischauer magyaros
g, k k, g k, g [3]
kk kk kk
n n n
d, t t, d t, d[3]
tt tt tt
r, l r, l r, l[3]
m m m
b, p p, b p, b[3]
pp pp pp
s s sz
ss ss ssz
szótag elején –, egyébként ng szótag elején –, egyébként ng szótag elején –, egyébként ng
j ch, j cs, dzs[3]
jj tch ccs
ch ch’ csh
k k’ kh
t t’ th
p p’ ph
h h h
magánhangzók
gyök átdolgozott koreai McCune–Reischauer magyaros
a a a
ae ae e
ya ya ja
yae yae je
eo ǒ o
e e e
yeo jo
ye ye je
o o o
wa wa va
wae wae ve
oe oe ö
yo yo jo
u u u
wo vo
we we ve
wi wi ü
yu yu ju
eu ǔ u
ui ǔi i
i i i

Egyéb, az átíráshoz kapcsolódó szabályok[szerkesztés]

  1. Az /l/ írásjegy átírása a szóban elfoglalt helyzetétől függ:
    1. szó elején és két magánhangzó között az átírásban mindig /r/
    2. szó végén és nem orrhangú mássalhangzó előtt /l/
  2. Zöngés mássalhangzók (m, n, ng, l) és a magánhangzók után a /k/, /p/, /t/, /r/, /cs/ mássalhangzók zöngés megfelelői ejtendők (rendre: g, b, d, l, dzs) és az átírásban is ezt jelöljük.
  3. Régebbi szóösszetételekben, ahol a második tag kezdő írásjegye /i/ vagy /j/ és és az első tag végződése:
    1. magánhangzó, a két tag között /nn/-t ejtünk és az átírásban is jelezzük.
    2. mássalhangzó, a két tag között /n/-t ejtünk, vagy más mássalhangzót[4] és ezt is írjuk.
  4. Zárt szótag végén {lh}, {nh} betűkapcsolatok illetve /h/ után, ha /t/, /cs/, /k/ következik, a /h/ a mássalhangzó után kerül (pl. {lh}+/t/ → {lth}, /h/+/cs/ → {csh}
  5. {lk}, {lp}, {lph}, {lm} mássalhangzó-kapcsolódások esetén {lk} → /k/, {lp} és {lph} → p, {lm} → p átírásokat alkalmazzuk, bár egyes beszélők ezeket /l/-re egyszerűsítik.
  6. Az {nl} illetve {ln} kapcsolatból {ll} lesz.
  7. Mássalhangzó után az /l/ → /n/ lesz, amely az előtte álló zöngétlen mássalhangzót nazálissá teszi.
  8. /m/ és /n/ előtt a /p/, /t/, /k/ mássalhangzók /m/, /n/, /ng/ hangzókká módosulnak
  9. A labiális (b, p, ph, m) és a veláris (g, k, kh) mássalhangzók előtt álló /t/ és /n/ hasonul az ejtés helye szerint, azaz /t/ → /p/ vagy /k/, /n/ → /m/ vagy /ng/ lesz.
  10. A /z/ és /h/ írásjelek ejtése az /sz/ előtt /sz/, a /t/ a /cs/ és /csh/ előtt /cs/.
  11. Zárt szótag végén csak /p/, /t/, /k/, /m/, /n/, /ng/, /l/ állhat, a többi mássalhangzó és mássalhangzó-kapcsolódás ezekre válozik, így például a szótag- ill. szóvégi /sz/, /cs/ és /csh/ mássalhangzók az írásban és az ejtésben is /t/-re változnak.
  12. A hasonulási szabályok egy szón belül érvényesek, kivéve a személynevek esetében, ahol a családi név és az utónév egy szónak számít, így a hasonulási és átírási szabályok a teljes névre érvényesek (annak ellenére, hogy külön írjuk őket).
  13. szóvégi ㄷ (d), ㅅ (sz), ㅈ (cs), ㅊ (csh), ㅌ (th), ㅎ (h) → t, kivéve, ha magánhangzó követi, olyankor az eredeti hangértéke számít: 꽃 kkot, de: 꽃을 (kocshul)
  14. szó végén 이 (i) előtt a ㅌ(th) és ㄷ (d/t) hangból ㅊ (csh) illetve ㅈ (dzs) lesz: 같이 kathi helyett kacshi[* 1], 굳이 kuti helyett kudzsi[* 2]
  15. szóvégi ㅍ → p, magánhangzó előtt rendesen ph
  16. szóvégi ㅋ → k, magánhangzó előtt rendesen kh
  17. ㄺ (lg), ㅄ (bsz), ㄵ (ncs), ㄶ (nh), ㄳ (ksz), ㄽ (lsz), ㄾ (lth), ㄼ (lb), ㅀ (lh) → az első betűt írjuk szó végén, kivéve, ha magánghangzó követi: 읽다 ilda, de 읽으세요 ilguszejo
  18. ㄻ (lm), ㄿ (lph) → a második betűt írjuk, kivéve, ha magánhangzó követi.
  19. ㄴ (n) és ㅁ (m):
    1. ㄱ (k), ㅋ (kh) + ㄴ/ㅁ: ㅇ (ng) → 막내 makne helyett mangne
    2. ㄷ (d), ㅅ (sz), ㅈ (cs), ㅊ (csh), ㅎ (h), ㅌ (th) + ㄴ/ㅁ: ㄴ (n) → 있는 issznun helyett innun
    3. ㅂ (b), ㅍ (ph) + ㄴ/ㅁ: ㅁ (m) → 갑니다 kapnida helyett kamnida
  20. ㄹ(l) + ㄴ(n) = hosszú ㄹ (l): 신라 Sinla helyett Silla
  21. ㅅ (sz), ㅆ (ssz) + 이 (i), illetve félhangzós magánhangzók (ㅛ (jo), ㅠ (ju), ㅑ (ja), stb), valamint ㅟ (ü) = s/ss → 시간 szigan helyett sigan
  22. ㄱ /k/ illetve /g/ + {j} félhangzós magánhangzók (ㅕ /jo/, ㅖ /je/, stb.) esetében az átírás {gj}; például: 가경전 [kagjongdzson][* 3]
  23. a ㄱ /k/ illetve /g/ + {w} félhangzós magánhangzók (ㅘ /va/, ㅙ /ve/, stb.) esetében az átírás {gv}; például: 불광 [pulgvang][* 4]

Mássalhangzó-átírási táblázat[szerkesztés]

Hangul
Átírás Szókezdő g kk n t tt r m p pp sz ssz - cs ccs csh kh th ph h
Szóvégi k k n t - l m p - t t ng t - t k t p t


következő kezdőgyök →
előző véggyök ↓ k n t r m p sz cs csh kh th ph h
k g kk ngn kt ngn ngm kp ksz kcs kcsh kk kth kph kh
n n ng nn nd ll nm nb nsz ndzs ncsh nkh nth nph nh
t d tk nn tt nn nm tp tsz tcs tcsh tkh tth tph th
l r lg ll ld ll lm lb lsz ldzs lcsh lkh lth lph lh
m m mg mn md mn mm mb msz mdzs mcsh mkh mth mph mh
p b pg mn pd mn mm pb psz pcs pcsh pkh pth pp ph
t sz tk nn tt nn nm tp tsz tcs tcsh tkh tth tph th
ng ng ngg ngn ngd ngn ngm ngb ngsz ngdzs ngcsh ngkh ngth ngph ngh
t cs tk nn tt nn nm tp tsz tcs tcsh tkh tth tph th
th th, csh tk nn tt nn nm tp tsz tcs tcsh tkh tth tph thh
h h kh nn th nn nm ph hsz csh tcsh tkh tth tph th

Kivételek[szerkesztés]

Az átírási szabályok alól akadnak egyedi kivételek, például a 첫 cshot („első”) szóval kezdődő kifejezések: 첫사랑 cshotszarang[* 5] és nem csosszarang, 첫애인 cshodein és nem cshoszein. Ugyanilyen kivétel még például a 맛없다 madobtta[* 6], maszobtta helyett, vagy amikor az ㅅ (sz/s) birtokos kapcsolatban jelenik meg: 나뭇잎 namunip[* 7] („falevél”) és nem namusip.

A koreai nyelvbe latin írású nyelvből átkerült meghonosodott szavakat, mint pl. 아르바이트 (arubaithu; a német „arbeit”-ból) vagy 핸드폰 (henduphon; az angol „handphone”-ból) magyarosan írjuk át. A főképp műcímekben használt más nyelvű, koreai betűkészlettel írt szavakat eredeti, latin betűs alakjukban hagyjuk (pl. 킬미 힐미: Kill Me, Heal Me) [5]

A helyesírási keretirányelvet és a részszabályozásokat elfogadó szavazások jegyzőkönyvei[szerkesztés]

Használandó sablonok[szerkesztés]

  • {{magyaros|koreai}}(?) – Az irányelvnek megfelelő, magyaros átírású szócikkeket jelölő sablon.
  • {{hangugeo}}(?) – A koreai nevek, szavak, kifejezések egységes feltüntetésére szolgáló sablon.
  • {{RR és magyaros}}(?) - A Revised Romanization és a magyaros átírás között gombnyomásra váltást jelölő sablon
    • {{koreai}}: ezzel a sablonnal lehet a váltást lehetővé tenni a szócikk szövegében előforduló koreai szavaknál
  • {{koreaiátír}}(?) – A sablon jelzi, ha egy szócikkben nem megfelelő a koreai szavak átírása.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 259–261. Az OH. szerkesztői a KNMH.-t követik. A különféle átírási szisztémák hangjelölésbeli eltéréseit közlő táblázat a 260. oldalon található.
  2. Mártonfi Ferenc: A koreai nyelv = Keleti nevek magyar helyesírása, szerk. Ligeti Lajos, Budapest, Akadémiai, 1981, 483–498.
  3. ^ a b c d e Zöngés mássalhangzók (m, n, ng, l) és a magánhangzók után a zöngés hang (2. pozícióban) ejtendő, és az átírásban is ezt jelöljük. → KNMH, 487. o.
  4. Egyéb szabályoktól függően
  5. Kocsmafali megbeszélés

Külső hivatkozások[szerkesztés]