Wikipédia:Héber nevek átírása

Az irányelv a héber betűkkel írt nevek (illetve szavak és nagyobb szövegegységek) átírásához kíván segítséget nyújtani, ezért tartalmazza a klasszikustól kezdve a mai héberig bezárólag az összes előforduló jelet és jelkombinációt, amivel héberül írt (akár pontozott, akár pontozatlan) szövegben találkozni lehet és az átírásban szerepet játszanak, így a táblázatok bővebbek a megszokottnál. Az irányelv segítségével más, szintén héber betűkkel írt sémi nyelvek is átírhatóak magyarra (például az arámi). Az irányelv a nyomtatásban leginkább elterjedt, úgynevezett kvadrát (négyzetes) betűkre szolgál átírási segítségül (az egyéb írásformákat lásd a Héber írás cikkben). Az irányelv az angolszász és a modern izraeli átírás magyarra való megfeleltetésében is igyekszik eligazítást nyújtani.

A héber betűkkel írt nevek átírásakor a magyar Wikipédiában a magyaros írásmódot követjük, ezen belül viszont a név jellegétől, valamint az adott szövegfajtától és főleg annak keletkezési korától függően (bibliai, posztbiblikus, ill. modern héber) más-más átírásra lehet szükség (lásd lejjebb). A mai izraeli tulajdonneveket például az OH. 267. o. értelmében az izraeli átírás szerint tanácsos átírni, amint az OH. is ezt a gyakorlatot követi szótári részében, így az alábbiakban az OH. 264–265. oldalának összefoglalóját is figyelembe vettük. (A jiddis átírások itt nem szerepelnek, azok külön irányelvben (WP:JIDDIS) találhatóak.)

A héber átírás általános problémái

A héber betűk (tágabban: jelek) magyarra való – azaz a magyar írás és kiejtés szabályainak minél megfelelőbb – átírásának valamennyi problémája, érdekes módon, a téma rendkívüli feldolgozottságában keresendő (különösen az egyéb közel- és távol-keleti nyelvekkel összehasonlítva). A "héber tudományok" Európában Johannes Reuchlin 1526-ban megjelent, De rudimentis hebraici című latin nyelvű nyelvtana után indultak fejlődésnek, ez volt az első ilyen tárgyú mű, hasonlóak csak arabul és héberül voltak elérhetők. Sorra születtek a héber nyelvet tárgyaló írások, nyelvtanok, nyelvkönyvek (előbb a bibliairól, nem sokkal később a misnairól, majd a talmudi és targumi arámról is, melyek szorosan kötődnek a héberhez). E művek íróinak szinte mindegyike önálló átírási rendszert dolgozott ki, melyekben voltak ugyan átfedések, de egységesítésükre nem került sor. A későbbiekben valamennyi ország, illetve nyelvterület (német, angolszász, orosz, stb.) kialakított egy-egy, az adott nyelterületen nagyjából egységesnek tekinthető átírási rendszert, de ezek sem egységesültek soha. Ez a folyamat máig tart, nemcsak a különféle szerzőknek és kiadóknak, hanem ma már Izraelnek is saját (az angolszásztól több ponton eltérő) átírási rendszere van. Ezek az átírások sok mindenben megegyeznek, ám nagyon sok ponton térnek el.

A magyar nyelven született művekben három átírási hagyomány terjedt el és hatott elsősorban: a latin, a német és az angolszász (jelenleg a modern izraeli is terjedőben van). E művek átírási rendszere vagy a fent említett nyelvek valamelyikéből való, vagy azoknak valamilyen keverékét tartalmazza. Eddig még nem történt kísérlet egységes, magyaros héber átírási rendszer kidolgozására.

Szakaszolás

A héber nyelv szakaszolása több féle módon is lehetséges, de az átírási módszerek szempontjából praktikusan három fő szakaszra osztható: bibliai, posztbiblikus és modern héberre.

• bibliai (az úgynevezett klasszikus héber; anyaga kizárólag a héber nyelvű Tanach vagy Ószövetség);
• posztbiblikus (rabbinikus, közép vagy késői héber; szorosan véve a Misna és a hozzá kapcsolódó rabbinikus iratok nyelve (bezárólag a haláchikus döntvénytárakkal), így praktikusan a bibliai és a modern héber közötti szakasz);
• modern (ivrit; szorosan véve a modern Izrael nyelve, de míg a korszakhatár a bibliai és a posztbiblikus között egyértelmű, a posztbiblikus és a modern között már nehezen állapítható meg, mivel az ivrit gyökerei a 19. századba nyúlnak vissza)

Fentiek nem csak nyelvileg mutatnak eltéréseket, de más-más átírási gyakorlat alakult ki rájuk (például a tudományos átírást nem, vagy csak igen ritkán használják bibliai szövegeken kívül; az ivritre külön átírási rendszer van, melyet azonban nem alkalmaznak a két előzőre; stb.)

A magyaros átírás hátrányai

álef/ajin; vét/váv; tet/táv; kaf/qóf; számech/szín

Az állandó átírási problémákat okozó jelek

A legelső héber névátírások tömegesen a magyar bibliafordításokban jelentek meg, így ezek teremtették meg azt a (korántsem koherens és sok esetben helytelen) átírási hagyományt és gyakorlatot, mely mind a mai napig él és rengeteg zavar forrása. Ennek egyik oka, hogy a neveknek elsősorban a latin változatait vették át, melyek viszont jórészt a görög Szeptuaginta meglehetősen vegyes átírási rendszerén alapultak.

• Mássalhangzók:
  • A begadkefatok közül a bét/vét (ב / בּ), kaf/chaf (ך כ / ךּ כּ), pe/fe (ף פ / ףּ פּ). (A gimel, dálet és táv magyaros átírásban keményen (ponttal: תּ ,דּ ,גּ) és lágyan (pont nélkül: ת ,ד ,ג) is egyaránt g, d, t.)
  • hé (ה h) –
  • chet (ח ch) – magyarban nem létező erős torokhang; kh-kénti átírása a bibliafordításokból terjedt el; szintén a bibliafordítások miatt, h-ként is gyakran szerepel (Hanókh), ami helytelen;
  • chaf (כ / ך ch) – magyarban nem létező palatális hang (a technika szó ch-ja, ha se nem h-nak, se nem k-nak ejtjük);

A chet és a chaf nem azonos hangok, mégha a mi fülünknek olykor úgy is hangzik.

• • qóf (ק q) –

• Magánhangzók:

Mássalhangzók (betűk)

( +pont = dáges lene, dáges forte vagy mappík pont van a betűben; dupla = kétszer írt betű; kettőzött = dáges forte; erősített = dáges lene; mappíkos = mappík ponttal erősített)

MÁSSALHANGZÓK (BETŰK)				Átírás			Kiejtés
Alap- betű	+ pont	dupla betű	Betű neve	Tudományos	Magyaros	Izraeli	Szefárd (és klasszikus)	Izraeli	Askenázi
א			álef	ʾ	–	– (')	–
	אּ		erősített á.
ב			vét	ḇ (bh, β)	v				b
	בּ		bét erősített b. kettőzött b.	b bb		b	b bb	b	b, bb
ג			gimel	ḡ (gh,γ)	g
	גּ		erősített g. kettőzött g.	g gg		g	g gg	g	g, gg
ד			dálet	ḏ (dh, δ)	d
	דּ		erősített d. kettőzött d.	d dd		d	d dd	d	d, dd
ה			hé	h, szóvég- en: – (h / h)	h szóvégen: –	h / –	h, szóvégen: –
	הּ		mappíkos hé	h (csak szóvégen)
ו			váv	w	v	v	v
	וּ		kettőzött v. súreq	ww û	vv ú (u)	v u	vv ú	v ú (u)	v, vv ú, i
		וו	dupla váv	ww	v	v
ז			zajin	z
	זּ		kettőzött z.	zz		z	zz	z	z, zz
ח			het (chet)	ḥ (ẖ, ħ)	h (kh, ch)	ch	erős* h	h / erős h	h, erős* h
ט			tet	ṭ	t
	טּ		kettőzött t.	ṭṭ	tt	t	tt	t	t, tt
י			jod (jud)	y	j	y	j
	יּ		kettőzött j.	yy	jj		jj	j	j, jj
		יי	dupla jod		j		–	j
ךְ ך כ			haf (ch/khaf)	ḵ (kh, χ)	ch, kh	kh (ch)	ch*	ch	ch, k*
	ךּ כּ		kaf erősített k. kettőzött k.	k kk		k	k kk	k	k, kk
ל			lámed	l
	לּ		kettőzött l.	ll		l	ll	l	l, ll
ם מ			mem (mém)	m
	מּ		kettőzött m.	mm		m	mm	m	m, mm
ן נ			nún	n
	נּ		kettőzött n.	nn		n	nn	n	n, nn
ס			számekh	s	sz	s	sz
	סּ		kettőzött sz.	ss	ssz	s	ssz	sz	sz, ssz
ע			ajin	ʿ	–	– (’)	–
ףְ ף פ			fe	p̄ (ph, φ)	f
	פּ ףּ		pe erősített pe kettőzött pe	p pp		p	p pp	p	p, pp
ץ צ			cáde (~i)	ṣ (ẓ)	c	ts, tz	c
	צּ		kettőzött c.	ṣṣ (ẓẓ)	cc	c	cc	c	c, cc
ק			kóf (qó/úf)	q	k	k (q)	k
	קּ		kettőzött k.	qq	kk		kk	k	k, kk
ר			res (rés)	r
	רּ		kettőzött r.	rr	r
שׂ			szín	ś	sz	s	sz
	שּׂ		kettőzött sz.	śś	ssz	sz	ssz	sz	sz, ssz
‏‏שׁ			sín	š (sh)	s	sh	s
	‏‏‏‏שּׁ		kettőzött s.	šš	ss	sh	ss	s	s, ss
ת			táv	ṯ (th, θ)	t				sz
	תּ		erősített t. kettőzött t.	t tt		t	t tt	t	t, tt

Betűk. A pontozatlan alapbetűket módosíthatja beleírt pont, utánaírt "vessző".... A ponttal módosítottak elsősorban pontozott szövegekben állnak, kisebb részben...

Nevek. A betűk nevei a magyarban általánosan használt formák, de már a magyaros kiejtés szerint átírva (zárójelben szerepelnek az elterjedtebbek és a variációk).

Dupla váv / jod. Átírása (ahogy kiejtése is) minden esetben egy v / j, nem jelent kettőzést.

Újhéber kiegészítő jelek

A geressel (׳) módosított betűket már a rabbinikus héber is használta más nyelvek héberből hiányzó hangjainak átírására (pl. Rási az ófranciára), de a modern héberben ezek általános használatban vannak, főként az arab és az angol betűk pontosabb átírására. A betűk nevei itt jelennek meg először magyarul, ezek nevezéktana az ivritben is problematikus.

Jel	Név	Átírás				Kiejtés		Példák
		Amit átír	Tudományos	Magyaros	Izraeli	Magyar	Izraeli
ג׳	dzsimel	arab dzsim ج angol j	ǧ	dzs	j	dzs		جهاد dzsihád ג׳יהאד John ג׳ון
ד׳ ד	dhálet	arab dhál ذ arab ḍád ض angol th	ḍ dh –	d	d, dh	d	*	ذو الحجة dhū l-hiddzsah ד׳ו אל-חיג׳ה مضر Mudar מד׳ר حضرموت Hadramaut הד׳רמות Southern Cross סאד׳רן קרוס
ו׳	wáw	arab wáw و	w	v	w, v	v	v (w)
ז׳	zsajin	perzsa zse ژ francia	ž	zs	zh	zs		احمدی نژاد Ahmadinezsád אחמדינז׳אד Jean ז׳אן
ח׳	há	arab ḫāʾ خ	ḫ	h	h		h / erős h	شيخ sheikh (sejk) שייח׳
ט׳ ז	zá	arab ẓāʾ ظ	ẓ	t*	*	*	*	ظفار Zufár (Dhofar) ט׳פר كاظم Kázim כאזם
ס׳ ס צ	szád	arab ṣād ص	ṣ	sz	s	sz		فيصل Fejszal פייסל ناصر Nászir נאצר
ע׳	gh(r)ajin	arab ġayn غ	ġ	– (g, r)	–	- / *	–	غجر adzsar ע׳ג׳ר
צ׳	csáde (~i)	perzsa cse ﭺ angol ch	č	cs	ch	cs		منوچهر Manoocher מנוצ׳הר Thatcher ת׳אצ׳ר
ר׳	gh(r)ajin	arab ġayn غ	ġ	– (g, r)	–	– / *	–	غجر adzsar ר׳ג׳ר
ת׳	tá	arab ṯāʾ ث angol th	ṯ	th	th, t	th	t	ثابت Tábit ת׳אבת Thatcher ת׳אצ׳ר

Újhéber di- és trigráfok

Di/trigráf	Név	Átírás		Kiejtés		Példák
		Izraeli	Magyaros	Izraeli	Magyaros
קְו קוו	kóf-váv	qu	kv	kv		quantum קְונטום, kvantum קוונטום
קס קשׂ	kóf-számekh/szín	x	x, ksz	ksz		xilophon קסילופון
אֶקס אקס	álef-kóf-számekh	ex	ex, ksz	ksz		x-ray אֶקס־רֵי, express אקספרס
תס תשׂ	táv-számekh/szín	ts, tz	ts, tz, c	c

Magánhangzók és svák

Magánhagzójelek			Név	Átírás			Kiejtés
alap	+ svá (hátéfek)	+ msh- betű		Tudományos	Magyaros	Izraeli	Szefárd (és klasszikus)	Izraeli	Askenázi
	ְ		hangzó svá néma svá	ə –	e –		e/ö –
ַ			patah	ă, a	a		rövid á
	ֲ		hátéf-patah	ă / ă
		ה ַ-	patah-hé	-a / -ah / -ah / -ă / -ăh / -ăh
ָ			qámec qámec hátúf (hólem kátán)	ā o (többnyire meteg jelzi)	á o	a o / a	á o	á o / á	o, ó (u, ú)
	ֳ		hátéf-qámec	ŏ / ŏ	o
		ה ָ-	qámec-hé	-â (-āh)	á	-a / -ah	á	á	o, ó (u, ú)
ֶ			szegól	e
	ֱ		hátéf-szegól	ĕ / ĕ	e
		י ֶ	szegól-jod	e (ey)	e			e / ej	e, ej, aj
		ה ֶ-	szegól-hé	-e / -eh / -eh	e
ֵ			céré	ē	é	e	é	e	e, ej, aj
		ֵי	céré gádól (céré-jod)	ê		e / ey		e, ej	e, ej, i
		ה ֵ-	céré-hé	-ē / -ēh / -ēh		e		e	e
ִ			hirek	i (í)
		ִי	hirek gádól	î	í (i)	i	í (i)
ֹ			hólem	ō	ó (o)	o	ó	ó / o	oi, ei, au, ou
		וֹ	hólem gádól	ô		o		ó / o	aj, áj
		ה ֹ-	hólem-hé	-ō / -ōh / -ōh		o		ó	ó
ֻ			qibbuc	u	u		u (ú)		u, i
		וּ	súrek	û	ú (u)	u	ú (u)	ú, u	ú, u, i

Magánhangzók elhelyezkedése. Héber szavak elején nem fordul elő magánhangzó. Ha az átírt szó magánhangzóval kezdődik, az azt jelenti, hogy a kezdőbetű álef vagy ajin. (Egyetlen kivétel a -וְ və- / ve- (és) kötőszó bizonyos betűk / hangzók előtt -וּ ú-ra módosult alakja.) Szavak végén minden magánhangzót az ilyenkor magánhangzóbetűnek (matres lectionis) nevezett ה hé, ו váv és י jod jelöl (néhány kivétel a bibliai héberben található). A szóvégi magánhangzók elvileg* mindig hosszúak. Szó belsejében a magánhangzók jelölhetőek csak az alapjeleikkel, de a fenti három betűvel is (hiányos és teljes írás). Az arámiban az א álef használatos a hé helyett, többnyire az á jelölésére.

Modern izraeli diftongusok (joddal és vávval)

Dift.	Név	Átírás		Kiejtés		Példák
		Izraeli	Magyaros	Izraeli	Magyaros
יי י ַ	dupla jod patah-jod	ai, ay	aj	áj		fine פיין wine ווַין
י ָ	kámec gádól jod kámec kátán jod (kámec hátúf jod)	ai, ay oi, oy	áj oj	áj oj
י ֹ	hólem-jod	oi, oy	oj	oi, oj		loin לֹין boy בּוֹי
וֹי	hólem gádól jod
י ֻ וּי וּאי	qibbuc-jod súrek-jod váv-álef-jod	ui, uy	uj	ui, uj		ujgur אוּיְגור chop suey צ׳ופּ סוּאי
יוּ	jod-súrek	iu, yu	ju	ju		beautiful בּיוּטיפול
יי י ֶ י ֵ	dupla jod szegól-jod céré-jod	ei, ey	ei	ej		table טייבּל pain פֶּין day דֵּי
או	álef-váv	ao, au	áo, áu	ao, au		town טאון

Hiátusban: álef és ajin...!!

A héber magánhangzóbetűk lehetséges hangértékei pontozatlan szövegben

Betű	Név	Átírás msh-ként		Átírás magánhangzóként		Kiejtés		Példák
		Izr.	M.	Izraeli	Magyaros	Izraeli	Magyaros
א	álef	– (')	–	a, e	á, é	á, é		Amerika אמריקה ,
ה	hé	h		a(h), e, o	ă, á, e, é, o, ó	h ă, á, e, é, o, ó		ha- (a, az) -הַ ma (mi?) מַה, Sarah (Szárá) שָׂרָה, Moshe מֹ‏‏שֶׁה, rəé (nézd!) רְאֵה, Shlomo ‏‏‏‏שְׁלֹמֹה
ו	váv	v		o, u	o, ó, u, ú	v o, ó, u, ú		Levi לוי Jórám יורם, Baruch ברוך, kibutz (kibuc) קיבוץ
וו	dupla váv	v w	v	–	–	v		Yavan (Görögország) יוון Washington וושינגטון
י	jod	y	j	ai, ay, ei, ey, oi, oy	e, é, i, í aj, áj, ej, éj, oj, ój	j e, é, i, í áj, ej, oj		Yerushalayim ירושלים Ein Gedi (Én Gedi) עין גדי fine פיין, wine ווַין, loin לין
יי	dupla jod			ai, ay, ei, ey	aj, áj, ej, éj	j áj, ej, éj		Dajan דיין Tajvan טייוואן, Weiss וייס, Leiden ליידן

Mellékjelek

Mellékjel	A jel neve	A jel funkciója				Példák
ּ	gyenge dáges	Mássalhangzóerősítés a b, g, d, k, p, t betűkben, eltérő ejtést jelöl.				bét בּית ↔ vét בית (háza vminek), kaf כּף tenyér ↔ bárúch ברוך áldott, pe פּה száj ↔ Ófel אפל
	erős dáges	Mássalhangzókettőzés, a modern héber kiejtésben rendszerint elmarad.				klaszikus: Amminádáv עמּינדב, modern: Ami עמי
	mappík	A szóvégi hé kiejtett voltának jelzése.				támah תָּמַהּ, de: támá תָּמָה csodálkozni
ֿ	ráfe	Betű feletti vonal annak jelzésére, hogy a betűben nem áll dáges / mappík.				vét בֿית ↔ bét בּית háza vminek
֜ ◌	geres	A betű után álló módosítójel, ivritben bizonyos, a héberben nem található betűk átírására használatos.				pl. צ: c - צ׳ cs
◌־◌	makkéf	Kötőjel, valamilyen szempontból összetartozó szavakat köt össze. (Nem elválasztójel.)				Bar-Ilan בר־אילן
ָֽ	meteg	Kámec mellett (balról) jelzi, hogy annak ejtése á, enélkül rövid o.				cháchəmá חָכְמָה bölcs volt ↔ chochmá חָֽכְמָה bölcsesség
׃◌	szóf pászúk	Vers- vagy mondatvég jelzése. (Nem kettőspont.)				…veét háárec. ואת הארץ׃…és a földet. (1Mózes 1 vége)

• A mappík-pont felismerése egyszerű: csak a szóvégi hé-ben áll, s annak h ejtését jelzi. A szóvégi hé minden más esetben néma és magánhangzót jelöl (ă, á, e, é, ó) - minden szókezdő és szóbelseji hé rendes h-ként ejtendő. (jelentése előhozó, értsd: ami a h ejtését előhozza)
• Mindkét dáges-pont csak a b, g, d, k, p, t betűkben állhat. Hogy mikor kettőz és mikor csak keményít, onnan ismerhető fel a legegyszerűbben, hogy magánhangzó vagy hangzó svá után soha nem állhat keményítés (gyenge dáges) / mindig csak kettőzés állhat (erős dáges). A nem b, g, d, k, p, t betűkben álló dáges minden esetben kettőzést jelöl (erős dáges).
• A ráfe kizárólag precíz bibliai szövegekben szerepel. (jelentése gyenge, értsd: a betű, ami felett áll, hisz nem tartalmaz erősítő pontot)
• A geres eredetileg negina, innen került módosítójelként a héberben nem létező betűk jelölésére.
• A makkéfet sima kötőjellel írjuk át. (jelentése gerenda)
• A meteg egy többfunkciós jel, átírási szempontból csak a qámec á/o ejtése közti megkülönböztetésben van szerepe, nem írjuk át. Csak bibliai vagy vallási szövegekben szerepel. (jelentése zabla)
• A szóf pászúk a szöveg típusától (és értelmétől) függően bármelyik központozási jelnek megfeleltethető. (jelentése versvég)

Az izraeli angol átírás magyarnak való megfeleltetése

A táblázat az izraeli angol átírás betűinek magyarra való megfeleltetését tartalmazza, a magyar ábc sorrendjében. A példákban mai izaeli személy- és tulajdonnevek szerepelnek.

Átírási szempontból a hébernek három nyelvállapotát lehet (érdemes) megkülönböztetni:

• bibliai héber és arám
• posztbiblikus héber és arám az újkorig
• modern vagy izraeli héber.

Az újhéberhez:

• íráskép és nem kiejtés alapján írunk át (egyedi kivételek lehetnek)
• az újhébert nem pontozzuk vissza
• a vég-magánhangzók mindig hosszúak
• a nyílt (CV) szótagban álló magánhangzó mindig hosszú
• eredeti név héberül / felvett név / ha van, figyelembe veendő a magyar is

Izraeli angol	Magyaros elsődleges	Magyaros másodlagos	Héber karakterek	Példák
'	–	–	א ע
a	a / á	–	ַ ָ ֲ ה ַ ה ָ ה (szóvégen) א	Adam אָדָם, Tal טַל, Aviram אֲבִירָם, Sarah ‏‏שָׁרָה, Amerika אמריקה
ai, ay	ai	–	יי י ַ י ָ	Haim חיים, Dayan דַין, Shay ‏‏שי, Weiss וַיְס (וייס), Versailles וֶרְסַי (ורסיי), Tajvan טַיְוָאן (טייוואן)
ao, au	ao	–	או ָ (או)	Braun בראון, Laura לָאוּרָה (לאורה)
b	b	–	ב בּ	Ben בן
c	c k	– –	צ ץ כ	Kahanaכהנה
ch	ch cs	kh, h –	ח כ ך צ צ׳	Chaim חיים, Melech מלך Davidovich דוידוביץ
ck	ck	ch	כ	Hackam חכם
d	d	–	ד דּ ד׳	Dodi דודי
dh	dh, d	–	ד׳
e	e / é	–	ֶ ֵ ְ ֱ י ֶ י ֵ ה ֶ ה ֵ ה (szóvégen) י	Eshel אֶ‏‏שֶׁל, Levi לֵוי, Eliav אֱליאב, Zeevi זְעבי, Náceratנָֽצְרַת,
ei, ey	ei	–	יי י ֶ י ֵ	Finkelstein פנקלשטֶין, Pompei פּוֹמְפֵּי (פומפיי), Leiden לֶיְדֶן (ליידן)
f	f	–	פ ף ףְ	Kofi קפי
g	g	–	ג גּ	Gil גיל
h szó elején vagy a szóban h szó végén	h / – h / –	–	ה ח ח׳ ה הּ ח ח׳	Zohar זהר Haim חיים Sarah שרה, Mordehay מרדכי
i	i	í	ִ י ִ י	Aviv אבִיב, Gil גיל
iu, yu	iu	–	יו יוּ
j	dzs	–	ג׳	John ג׳ון
k	k	–	כ ך ךְ כּ ךּ ק	Kohen כהן, Barak ברק
kh	kh	–	ח׳	Sheikh (شيخ) שייח׳
kv	kv	qu	קְו קוו
l	l	–	ל	Levi לוי
m	m	–	מ ם	Meir מאיר
n	n	–	נ ן	Anat ענת, Even אבן
o	o / ó	–	ֹ ָ ֳ וֹ ה ֹ, ה (szóvégen) ו	Roni רֹני, Naomi נעֳמי, Mordehay מָרדכי, Yoram יוֹרם, Shlomo שלמֹה
oi, oy	oi	–	י ָ י ֹ וֹי י וי	Hanoi האנוי
p	p	–	פ פּ	Peretz פרץ
ph	ph	f	פ ף	Raphael רפאל
q	k	–	ק	???
r	r	–	ר	Arik אריך
s	sz	–	ס שׂ ס׳	Salman שלמן, Asaf אסף
sh, sch	sh, sch	s	ש ‏‏שׁ	Moshe משה, Schwartz שוורץ
t	t	–	ט ת	Tal טל, Ayelet אילת
th	t	–	ת ת׳	Ruthi רותי, Arthur ארתור, Thatcher ת׳אצ׳ר,
ts, tz	ts, tz	c	צ תס ת‏‏שׁ	Itzik, Itsik איציק, Tzur צור
u	u / ú	–	ֻ ו וּ	Avihu אביהוּ, Ruthi רותי
ui, uy	ui	–	י ֻ וּי וּאי י וי ואי	ujgur אויגור
v	v	–	ב ו וו	Even אבן, Levi לוי
w	v	–	ו׳	Woodstock וודסטוק
x	x, ksz	–	קס קשׂ
y	j	–	י	Yosef יוסף
z	z	z c	ז צ	Zohar זהר Zur צור
zh	zs	–	ז׳

Átírási példák

Az alábbi példák az OH. 266. oldaláról származnak.

Eredeti	Héber				Jiddis
	Magyaros	Izraeli	Askenázi	Nemzetközi	Magyaros	YIVO
בְּרָכָה	berákhá	brakha	brokho	berakhah	brokhe	brokhe
בֵּית דִּין	bét din	bet din	besz din	bet din	bezdn	bezdn
יוֹם כִּפּוּר‎	jóm kippur	jom kipur	jajm kipur	Yom Kippur	jomkiper	yomkiper
רֹא‏‏שׁ הַ‏‏שָּׁנָה	rós hasáná	ros hasana	rajs hasono	Rosh Ha-Shanah	rosesone	rosheshone
שַׁבָּת	sabbát	sabat	sabosz	Shabbat	sábesz	shabes

A helyesírási keretirányelvet és a részszabályozásokat elfogadó szavazások jegyzőkönyvei

• Önálló helyesírási keretirányelvről (elfogadva: 2007. június 9.)

Lásd még

• WP:HELYES
• WP:HEB
• WP:JIDDIS

Források

• האקדמיה ללשן העברית Academy of Hebrew Language. Rules of Transcription from Hebrew Script to Latin Script.
• האקדמיה ללשן העברית Academy of Hebrew Language. Rules of Transcription from Arab Script to Hebrew and Latin Script.