Wikipédia:Héber nevek átírása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az irányelv a héber betűkkel írt nevek (illetve szavak és nagyobb szövegegységek) átírásához kíván segítséget nyújtani, ezért tartalmazza a klasszikustól kezdve a mai héberig bezárólag az összes előforduló jelet és jelkombinációt, amivel héberül írt (akár pontozott, akár pontozatlan) szövegben találkozni lehet és az átírásban szerepet játszanak, így a táblázatok bővebbek a megszokottnál. Az irányelv segítségével más, szintén héber betűkkel írt sémi nyelvek is átírhatóak magyarra (például az arámi). Az irányelv a nyomtatásban leginkább elterjedt, úgynevezett kvadrát (négyzetes) betűkre szolgál átírási segítségül (az egyéb írásformákat lásd a Héber írás cikkben). Az irányelv az angolszász és a modern izraeli átírás magyarra való megfeleltetésében is igyekszik eligazítást nyújtani.

A héber betűkkel írt nevek átírásakor a magyar Wikipédiában a magyaros írásmódot követjük, ezen belül viszont a név jellegétől, valamint az adott szövegfajtától és főleg annak keletkezési korától függően (bibliai, posztbiblikus, ill. modern héber) más-más átírásra lehet szükség (lásd lejjebb). A mai izraeli tulajdonneveket például az OH. 267. o. értelmében az izraeli átírás szerint tanácsos átírni, amint az OH. is ezt a gyakorlatot követi szótári részében, így az alábbiakban az OH. 264–265. oldalának összefoglalóját is figyelembe vettük. (A jiddis átírások itt nem szerepelnek, azok külön irányelvben (WP:JIDDIS) találhatóak.)

A héber átírás általános problémái[szerkesztés]

A héber betűk (tágabban: jelek) magyarra való – azaz a magyar írás és kiejtés szabályainak minél megfelelőbb – átírásának valamennyi problémája, érdekes módon, a téma rendkívüli feldolgozottságában keresendő (különösen az egyéb közel- és távol-keleti nyelvekkel összehasonlítva). A "héber tudományok" Európában Johannes Reuchlin 1526-ban megjelent, De rudimentis hebraici című latin nyelvű nyelvtana után indultak fejlődésnek, ez volt az első ilyen tárgyú mű, hasonlóak csak arabul és héberül voltak elérhetők. Sorra születtek a héber nyelvet tárgyaló írások, nyelvtanok, nyelvkönyvek (előbb a bibliairól, nem sokkal később a misnairól, majd a talmudi és targumi arámról is, melyek szorosan kötődnek a héberhez). E művek íróinak szinte mindegyike önálló átírási rendszert dolgozott ki, melyekben voltak ugyan átfedések, de egységesítésükre nem került sor. A későbbiekben valamennyi ország, illetve nyelvterület (német, angolszász, orosz, stb.) kialakított egy-egy, az adott nyelterületen nagyjából egységesnek tekinthető átírási rendszert, de ezek sem egységesültek soha. Ez a folyamat máig tart, nemcsak a különféle szerzőknek és kiadóknak, hanem ma már Izraelnek is saját (az angolszásztól több ponton eltérő) átírási rendszere van. Ezek az átírások sok mindenben megegyeznek, ám nagyon sok ponton térnek el.

A magyar nyelven született művekben három átírási hagyomány terjedt el és hatott elsősorban: a latin, a német és az angolszász (jelenleg a modern izraeli is terjedőben van). E művek átírási rendszere vagy a fent említett nyelvek valamelyikéből való, vagy azoknak valamilyen keverékét tartalmazza. Eddig még nem történt kísérlet egységes, magyaros héber átírási rendszer kidolgozására.

Szakaszolás[szerkesztés]

A héber nyelv szakaszolása több féle módon is lehetséges, de az átírási módszerek szempontjából praktikusan három fő szakaszra osztható: bibliai, posztbiblikus és modern héberre.

  • bibliai (az úgynevezett klasszikus héber; anyaga kizárólag a héber nyelvű Tanach vagy Ószövetség);
  • posztbiblikus (rabbinikus, közép vagy késői héber; szorosan véve a Misna és a hozzá kapcsolódó rabbinikus iratok nyelve (bezárólag a haláchikus döntvénytárakkal), így praktikusan a bibliai és a modern héber közötti szakasz);
  • modern (ivrit; szorosan véve a modern Izrael nyelve, de míg a korszakhatár a bibliai és a posztbiblikus között egyértelmű, a posztbiblikus és a modern között már nehezen állapítható meg, mivel az ivrit gyökerei a 19. századba nyúlnak vissza)

Fentiek nem csak nyelvileg mutatnak eltéréseket, de más-más átírási gyakorlat alakult ki rájuk (például a tudományos átírást nem, vagy csak igen ritkán használják bibliai szövegeken kívül; az ivritre külön átírási rendszer van, melyet azonban nem alkalmaznak a két előzőre; stb.)

A magyaros átírás előnyei[szerkesztés]

A magyaros átírás hátrányai[szerkesztés]

álef/ajin; vét/váv; tet/táv; kaf/qóf; számech/szín

Az állandó átírási problémákat okozó jelek[szerkesztés]

A legelső héber névátírások tömegesen a magyar bibliafordításokban jelentek meg, így ezek teremtették meg azt a (korántsem koherens és sok esetben helytelen) átírási hagyományt és gyakorlatot, mely mind a mai napig él és rengeteg zavar forrása. Ennek egyik oka, hogy a neveknek elsősorban a latin változatait vették át, melyek viszont jórészt a görög Szeptuaginta meglehetősen vegyes átírási rendszerén alapultak.

  • Mássalhangzók:
    • A begadkefatok közül a bét/vét (ב / בּ), kaf/chaf (ך כ / ךּ כּ), pe/fe (ף פ / ףּ פּ). (A gimel, dálet és táv magyaros átírásban keményen (ponttal: תּ ,דּ ,גּ) és lágyan (pont nélkül: ת ,ד ,ג) is egyaránt g, d, t.)
    • h) –
    • chetch) – magyarban nem létező erős torokhang; kh-kénti átírása a bibliafordításokból terjedt el; szintén a bibliafordítások miatt, h-ként is gyakran szerepel (Hanókh), ami helytelen;
    • chaf (כ / ך ch) – magyarban nem létező palatális hang (a technika szó ch-ja, ha se nem h-nak, se nem k-nak ejtjük);

A chet és a chaf nem azonos hangok, mégha a mi fülünknek olykor úgy is hangzik.

    • qófq) –
  • Magánhangzók:

Mássalhangzók (betűk)[szerkesztés]

( +pont = dáges lene, dáges forte vagy mappík pont van a betűben; dupla = kétszer írt betű; kettőzött = dáges forte; erősített = dáges lene; mappíkos = mappík ponttal erősített)

MÁSSALHANGZÓK (BETŰK) Átírás Kiejtés
Alap-
betű
+
pont
dupla
betű
Betű
neve
Tudományos Magyaros Izraeli Szefárd
(és klasszikus)
Izraeli Askenázi
א
álef
ʾ
– (')
אּ
erősített á.
ב
vét
ḇ (bh, β)
v
b
בּ
bét erősített b.
kettőzött b.
b
bb
b
b
bb
b
b, bb
ג
gimel
ḡ (gh,γ)
g
גּ
erősített g.
kettőzött g.
g
gg
g
g
gg
g
g, gg
ד
dálet
ḏ (dh, δ)
d
דּ
erősített d.
kettőzött d.
d
dd
d
d
dd
d
d, dd
ה
h, szóvég-
en:
– (h / h)
h
szóvégen:
h / –
h, szóvégen:
הּ
mappíkos hé
h (csak szóvégen)
ו
váv
w
v
v
v
וּ
kettőzött v.
súreq
ww
û
vv
ú (u)
v
u
vv
ú
v
ú (u)
v, vv
ú, i
וו
dupla váv
ww
v
v
ז
zajin
z
זּ
kettőzött z.
zz
z
zz
z
z, zz
ח
het (chet)
ḥ (ẖ, ħ)
h (kh, ch)
ch
erős* h
h / erős h
h, erős* h
ט
tet
t
טּ
kettőzött t.
ṭṭ
tt
t
tt
t
t, tt
י
jod (jud)
y
j
y
j
יּ
kettőzött j.
yy
jj
jj
j
j, jj
יי
dupla jod
j
j
ךְ ך כ
haf (ch/khaf)
ḵ (kh, χ)
ch, kh
kh (ch)
ch*
ch
ch, k*
ךּ כּ
kaf erősített k.
kettőzött k.
k
kk
k
k
kk
k
k, kk
ל
lámed
l
לּ
kettőzött l.
ll
l
ll
l
l, ll
ם מ
mem (mém)
m
מּ
kettőzött m.
mm
m
mm
m
m, mm
ן נ
nún
n
נּ
kettőzött n.
nn
n
nn
n
n, nn
ס
számekh
s
sz
s
sz
סּ
kettőzött sz.
ss
ssz
s
ssz
sz
sz, ssz
ע
ajin
ʿ
– (’)
ףְ ף פ
fe
p̄ (ph, φ)
f
פּ ףּ
pe erősített pe
kettőzött pe
p
pp
p
p
pp
p
p, pp
ץ צ
cáde (~i)
ṣ (ẓ)
c
ts, tz
c
צּ
kettőzött c.
ṣṣ (ẓẓ)
cc
c
cc
c
c, cc
ק
kóf (qó/úf)
q
k
k (q)
k
קּ
kettőzött k.
qq
kk
kk
k
k, kk
ר
res (rés)
r
רּ
kettőzött r.
rr
r
שׂ
szín
ś
sz
s
sz
שּׂ
kettőzött sz.
śś
ssz
sz
ssz
sz
sz, ssz
‏‏שׁ
sín
š (sh)
s
sh
s
‏‏‏‏שּׁ
kettőzött s.
šš
ss
sh
ss
s
s, ss
ת
táv
ṯ (th, θ)
t
sz
תּ
erősített t.
kettőzött t.
t
tt
t
t
tt
t
t, tt

Betűk. A pontozatlan alapbetűket módosíthatja beleírt pont, utánaírt "vessző".... A ponttal módosítottak elsősorban pontozott szövegekben állnak, kisebb részben...

Nevek. A betűk nevei a magyarban általánosan használt formák, de már a magyaros kiejtés szerint átírva (zárójelben szerepelnek az elterjedtebbek és a variációk).

Dupla váv / jod. Átírása (ahogy kiejtése is) minden esetben egy v / j, nem jelent kettőzést.

Újhéber kiegészítő jelek[szerkesztés]

A geressel (׳) módosított betűket már a rabbinikus héber is használta más nyelvek héberből hiányzó hangjainak átírására (pl. Rási az ófranciára), de a modern héberben ezek általános használatban vannak, főként az arab és az angol betűk pontosabb átírására. A betűk nevei itt jelennek meg először magyarul, ezek nevezéktana az ivritben is problematikus.

Jel Név Átírás Kiejtés Példák
Amit átír Tudományos Magyaros Izraeli Magyar Izraeli
ג׳ dzsimel arab dzsim ج
angol j
ǧ
dzs
j
dzs
جهاد dzsihád ג׳יהאד
John ג׳ון
ד׳
ד
dhálet arab dhál ذ
arab ḍád ض
angol th

dh
d
d, dh
d
*
ذو الحجة dhū l-hiddzsah ד׳ו אל-חיג׳ה
مضر Mudar מד׳ר
حضرموت Hadramaut הד׳רמות
Southern Cross סאד׳רן קרוס
ו׳ wáw arab wáw و
w
v
w, v
v
v (w)
ז׳ zsajin perzsa zse ژ
francia
ž
zs
zh
zs
احمدی نژاد Ahmadinezsád אחמדינז׳אד
Jean ז׳אן
ח׳ arab ḫāʾ خ
h
h
h / erős h
شيخ sheikh (sejk) שייח׳
ט׳
ז
arab ẓāʾ ظ
t*
*
*
*
ظفار Zufár (Dhofar) ט׳פר
كاظم Kázim כאזם
ס׳
ס
צ
szád
arab ṣād ص
sz
s
sz

فيصل Fejszal פייסל
ناصر Nászir נאצר
ע׳ gh(r)ajin arab ġayn غ
ġ
– (g, r)
- / *
غجر adzsar ע׳ג׳ר
צ׳ csáde (~i) perzsa cse
angol
ch
č
cs
ch
cs
منوچهر Manoocher מנוצ׳הר
Thatcher ת׳אצ׳ר
ר׳ gh(r)ajin arab ġayn غ
ġ
– (g, r)
– / *
غجر adzsar ר׳ג׳ר
ת׳ arab ṯāʾ ث
angol
th
th
th, t
th
t
ثابت Tábit ת׳אבת
Thatcher ת׳אצ׳ר

Újhéber di- és trigráfok[szerkesztés]

Di/trigráf Név Átírás Kiejtés Példák
Izraeli Magyaros Izraeli Magyaros
קְו קוו kóf-váv qu
kv
kv
quantum קְונטום, kvantum קוונטום
קס קשׂ kóf-számekh/szín x
x, ksz
ksz
xilophon קסילופון
אֶקס אקס álef-kóf-számekh ex
ex, ksz
ksz
x-ray אֶקס־רֵי, express אקספרס
תס תשׂ táv-számekh/szín ts, tz
ts, tz, c
c

Magánhangzók és svák[szerkesztés]

Magánhagzójelek Név Átírás Kiejtés
alap + svá
(hátéfek)
+ msh-
betű
Tudományos Magyaros Izraeli Szefárd
(és klasszikus)
Izraeli Askenázi
ְ
hangzó svá
néma svá
ə
e
e/ö
ַ
patah
ă, a
a
rövid á
ֲ
hátéf-patah
ă / ă
ה ַ-
patah-hé
-a / -ah / -ah /
-ă / -ăh / -ăh
ָ
qámec
qámec hátúf
(hólem kátán)
ā
o
(többnyire meteg jelzi)
á
o
a
o / a
á
o
á
o / á
o, ó (u, ú)
ֳ
hátéf-qámec
ŏ / ŏ
o
ה ָ-
qámec-hé
-â (-āh)
á
-a / -ah
á
á
o, ó (u, ú)
ֶ
szegól
e
ֱ
hátéf-szegól
ĕ / ĕ
e
י ֶ
szegól-jod
e (ey)
e
e / ej
e, ej, aj
ה ֶ-
szegól-hé
-e / -eh / -eh
e
ֵ
céré
ē
é
e
é
e
e, ej, aj
ֵי
céré gádól
(céré-jod)
ê
e / ey
e, ej
e, ej, i
ה ֵ-
céré-hé
-ē / -ēh / -ēh
e
e
e
ִ
hirek
i (í)
ִי
hirek gádól
î
í (i)
i
í (i)
ֹ
hólem
ō
ó (o)
o
ó
ó / o
oi, ei, au, ou
וֹ
hólem gádól
ô
o
ó / o
aj, áj
ה ֹ-
hólem-hé
-ō / -ōh / -ōh
o
ó
ó
ֻ
qibbuc
u
u
u (ú)
u, i
וּ
súrek
û
ú (u)
u
ú (u)
ú, u
ú, u, i

Magánhangzók elhelyezkedése. Héber szavak elején nem fordul elő magánhangzó. Ha az átírt szó magánhangzóval kezdődik, az azt jelenti, hogy a kezdőbetű álef vagy ajin. (Egyetlen kivétel a -וְ və- / ve- (és) kötőszó bizonyos betűk / hangzók előtt -וּ ú-ra módosult alakja.) Szavak végén minden magánhangzót az ilyenkor magánhangzóbetűnek (matres lectionis) nevezett ה , ו váv és י jod jelöl (néhány kivétel a bibliai héberben található). A szóvégi magánhangzók elvileg* mindig hosszúak. Szó belsejében a magánhangzók jelölhetőek csak az alapjeleikkel, de a fenti három betűvel is (hiányos és teljes írás). Az arámiban az א álef használatos a helyett, többnyire az á jelölésére.

Modern izraeli diftongusok (joddal és vávval)[szerkesztés]

Dift. Név Átírás Kiejtés Példák
Izraeli Magyaros Izraeli Magyaros
יי
י ַ
dupla jod
patah-jod
ai, ay
aj
áj
fine פיין
wine ווַין
י ָ kámec gádól jod
kámec kátán jod
(kámec hátúf jod)
ai, ay
oi, oy
áj
oj
áj
oj
י ֹ hólem-jod oi, oy
oj
oi, oj
loin לֹין
boy בּוֹי
וֹי hólem gádól jod
י ֻ
וּי
וּאי
qibbuc-jod
súrek-jod
váv-álef-jod
ui, uy
uj
ui, uj

ujgur אוּיְגור
chop suey צ׳ופּ סוּאי
יוּ jod-súrek iu, yu
ju
ju
beautiful בּיוּטיפול
יי
י ֶ
י ֵ
dupla jod
szegól-jod
céré-jod
ei, ey
ei
ej
table טייבּל
pain פֶּין
day דֵּי
או álef-váv ao, au
áo, áu
ao, au
town טאון

Hiátusban: álef és ajin...!!

A héber magánhangzóbetűk lehetséges hangértékei pontozatlan szövegben[szerkesztés]

Betű Név Átírás
msh-ként
Átírás magánhangzóként Kiejtés Példák
Izr. M. Izraeli Magyaros Izraeli Magyaros
א
álef
– (')
a, e
á, é
á, é
Amerika אמריקה ,
ה
h
a(h), e, o
ă, á, e, é, o, ó
h
ă, á, e, é, o, ó
ha- (a, az) -הַ
ma (mi?) מַה, Sarah (Szárá) שָׂרָה, Moshe מֹ‏‏שֶׁה, rəé (nézd!) רְאֵה, Shlomo ‏‏‏‏שְׁלֹמֹה
ו
váv
v
o, u
o, ó, u, ú
v
o, ó, u, ú
Levi לוי
Jórám יורם, Baruch ברוך, kibutz (kibuc) קיבוץ
וו
dupla váv
v
w
v
v
Yavan (Görögország) יוון
Washington וושינגטון
י
jod
y
j
ai, ay, ei, ey, oi, oy
e, é, i, í
aj, áj, ej, éj, oj, ój
j
e, é, i, í
áj, ej, oj
Yerushalayim ירושלים
Ein Gedi (Én Gedi) עין גדי
fine פיין, wine ווַין, loin לין
יי
dupla jod
ai, ay, ei, ey
aj, áj, ej, éj
j
áj, ej, éj
Dajan דיין
Tajvan טייוואן, Weiss וייס, Leiden ליידן

Mellékjelek[szerkesztés]

Mellékjel A jel neve A jel funkciója Példák
 ּ
gyenge
dáges
Mássalhangzóerősítés a b, g, d, k, p, t betűkben, eltérő ejtést jelöl. bét בּית ↔ vét בית (háza vminek),
kaf כּף tenyér ↔ bárúch ברוך áldott,
pe פּה száj ↔ Ófel אפל
erős
dáges
Mássalhangzókettőzés, a modern héber kiejtésben rendszerint elmarad. klaszikus: Amminádáv עמּינדב, modern: Ami עמי
mappík A szóvégi kiejtett voltának jelzése. támah תָּמַהּ, de: támá תָּמָה csodálkozni
 ֿ
ráfe Betű feletti vonal annak jelzésére, hogy a betűben nem áll
dáges / mappík.
vét בֿית ↔ bét בּית háza vminek
֜
geres A betű után álló módosítójel, ivritben bizonyos, a héberben
nem található betűk átírására használatos.
pl. צ: c - צ׳ cs
◌־◌
makkéf Kötőjel, valamilyen szempontból összetartozó szavakat köt össze.
(Nem elválasztójel.)
Bar-Ilan בר־אילן
ָֽ  
meteg Kámec mellett (balról) jelzi, hogy annak ejtése á, enélkül rövid o. cháchəmá חָכְמָה bölcs volt ↔ chochmá
חָֽכְמָה bölcsesség
׃◌ 
szóf
pászúk
Vers- vagy mondatvég jelzése. (Nem kettőspont.) …veét háárec. ואת הארץ׃…és a földet.
(1Mózes 1 vége)
  • A mappík-pont felismerése egyszerű: csak a szóvégi -ben áll, s annak h ejtését jelzi. A szóvégi minden más esetben néma és magánhangzót jelöl (ă, á, e, é, ó) - minden szókezdő és szóbelseji rendes h-ként ejtendő. (jelentése előhozó, értsd: ami a h ejtését előhozza)
  • Mindkét dáges-pont csak a b, g, d, k, p, t betűkben állhat. Hogy mikor kettőz és mikor csak keményít, onnan ismerhető fel a legegyszerűbben, hogy magánhangzó vagy hangzó svá után soha nem állhat keményítés (gyenge dáges) / mindig csak kettőzés állhat (erős dáges). A nem b, g, d, k, p, t betűkben álló dáges minden esetben kettőzést jelöl (erős dáges).
  • A ráfe kizárólag precíz bibliai szövegekben szerepel. (jelentése gyenge, értsd: a betű, ami felett áll, hisz nem tartalmaz erősítő pontot)
  • A geres eredetileg negina, innen került módosítójelként a héberben nem létező betűk jelölésére.
  • A makkéfet sima kötőjellel írjuk át. (jelentése gerenda)
  • A meteg egy többfunkciós jel, átírási szempontból csak a qámec á/o ejtése közti megkülönböztetésben van szerepe, nem írjuk át. Csak bibliai vagy vallási szövegekben szerepel. (jelentése zabla)
  • A szóf pászúk a szöveg típusától (és értelmétől) függően bármelyik központozási jelnek megfeleltethető. (jelentése versvég)

Az izraeli angol átírás magyarnak való megfeleltetése[szerkesztés]

A táblázat az izraeli angol átírás betűinek magyarra való megfeleltetését tartalmazza, a magyar ábc sorrendjében. A példákban mai izaeli személy- és tulajdonnevek szerepelnek.

Átírási szempontból a hébernek három nyelvállapotát lehet (érdemes) megkülönböztetni:

  • bibliai héber és arám
  • posztbiblikus héber és arám az újkorig
  • modern vagy izraeli héber.

Az újhéberhez:

  • íráskép és nem kiejtés alapján írunk át (egyedi kivételek lehetnek)
  • az újhébert nem pontozzuk vissza
  • a vég-magánhangzók mindig hosszúak
  • a nyílt (CV) szótagban álló magánhangzó mindig hosszú
  • eredeti név héberül / felvett név / ha van, figyelembe veendő a magyar is
Izraeli angol Magyaros elsődleges Magyaros másodlagos Héber karakterek Példák
' א ע
a a / á ַ ָ ֲ ה ַ ה ָ ה (szóvégen) א Adam אָדָם, Tal טַל, Aviram אֲבִירָם, Sarah ‏‏שָׁרָה, Amerika אמריקה
ai, ay ai יי י ַ י ָ Haim חיים, Dayan דַין, Shay ‏‏שי, Weiss וַיְס (וייס), Versailles וֶרְסַי (ורסיי), Tajvan טַיְוָאן (טייוואן)
ao, au ao או ָ (או) Braun בראון, Laura לָאוּרָה (לאורה)
b b ב בּ Ben בן
c c
k

צ ץ
כ

Kahanaכהנה
ch ch
cs
kh, h
ח כ ך
צ צ׳
Chaim חיים, Melech מלך
Davidovich דוידוביץ
ck ck ch כ Hackam חכם
d d ד דּ ד׳ Dodi דודי
dh dh, d ד׳
e e / é ֶ ֵ ְ ֱ י ֶ י ֵ ה ֶ ה ֵ ה (szóvégen) י Eshel אֶ‏‏שֶׁל, Levi לֵוי, Eliav אֱליאב, Zeevi זְעבי, Náceratנָֽצְרַת,
ei, ey ei יי י ֶ י ֵ Finkelstein פנקלשטֶין, Pompei פּוֹמְפֵּי (פומפיי), Leiden לֶיְדֶן (ליידן)
f f פ ף ףְ Kofi קפי
g g ג גּ Gil גיל
h szó elején vagy a szóban
h szó végén
h / –
h / –
ה ח ח׳
ה הּ ח ח׳
Zohar זהר
Haim חיים
Sarah שרה, Mordehay מרדכי
i i í ִ י ִ י Aviv אבִיב, Gil גיל
iu, yu iu יו יוּ
j dzs ג׳ John ג׳ון
k k כ ך ךְ כּ ךּ ק Kohen כהן, Barak ברק
kh kh ח׳ Sheikh (شيخ) שייח׳
kv kv qu קְו קוו
l l ל Levi לוי
m m מ ם Meir מאיר
n n נ ן Anat ענת, Even אבן
o o / ó ֹ ָ ֳ וֹ ה ֹ, ה (szóvégen) ו Roni רֹני, Naomi נעֳמי, Mordehay מָרדכי, Yoram יוֹרם, Shlomo שלמֹה
oi, oy oi י ָ י ֹ וֹי י וי Hanoi האנוי
p p פ פּ Peretz פרץ
ph ph f פ ף Raphael רפאל
q k ק ???
r r ר Arik אריך
s sz ס שׂ ס׳ Salman שלמן, Asaf אסף
sh, sch sh, sch s ש ‏‏שׁ Moshe משה, Schwartz שוורץ
t t ט ת Tal טל, Ayelet אילת
th t ת ת׳ Ruthi רותי, Arthur ארתור, Thatcher ת׳אצ׳ר,
ts, tz ts, tz c צ תס ת‏‏שׁ Itzik, Itsik איציק, Tzur צור
u u / ú ֻ ו וּ Avihu אביהוּ, Ruthi רותי
ui, uy ui י ֻ וּי וּאי י וי ואי ujgur אויגור
v v ב ו וו Even אבן, Levi לוי
w v ו׳ Woodstock וודסטוק
x x, ksz קס קשׂ
y j י Yosef יוסף
z z z
c
ז
צ
Zohar זהר
Zur צור
zh zs ז׳

Átírási példák[szerkesztés]

Az alábbi példák az OH. 266. oldaláról származnak.

Eredeti Héber Jiddis
Magyaros Izraeli Askenázi Nemzetközi Magyaros YIVO
בְּרָכָה berákhá brakha brokho berakhah brokhe brokhe
בֵּית דִּין bét din bet din besz din bet din bezdn bezdn
יוֹם כִּפּוּר‎ jóm kippur jom kipur jajm kipur Yom Kippur jomkiper yomkiper
רֹא‏‏שׁ הַ‏‏שָּׁנָה rós hasáná ros hasana rajs hasono Rosh Ha-Shanah rosesone rosheshone
שַׁבָּת sabbát sabat sabosz Shabbat sábesz shabes

A helyesírási keretirányelvet és a részszabályozásokat elfogadó szavazások jegyzőkönyvei[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • האקדמיה ללשן העברית Academy of Hebrew Language. Rules of Transcription from Hebrew Script to Latin Script. [1]
  • האקדמיה ללשן העברית Academy of Hebrew Language. Rules of Transcription from Arab Script to Hebrew and Latin Script. [2]