Ugrás a tartalomhoz

A Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féle Helyesírás eltéréseinek listája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A két mérvadó helyesírási szógyűjteménynek ma a Magyar helyesírási szótár (MHSz.) és az Osiris-féle Helyesírás (OH) számít.[1] A mindkettőben szereplő szavak írásmódja túlnyomórészt megegyezik, mégis előfordul eltérés több tízezer nyelvi adat közül: részben szándékosan (eltérő szabályértelmezés miatt), részben pedig véletlenségből.

Eddig egyik kötet kiadója sem tett közzé jegyzéket ezekről a különbségekről, noha a korrektoroknak, szerkesztőknek, helyesírási versenyek résztvevőinek fontos lehet tudni, mely adatoknál mondanak ellent egymásnak a szótárak (hogy a kényszerű választás ne okozhasson számukra presztízsveszteséget vagy más hátrányt), illetve melyek azok a szóalakok, amelyeket egy másik kiadvány közlése miatt szintén elfogadhatónak tekinthetünk. Emiatt kísérli meg összegyűjteni az alábbi lista a két kötet eltéréseit.

Megjegyzendő, hogy a szótárak újabb kiadásaiban kijavítottak néhány hibát; az alábbi lista a történetiség jegyében megtartja az MHSz. 1999-es és az OH 2004-es kiadásának (OH1) eltéréseit. (Eddig a már felfedezett hibák jegyzékét sem tették közkinccsé.) A lista viszont nem feltétlen tartalmazza teljeskörűen az MHSz. "tizenkettedik", 2017-es és az OH második, 2025-ös kiadásaiban újonnan megjelent eltéréseket. Ez a lista nem tartalmazza az OH tanácsadó részében előforduló hibákat.

Külön listában szerepelnek alább az alábbi három típusba sorolható eltérések:

  • egybe- és különírási eltérések élőlények megnevezésében;
  • a második mozgószabály MHSz. általi figyelmen kívül hagyásából eredő eltérések;
  • a szó végi néma betűre, ill. bonyolult betűegyüttesre vonatkozó szabály más értelmezéséből fakadó eltérések.

Az alábbi listában kék háttérrel emeltük ki a helyesírási szabályzat által indokolható, annak alapján javasolt formákat. Egyes sorokban mindkét megoldás színezve szerepel: ez azt jelöli, hogy mindkettő egyaránt alátámasztható. Másutt egyik változat sincs színes háttérrel megjelölve: ez nem azt jelenti, hogy mindkettő téves volna, csupán azt, hogy egyikhez sem áll még rendelkezésre döntő értékű forrás (de ez a jövőben változhat).

A dőlt betűs „és” azt jelöli, hogy az adott kiadvány mindkét alakot helyesnek tartja, de más-más értelemben.

Egybe- és különírási eltérések élőlények megnevezésében

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes élőlények nevét az OH szaknyelvi kiadványok alapján[4] adta meg, az MHSz. pedig attól eltérően:

MHSz. (11. kiadás) MHSz. (12. kiadás)OH (1. és 2. kiadás)
SzóalakOldal Szóalak Oldal SzóalakOldal
barnamedve43. barna medve45. barna medve486.
éti csiga142. éticsiga147. éticsiga670.
feketerigó153. fekete rigó159. fekete rigó690.
gyűrűs férgek200. gyűrűsférgek208. gyűrűsférgek773.
házigalamb215. házi galamb223. házi galamb798.
házinyúl215. házi nyúl223. házi nyúl799.
keresztes pók275.,
422.
keresztespók286. keresztespók908.
meztelen csiga355. meztelencsiga368. meztelencsiga1064.

A második mozgószabály MHSz. általi figyelmen kívül hagyásából eredő eltérések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eltérések egy sajátos csoportját képezik azok az esetek, amikor az MHSz. – feltehetőleg a könnyebb olvashatóság érdekében – figyelmen kívül hagyta az AkH.11 139. b) pontot, és egy másik elvet alkalmazott a kérdéses szókapcsolatok helyesírásában:

MHSz. (11. kiadás) MHSz. (12. kiadás)OH
SzóalakOldal Szóalak OldalSzóalakOldal
országgyűlési képviselő-választás396. országgyűlésiképviselő-választás409. országgyűlésiképviselő-választás1145.
önkormányzati képviselő-választás401. önkormányzatiképviselő-választás414. önkormányzatiképviselő-választás1153.
személyi jövedelemadó-bevallás, személyi jövedelemadó-előleg481. személyijövedelemadó-bevallás, személyijövedelemadó-előleg493. személyijövedelemadó-bevallás, személyijövedelemadó-előleg1308.

A szó végi néma betűre, ill. bonyolult betűegyüttesre vonatkozó szabály más értelmezéséből fakadó eltérések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes eltérések abból erednek, hogy az [i]-nek hangzó ‑ey végződés y-ját az MHSz. 1999-es kiadása nem tekinti néma betűnek (vö. AkH.11 217. a)), így az ilyen szavak ragozásában a kötőjelet sem teszi ki, az OH viszont igen – vagy éppen a kétbetűs végződést tekinti szokatlan, bonyolult betűkapcsolatnak (mindkét elemzés elképzelhető, és egyaránt kötőjelre vezet[5]):

MHSz. (11. kiadás) MHSz. (12. kiadás)OH (1. és 2. kiadás)
SzóalakOldal Szóalak OldalSzóalakOldal
berkeleyi50. berkeley-i52. berkeley-i513.
Disneyvel102. Disney-vel106. Disney-vel600.
halleyi206. halley-s213. halley-s925.
huxleyi232. huxley-s240. huxley-s829.
kimberleyi284. kimberley-s295. kimberley-s923.
sydneyi469. sydney-i481. sydney-i1285.

Román mellékjeles betűk írása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A romániai városnevek eredeti alakjában csak az OH alkalmazta az alul „vesszős” mellékjeles román betűk helyes alakját, az MHSz. 1999-es kiadásában az ş bal farokkal betű, lásd AkH.11 214. és román ábécé.

MHSz. (11. kiadás) MHSz. (12. kiadás)OH (1. és 2. kiadás) Címszó,
további megjegyzés
SzóalakOldal Szóalak OldalSzóalakOldal
Bucureşti67. București70. București540. (lásd Bukarest)
Chişinău75. Chișinău77. Chișinău553. (lásd Chișinău)
Focşani167. Focșani177. (nem szerepel) (lásd Foksány).
Iaşi234. Iași242. Iași832. (lásd Jászvásár)
Ploieşti421. Ploiești434. Ploiești1193. (lásd Ploiești)
Sighişoara457. Sighișoara468. Sighișoara1260. (lásd Segesvár) Az MHSz. 12. kiadása tévesen javította a kezdőbetűt.
Şiria560. Șiria570. Șiria1466. (lásd Világos)
Timişoara511. Timișoara522. Timișoara1371. (lásd Temesvár)
Tîrgu Mureş341. Târgu Mureș355. Târgu Mureș1035. (lásd Marosvásárhely; a Târgu alak tükrözi a mai helyesírást)

Hibák az OH-ban (a megfelelő alak az MHSz.-ben nem szerepel)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Intézménynevek fantázianévi elemeinek kisbetűs írása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány esetben az OH1 kisbetűs alakot ad meg intézménynevek melléknévképzős alakjának fantázianevében is, noha ezek az AkH.11 187. értelmében nagy kezdőbetűsek maradnak (vö. Új Egység cipészipari szövetkezeti, Szabadság szállói/szállóbeli a szabályzatban). A 2. kiadásban ezek az alakok javításra kerültek.

Szóalak az 1. kiadásbanOldalSzóalak a 2. kiadásban Oldal
csudajó ABC-áruházi581.Csudajó ABC-áruházi 600.
fészek áruházi
fészek klubos
706.Fészek áruházi
Fészek klubos
725.
hangya szövetkezeti786.Hangya szövetkezeti 805.
kotta kft.-beli954.Kotta kft.-beli 974.
luxus áruházi1016.Luxus áruházi 1035.
nyilvánosság klubbeli1126.Nyilvánosság klubbeli 1145.
platán panziói1192.Platán panzióbeli 1212.

Államrészek közszói elemeinek nagybetűs írása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy-két esetben nagybetűs alak szerepel az OH-ban államrészek melléknevesült alakjának közszói elemeiben, noha ezeknél az AkH.11 181. kis kezdőbetűt ír elő (vö. budai járási a szabályzatban). A 2. kiadásban ezek az alakok javításra kerültek.

Szóalak az 1. kiadásbanOldalSzóalak a 2. kiadásban Oldal
Gyanafalvi járási764.gyanafalvi járási 783.
Kismartoni járási929.kismartoni járási 949.
Nezsideri járási1114.nezsideri járási 1133.
Ökörmezői járási1151.ökörmezői járási 1171.
Rahói járási1218.rahói járási 1238.
Szörényi bánsági1339.szörényi bánsági 1358.

Hibák az MHSz. 11. kiadásában (a megfelelő alak az OH-ban nem szerepel)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
MHSz. (11. kiadás)OldalMHSz (12. kiadás) OldalMagyarázat, megjegyzés
állapotellenőrzés15.állapot-ellenőrzés 16.AkH.11 138.
ezer wattos motor145.ezerwattos motor (nem szerepel)AkH.11 119.

Mindkét szótárban hibás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
SzóalakMHSz. (11. kiadás) MHSz (12. kiadás)OH (1. kiadás) OH (2. kiadás)Helyes alakMagyarázat, megjegyzés
Edinburghban, edinburghi114. 118.620. alternatív alakok: "Edinburgh-ben", "edinburgh-i" 640.Edinburgh-ban, edinburgh-iA városnév magyar kiejtése [edimboró], így toldalékolt alakjait az AkH.11 217. a) alapján csak kötőjellel írhatjuk, hiszen az utolsó kiejtett hangot a magyar írásrendszerben szokatlan betűkapcsolat jelöli. Az OH által említett [-bör] végződésű alternatív kiejtés, s így a magas hangrendű toldalékolás az eredeti angol /'edɪnb(ə)rə/ (és a magyar kiejtési hagyomány) alapján nem megalapozott.
kékvércse269. 280.898. (javítva: 918.) kék vércse Szaknyelvi kiadványok[4]
szem-öl-dök 248. (ív alatt) (javítva: 494.)1309. (javítva: 1329.) sze-möl-dökJelenlegi ismereteink alapján nem összetétel (tehát az öldök nem önálló szóelem benne), hanem a szem valamilyen ősi képzős alakja,[7] bár újabb kutatások szerint a szem és az elavult öl összetétele mégis indokolhatja az m utáni elválasztást.[8] Az OH1 csak a harmadik címszóbeli előfordulásnál hozza a helyes, m előtti elválasztást, az első kettőnél hibásan szerepel; az MHSz.11 pedig csak az ív szóval alkotott összetételként hozza, de szintén hibásan.
  1. ↑ A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete a saját kiadású Magyar helyesírási szótára mellett egyedül az OH-t említi a Gyakran ismétlődő kérdések között, megerősítve róla, hogy hiteles: „(…) az Osiris-helyesírás is, amely minden ellenkező híresztelés ellenére hiteles (nemcsak azért, de azért is, mert az akadémiai kiadás szerzői lektorálták)” Archiválva 2008. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  2. ↑ A helyesírási szótárakban hol a beíratkozik, hol a beiratkozik forma található. Akkor most melyik a helyes? Archiválva 2008. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (részlet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete Nyelvművelő Osztályának Gyakran ismétlődő kérdéseiből)
  3. ↑ Mikor kezdjük kisbetűvel és mikor naggyal az internet/Internet szót? Mi az oka annak, hogy a Magyar helyesírási szótárban mind a két forma, az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványában pedig csak a kisbetűs változat szerepel? (részlet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete Nyelvművelő Osztályának Gyakran ismétlődő kérdéseiből)
  4. 1 2
    • Gozmány László 1994. A magyar állatnevek helyesírási szabályai. Folia Entomologica Hungarica – Rovartani Közlemények, 55. 429–445.
    • Jávorka Levente – Fábián Pál – Hőnyi Ede (szerk.) 1995/2000. Az állatfajtanevek helyesírása. Állattenyésztés és Takarmányozás, 44. 465–470. = Acta Agraria Kaposváriensis, 4. 82–86.
    • Priszter Szaniszló 1998. Növényneveink. Budapest, Mezőgazda Kiadó.
    Lásd még: 833. és 834. hozzászólás az Index.hu A különírás és egybeírás c. topikjában Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. ↑ "Rumci hozzászólása az Index fórumán". 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. augusztus 28.
  6. ↑ "Magalhães". Wiktionary, the free dictionary (angol nyelven). 2025. február 2. Hozzáférés: 2025. szeptember 25.
  7. ↑ Etimológiai szótár : Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. 784. o. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6
  8. ↑ Elekfi László: Helyesírásunk egy cikksorozat tükrében. Szabályok és gyakorlati tanácsok Graf Rezső korábbi írásaiban (Magyar Nyelvőr, 2004/3. sz., PDF)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]