Chișinău

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Chișinău (Кишинэу)
A városközpont
A városközpont
Chișinău címere
Chișinău címere
Chișinău zászlaja
Chișinău zászlaja
Közigazgatás
Ország Moldova
Tartomány Chișinău
Alapítás éve1436
Polgármester Dorin Chirtoacă
Irányítószám MD-20xx
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 685 900 fő (2017)[1]
Népsűrűség1114 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
Terület635 km²
IdőzónaEET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Elhelyezkedése
Chișinău (Moldova)
Chișinău
Chișinău
Pozíció Moldova térképén
é. sz. 47° 00′, k. h. 28° 55′Koordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 28° 55′
Moldadm C.png
Chișinău weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Chișinău témájú médiaállományokat.

Chișinău[m 1] (oroszul: Кишинёв (Kisinyov), magyarul: Kisjenő) Moldova fővárosa és legnagyobb városa. Messze a legfejlettebb város Moldovában, és a régió egyik legfontosabb ipari központja és közlekedési gócpontja. Európa legzöldebb városai között tartják számon.

Fekvése[szerkesztés]

Az ország középső részén, a Bîc folyó partján található.

Éghajlata[szerkesztés]

Chișinău éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)0,92,68,115,422,025,227,527,221,515,17,52,314,7
Átlaghőmérséklet (°C)−1,9−0,83,710,416,519,922,121,716,310,54,1−0,610,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,3−3,60,25,911,615,217,316,912,06,81,6−2,86,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)363134394665625662363739543
Havi napsütéses órák száma748212418625428229829522517175592124
Forrás: HKO


Története[szerkesztés]

A város első említése 1436-ból való. Ștefan Ciobanu román történész és akadémikus szerint a név magyar eredetű, eredeti formája Kisjenő lehetett, és ugyanúgy alakult ki, mint az Arad megyei Kisjenő esetében. Állítását azzal is igazolja, hogy a város környékén számos magyar helynév található, mint pl. Borkút, Ghidigis (Hideges), Orhei (Várhely).[2][3]

A városnak a középkorban magyar lakossága is volt; a 17. században még említik római katolikus népességét. Az 1668-as adatok szerint 8 magyar lakost számoltak itt össze.

1812-ben, az orosz-török háború (1805-1812) után a város az Orosz Birodalom része lett.

Puskint 1820 és 1823 között a városba száműzte I. Sándor cár. Puskin így írt a városról Puscsin tábornoknak c. versében: „Ó, Kisinyov, sötét város!”, illetve Vigelnek írott verses levelében: "Átkozott város Kisinyov." (1823) Puskin a városban működő "Ovidius" szabadkőműves páholy tagja volt, amelyet szabadelvű gondolkodó tagjai miatt a cár feloszlatott. Valóban innen, a peremvidékről került ki az 1825-ös dekabrista felkelés nem is egy résztvevője. Puskinnak a városban orosz, görög, zsidó és cigány szeretői is voltak, ami a város nemzetiségi sokszínűségét is mutatja.

1834-től a városban – nyugat-európai mintára – hosszú és széles utcákat kezdtek kialakítani. 1830. május 26. és 1836. október 13. között Avraam Melnyikov tervei alapján megépítették a Krisztus Születése székesegyházat, 1858-ban Luka Zauskevics közreműködésével építették fel a Szent Tiron Tódor Vértanú templomot melynek képeit Pável Piszkarjov festette .

Az 1917-es októberi forradalom idején a közgyűlés, a Sfatul Țării (az ország tanácsa) Kisinyovban székelt. 1917. december 15-én kikiáltotta a Moldovai Demokratikus Köztársaságot, amely független Oroszországtól. A bolsevikok 1918. január 5-én érkeztek a városba, és a katonák itt állomásoztak január 16-ig, amikor is a román hadsereg megérkezett. Besszarábia néven 1918. április 9-én csatolták Romániához.

1927-ben III. (Nagy) István (Ștefan cel Mare) fejedelemnek állítottak emlékművet.

1991 óta a független Moldova fővárosa.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Krisztus Születése székesegyház
  • Szent Tiron Tódor Vértanú templom

Közlekedés[szerkesztés]

1949. október 12-e óta van trolibusz-közlekedés, ez a legfőbb közlekedési eszköz a mikrobuszok (marsrutka) mellett.

A villamos közlekedést a hatvanas években megszüntették. A városnak nemrégiben felújított, impozáns vasúti pályaudvara van. A város távolsági buszjáratai három helyről közlekednek.[forrás?] A nyugati és déli irányokba – főleg – a 6 km-re délnyugatra lévő Gara Chisinau sud-vest terminálról indulnak a buszok. Innen naponta van buszjárat Kolozsvárra (közel 8 órás út) illetve onnan átszállással Budapestre.

A chișinăui nemzetközi repülőtér, az ország nemzetközi reptere a várostól 11 km-re délre található.

Kultúra[szerkesztés]

Múzeum[szerkesztés]

  • Muzeul Național de Istorie a Moldovei (Nemzeti történelmi múzeum)
  • Muzeul Național de Arte Plastice (Nemzeti művészeti múzeum)
  • Chișinău-i Történeti múzeum
  • Muzeul Național de Etnografie și Istorie Naturală (Etnográfiai és Történelmi múzeum)
  • Muzeul de Arheologie și Etnografie al Academiei de Științe din Moldova (Régészeti és néprajzi múzeum)
  • Muzeul Literaturii Române "M. Kogălniceanu" (Irodalmi múzeum-ház)
  • Casa-Muzeu "A.S. Pușkin" (Puskin Múzeum)

Színház[szerkesztés]

Chisinau church.jpg
  • Teatrul Național de "Mihai Eminescu"
  • Teatrul Dramatic Rus "A. P. Cehov"
  • Teatrul Republican "Luceafărul" (Bábszínház)
  • Sala cu Orgă (Orgonaterem)
  • Filarmonica Națională (Nemzeti Filharmónia)

Média[szerkesztés]

Televízió[szerkesztés]

Az állami televízió neve Moldova 1, amelynek székhelye Chișinăuban van.

Pro TV Chișinău egy helyi televízió, amely 1999 óta sugároz. A híreket románul és oroszul sugározza.

Ezen kívül számos romániai és oroszországi tv-csatornát lehet fogni.

Rádió[szerkesztés]

A városban több helyi rádió van: Kiss FM, Pro FM, Radio 21/Hit Radio és Național FM/Fresh FM, Radio Chanson, Русское Радио (Russkoje Radio). Az állami rádió neve Teleradio Moldova.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. OH. 553 oldal

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. http://www.statistica.md/category.php?l=ro&idc=103&
  2. Istoria Oraşului I.
  3. Chişinău is magyar volt?
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Chișinău témájú médiaállományokat.