Népetimológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Népetimológia (pontosabban: népi etimológia[forrás?]) vagy szóértelmesítés az a szóalkotási mód, amikor a nyelv beszélői egy új, számukra ismeretlen eredetű (vagyis „magányos”, más szavakhoz, úgynevezett szócsaládhoz nem kapcsolódó) szóból azt elferdítve, számukra értelmesebbnek tűnő szót alkotnak, szerkezetét átláthatóvá teszik.

Szintén népi etimológiának nevezik egy szó eredetének nem tudományos módszerekkel történő, hasonló hangzású szavakon alapuló etimológiai származtatását, amelynek során a szavak jelentései közötti összefüggést próbálják levezetni.

A népetimológiával a beszélő egy elterjedt vagy terjedőben lévő idegen szó érthetetlennek, értelmetlennek tűnő etimológiai jelentését asszociatív módon igyekszik az anyanyelvéből már ismert szavai alapján értelmezni. (Ezért nevezik reszemantizációnak, „újraértelmesítésnek” is.) A népetimológia a szót átadó idegen nyelvet beszélő számára humoros jelenség is lehet.

A népetimológia közeli rokona a szándékos szóferdítés, ami szemben a népetimológiával tudatos szóalak-változtatás.

Példák a magyar nyelvben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szóferdítés sokszor nem félreértésből, hanem játékosságból fakad:

  • Zsiguli > Zsiga
  • Zaporozsec > Záporjóska
  • agronómus > ugrómókus
  • e-mail > emil
  • file, fájl > filé
  • helikopter > helikoffer
  • Seremetyjevó > Semerreretyó[2]
  • marihuána > Mari hónalja[3]
  • optimista > Optimiska
  • pesszimista > Messzipista

Sajátos formája a népetimológiának, amikor külföldi slágerek szövegét ferdítik hasonló hangzásúan magyarosra vagy halandzsára. Ennek legismertebb esetei közé tartozik a Levelet kaptam, lájf és a Bikicsunáj.


Népi etimológia az ókorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sevillai Szent Izidor különösképpen híres volt népi etimológiai magyarázatairól, tőle származik – példaként – az alábbi idézet:

…hunc vulgus cattum a captura vocat, alii dicunt quod captat, id est videt.[4]
„…közönségesen cattusnak mondják [a macskát] a [zsákmány] elkapás[á]ról (captura), mások szerint viszont a leselkedése után (quod captat), azaz hogy éles szemét semmi sem kerüli el.”

Tehát az idézet szerint egykor abban a hitben voltak, hogy a CATTUS (’macska’) a CAPTURA (’elkapás’), CAPTARE (’elkap’) szavakból származik, mert a macska „les és elkap” (például egeret).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tótfalusi: Idegenszó-tár, Tinta, 2005, 579. o.; Zaicz Gábor (szerk.): Etimológiai szótár, Tinta, 2006, 560. o.; a ’nadrágujjas emberke’ származék ezekben nincs említve
  2. http://regi.csillagszemek.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=3462 „Ezt az időt a Seremetyjevón kiböjtölni nem jelentett kis megpróbáltatást, mint ahogy akkoriban a magyar szleng is találóan „Semerreretyó”-nak nevezte a légikikötőt.”
  3. http://www.hajdupress.hu/hirek/cikk/3521-mari-honalja-a-kertben--lebukott--
  4. Linguaweb

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • B. Lőrinczy Éva, Az alak, a jelentés és a mondatkörnyezet együttes hatása a népetimológia kialakulásában. In: Nyelvtudományi Értekezések 83. sz. 355–9
  • Beke Ödön, Népetimológia a magyar növénynevekben. Magyar Nyelv, 56: 264–7, 399, 477
  • Gregor Ferenc, Népetimológia és szófejtés. In: Nyelvtudományi Értekezések 89. sz. 97–107
  • Kálmán Béla, A népetimológia. In: Nyelvtudományi Értekezések 89. sz. 165–9
  • Kálmán Béla, A népetimológia helységneveinkben. Magyar Nyelvőr, 91: 1–11
  • Kovalovszky Miklós, Népetimológia. In: Világirodalmi lexikon. IX. kötet. Budapest, 1984. 217–8
  • Kovalovszky Miklós, Újabb népetimológiáinkról. In: Nyelvtudományi Értekezések 58. sz. 244–9
  • Nádai Pál, A magyar népetimológia. (Nyelvészeti Füzetek 27. sz.) Budapest, 1906.
  • Ladó János, Népetimológia. In: Nyelvművelő Kézikönyv II. kötet. Budapest, 1985. 279–80
  • Penavin Olga, A jugoszláviai magyar nyelvjárásokban jelentkező népetimológia. In: Nyelvtudományi Értekezések 83. sz. 446–51
  • Rónai Béla, A népetimológia a földrajzi nevekben. Névtani Értesítő, 7 (1982): 9–18

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]