Vita:Népetimológia
Új téma nyitásaFogadjunk valami jobbikos náci féreg vagy, aki tele rakta "forrás?" megjelölésekkel a szöveget, akinek sérti a nyamvadt-kutya önérzetét, hogy ezek a szavak egyfelől jövevény szavak, másfelől igaz példáinak tetszhetnek a népi ostobaságnak. Bújj elő, te kis kopasz!:)
Népi etimológia az ókorban szakasz törlendő[szerkesztés]
A Népi etimológia az ókorban részt egészében ki kellene hagyni, hiszen nem a szócikk tárgyára vonatkozik, népi etimológiáról és nem népetimológiáról szól.
Példák kérdőjelei[szerkesztés]
A példák közül a szarvas és a tövis / tüske nem jó itt.
A szarvas esetében a szarv <--> agancs ellentét alapján "hibásnak", téves népetimológiának minősíteni az elnevezést teljes képtelenség, hiszen míg a szarv és a szarvas a középkorból ismert szavaink, addig az agancs a 19. sz. közepén született tudatos alkotással. Ez a különbségtétel a művelt közbeszédbe többé-kevésbé átjött, tehát valószínűleg állítható, hogy nem számít "műveltnek", aki szerint a szarvasnak szarva van. Másként úgy is közelíthető a dolog, hogy a nyelvújítók butaságot csináltak: úgy kreáltak egy új szót, hogy közben összezavarták a szarv és a szarvas szavak logikus összefüggését. Ehelyett a tülkös szarv megfelelőjét kellett volna megalkotniuk, és akkor most azon élcelődhetnénk, hogy a légy nem irányíthatja az ökröt a szarván ülve - mert nincs is neki :)
A tüske és a tövis esete kicsit bonyolultabb, de lényegileg hasonló: a tudományos nyelvezet differenciált szó- és fogalomhasználata adott nekik világosan megkülönböztetett jelentést, melyet azonban a köznyelv nem is vett át. Nemcsak az utca embere számára jelenti a két szó ugyanazt, de az Értelmező Kéziszótár is példaként adja mindkettőnél a rózsát. Vagyis egy szűk tudományos területen, annka sajátos igényei miatt jelentéselkülönülés történt, ez azonban a köznyelvben nem hagyott semmi nyomot - kivéve a közhellyé vált állítást, miszerint a rózsának nincs tövise. Egyébként folyó beszédben simán keveredik a kettő, és a szarvasos példával ellentétben nem számít "műveletlennek", aki nem tudja, hogy a málnának tüskéje van vagy tövise.
Ezért e két példát kiveszem a cikkből.
(A "műveltségre" vonatkozó állítást nem tudom forrással alátámasztani, az a saját tapasztalatom, de az érvelést ez nem érinti.)
– Peyerk vita 2008. december 18., 22:23 (CET)
Megjegyzem bár egyetértek azzal, hogy a szarvas állatnév hibásnak minősítése megmosolyogtató, de talán pont azért tartozna a népetimológiák körébe, mert ellentomondást vél felfedezni egy ősi szó és egy modern szóalkotás között. Mindenesetre az „agancs” nem tartozik a nyelvújítás körébe, még ha a nyelvújítás korának vége felé is jött létre. A nyelvújítás per def a nyelvművelőkhöz köthető, míg ez a szó egy vadászati szakíró leleménye. Mellesleg logikus szóalkotás – ezért is terjedhetett el a használata –, mivel az ágakra oszló, ágas szarvtípusokat nevezte el agancsnak. Ez a típus pedig eltér mind a csontszarvtól, mind a szaruszarvtól (, ezért alakulhatott ki az a vélekedés, hogy az agancs nem szarv. Az agancs olyan csontszarv, amelyik időszakonként növekszik, és ágakra oszlik. Éppenséggel a tülkös szarvra nem kellene új szót alkotni, hiszen a szaru és szarv szavaink egészen nyilvánvalóan összefüggenek. Szóval ha az agancsra egyszerűen egy szarvtípusként gondolunk, akkár máris nincs ellentmondás az állatnévben, és a fej minden szarvszerű kinövésének megvan a helye a szarvak között.
A tövis és a tüske esete annyiban érdekesebb, hogy mindkét szó a töv (= szúr) igére vezethető vissza, amelyből a tű-vel együtt három főnév alakult ki. A két szó jelentésének elkülönülése utólagos és nem kizárólagos, amit a „nincsen rózsa tövis nélkül” szállóige is mutat, pedig valójában tövises rózsa nincsen. De azért megfigyelhető, hogy például akáctüske igen ritkán olvasható bárhol, az akác esetén a tövis valahogy természetes használatnak tűnik, és ha az akácnak tövise van, akkor ahhoz nem nagyon hasonlítható a rózsa tüskéje (így megjegyezni is könnyebb, hogy melyik is a melyik).
Egyébként nagyjából az összes példát ki lehetne venni, mert a „népetimológia” megítélése nagyon szubjektív. Vannak, akik bizonyos etimológiákat a népetimológiák, nyelvi babonák körébe sorolnak, míg mások ugyanezeket tényleges etimológiáknak és nyelvi jelenségeknek gondolják. Szerintem a cikkben inkább azt kellene hangsúlyozni, hogy a népetimológia kifejezés a legtöbb esetben csak egy hibás nyelvészeti érvelés része, ugyanis attól még nem lesz népetimológia valami, hogy valaki annak nevezi, mert más érve nincs egy adott összefüggésre. – LA
pankuš 2015. november 1., 09:49 (CET)
Véleménykérés[szerkesztés]
Az érdekeltek szerint lehetne-e az alábbi a szócikk új változata?
- Visszajelzés híján helyettesítettem az eredeti szócikket azzal, ami itt volt.