Szerkesztővita:Amator linguarum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Archívum

Archívum (?)


2006. október 31-től



Nyelvleckék

Ragozó programok

Más tananyagok

  • Babel (francia–román kommunikáció)
  • Cojocaru, Dana [2003]: Romanian Grammar (Román grammatika), SEELRC

Szövegeket kiejtő program

Erdetileg így akartam, de ezek szerint elfelejtettem kigyomlálni a felesleges csillagocskákat. Azért gondoltam így, hogy ne lógjanak nagyon be a sorok a lapba. De visszaállítom– Istvánka Crystal128-package-toys.svg posta 2009. május 7., 17:27 (CEST)

Szárd nyelv[szerkesztés]

Szia! Kicsit helyrepofoztam a szárd nyelvről szóló cikket, ami felesleges volt, kivettem, viszont egy-két dolgot hozzá is írtam. Jó lenne, ha esetleg át tudnád nézni, mert van román vonatkozása is. Köszi, – Mex plática 2009. július 14., 16:08 (CEST)

Semmi baj, nem késtél el semmivel. Mostanában én is elég ritkán tudok csak itt lenni. Üdv, – Mex plática 2009. július 27., 15:06 (CEST)

képek[szerkesztés]

Szia! Sajnos nem tudom láthatóvá tenni. Az angol képeket át kéne tenni a commonsba. Ezt meg tudnád csinálni? Akkor már itt is látható lesz. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci reci 2009. október 11., 15:41 (CEST)

Szia! Ezek a képek nincsenek meg a magyar Wikiben, sem a Commonsban. Csak az jelenik meg, amelyik vagy a magyar Wikire, vagy a commonsra fel van töltve, más wikikből nem lehet képet belinkelni. Üdv, – Mex plática 2009. október 11., 15:46 (CEST)

Én tudok tölteni, de sajnos nincs most időm. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci reci 2009. október 11., 19:06 (CEST)

Ha nem annyira sürgős, én feltöltöm, ha megadod, melyik wikipédiában vannak. De csak jövő hétvégén tudom megcsinálni, mert most elutazom. – Mex plática 2009. október 11., 20:02 (CEST)

Szia! Feltöltöttem a képet a magyar Wikibe, most már rendesen látszik a cikkben. – Mex plática 2009. október 17., 13:02 (CEST)

Campora San Giovanni aggiornamenti in rumeno e ungherese[szerkesztés]

(IT)Carissimo Amico...ti scrivo se cortesemente potresti aggiornare dal francese gli articoli sul mio villaggio natale in romeno e ungherese. molti romeni vivono a Campora San Giovanni.. e è previsto un gemellaggio futuro con il Burgenland austriaco che parlano anche la lingua ungherese. ti chiedo se puoi farmi questa cortesia. nell'attesa di una tua certa risposta ti ringrazio in anticipo di vero cuore♥– Lodewijk Vadacchino vita 2009. október 20., 23:32 (CEST)

(FR)Cher Ami... je t'écris si tu pourrais ajourner du Français les articles sur mon village natal en roumain et Hongrois courtoisement. beaucoup de Roumains vivent au Campora Saan Giovanni.. et un jumelage futur est prévu avec le Burgenland autrichien qui parlent la langue hongroise aussi. je te demande si tu peux me faire ce service. dans l'attente de ta certaine réponse je te remercie en avance de vrai coeur– Lodewijk Vadacchino vita 2009. október 20., 23:32 (CEST)

RE: fr:Hongrois[szerkesztés]

Szia! Átfutottam, nagyon szép cikk, gratulálok hozzá. Két észrevétel:

  • A gy hang nem affrikáta, hanem zöngés palatális zárhang, az IPA-átírása csak [ɟ]. Ezt javítottam is a nyelv elnevezésénél, ill. a fonetikai résznél. (A [ɟʝ] az a „jésített gy” lenne, például a mai spanyolban a y-/ll-.)
  • „L’écriture du hongrois est phonémique. Sauf de rares exceptions, un graphème correspond toujours au même phonème.”
    Ez pontosításra szorul, ugyanis nem teljesen igaz. Ott van kapásból a j/ly, amely egy és ugyanazt a fonémát jelöli, vagy pl. bizonyos mássalhangzócsoportok, amelyek egyformán hangzanak (pl. tsz~gysz~cc, dt~tt stb.). Tehát én úgy írnám inkább, hogy nagymértékben fonémikus.

Ha még lesz valami, jelzem. Üdv, – Mex plática 2009. október 23., 10:27 (CEST)

Javítotam még a ty hangértékét is, az is csak [c], nem pedig [cç]. – Mex plática 2009. október 23., 10:43 (CEST)
Lásd még: en:Voiceless palatal plosive és en:Voiced palatal plosive. – Mex plática 2009. október 23., 10:50 (CEST)

Első látásra nekem is nagyon tetszik, csak egy apró elírást vettem észre benne eddig (javítottam is). Örülök, hogy ilyen szépen kibővültek ezek a szócikkek. Az jutott csak eszembe, hogy az egyes nyelvtani fogalmak kétnyelvű jegyzékére talán nincs feltétlenül szükség, illetve a listákat is nehéz befogadni. Helyenként nem is annyira szócikkre, mint inkább egy nyelvtankönyv vagy lexikon függelékére emlékeztet, ahol a listákat sorolják fel az egyes részek kiegészítéseként. Nem azt mondom, hogy ne lenne szükség listákra, hanem hogy ezeket esetleg külön szócikkbe lehetne tenni, ahogy itt is vannak „X-ek listája” szócikkek, hogy a tényleges szócikkeket összefüggően lehessen olvasni, befogadni. Gratulálok mindenesetre a sok munkához. :) Ádám 2009. október 23., 14:59 (CEST)

Hát nem tudom, hogy ki szerint affrikáta a gy/ty, de eléggé magyartalanul hangzana, ha így ejtenénk. Kb. olyan, mint amikor a külföldi azt mondzsa, hodzs madzsar. Mert a [ɟʝ] az a magyar gy és dzs között van. – Mex plática 2009. október 23., 16:26 (CEST)

Első látásra nekem is nagyon tetszik, csak egy apró elírást vettem észre benne eddig (javítottam is). Örülök, hogy ilyen szépen kibővültek ezek a szócikkek. Az jutott csak eszembe, hogy az egyes nyelvtani fogalmak kétnyelvű jegyzékére talán nincs feltétlenül szükség, illetve a listákat is nehéz befogadni. Helyenként nem is annyira szócikkre, mint inkább egy nyelvtankönyv vagy lexikon függelékére emlékeztet, ahol a listákat sorolják fel az egyes részek kiegészítéseként. Nem azt mondom, hogy ne lenne szükség listákra, hanem hogy ezeket esetleg külön szócikkbe lehetne tenni, ahogy itt is vannak „X-ek listája” szócikkek, hogy a tényleges szócikkeket összefüggően lehessen olvasni, befogadni. Gratulálok mindenesetre a sok munkához. :) Ádám 2009. október 23., 14:59 (CEST)

Táblázat[szerkesztés]

Úgy rémlik, én is csináltam az angolban egy hasonló táblázatot, de hogy pontosan ez ebben a formában tőlem származik-e, arra már nem emlékszem. Ha nyomtatott vagy más, hivatalosabb forrásra gondolsz, olyat nem tudok adni, de a helyzet az, hogy ez eléggé magáért beszél, nem kell hozzá különösebb kutatás, hogy az ember ezt észrevegye. (Én úgy tippelem, a magyarról mint idegen nyelvről szóló könyvek említik is, pl. a Practical Hungarian Grammar, bár most nincs kéznél, nem tudom megnézni neked. Sejtésem szerint a magyar nyelvészeti könyvek is említik, pl. A magyar nyelv könyve.) Nem vagyok meggyőződve róla, hogy ehhez kellene további forrás, hiszen nem állítasz fel teóriákat, nem lépsz túl a tényeken, csak azokat mutatod be, és szerencsés módon magukért beszélnek. Ádám 2009. október 27., 19:36 (CET)

Szerkesztővita:Gsandi[szerkesztés]

Szia, köszönöm, hogy szóltál, szívesen átnézem az anyagot, eltart majd egy pár napig, mert eléggé el vagyok foglalva. Első látásra kitünőnek látszik az anyag - csak két gyors észrevétel:

(1) "Il est parlé par environ 12,5 millions de personnes, dont deux tiers vivent en Hongrie" - ez nincs egyetértésben azzal amit késõbb mondasz, mert 9.5/12.5 = 0.76, ami több, mint háromnegyed és nem kétharmad.

(2) Másik számprobléma: honnan jön a kilenc alapmagánhagzó ("neuf phonèmes vocaliques")? Én hét rövidet és hét hosszút számolok össze, jó, pesti fiú vagyok, tudom hogy a magyar nyelvterület legnagyobb részén van nyílt és zárt rövid e is, akkor van nyolc rövid és hét hosszú. És mint nyelvész, én a rövideket és hosszúakat külön fonémáknak tartom, tehát van összesen tizennégy vagy tizenöt magánhangzófonéma. Lehet, hogy a magyar nyelvészhagyományokban a rövideket és hosszúakat egy fonémának veszik, de ebben én már nagyon az észak-amerikai nyelvésztradicióhoz csatlakoztam!

Gsandi vita 2009. október 23., 16:42 (CEST)

Erre válaszolok: "Ami a másikat illetti, nézz bele, kérlek, a hangtanra vonatkozó részletes szócikkbe is, és közöld, ki szerint van hét, illetve 14 magánhangzó (pontos referenciával, ha lehet), mert úgy látszik, különböző nézetek vannak, és mindkettőt meg kéne említeni. És várom a további észrevételeidet. Amator linguarum vita 2009. október 23., 18:35 (CEST) („http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91vita:Gsandi”"

Látom, közben ki is javítottad a magyar magánhangzófonémák számát a "Le Hongrois" lapon, te is 7 párról beszélsz, ha hagytad is a 9-es számot a Magyar hangtan cikkben.

Biztos sokfajta értelmezés létezik, de én fonémák kérdésében nagyon hagyománytisztelõ vagyok, és ha 7 pár magánhangzót látok, 7 rövidet, 7 hosszút, akkor 14 fonémát számolok öszze. Az, hogy csak 9 "points d'articulation" (ezt ugyan hogy mondják magyarul? artikulációs pozíciók?) létezik, az a fonológia szemszögébõl nézve mindegy - ott csak a kontrasztok számítanak. Kit idézzek? Mondjuk:

"Depending on the variety, there are two main vowel inventories, one with fourteen and one with fifteen vowels" (David Abandolo: Hungarian, Ch.14 in: David Abandolo (ed.): The Uralic languages. London/New York: Routledge, 1998)

De mint látom, legalább egy magyar szakkönyv is 14 (vagy 15) magánhangzót számol a magyar magánhangzó-állományba: Tompa József (szerk.): A mai magyar nyelv rendszere (Budapest: Akadémiai kiadó, 1970). (I. kötet, 70. oldal)

Üdvözlettel,

Gsandi vita 2009. október 25., 18:21 (CET)


Most meg erre válaszolok:

"Szia! Lenne egy kérdésem: miért van a magyarban 14 magánhangzó, de csak 25 mássalhangzó, és nem 50? A hosszú magánhangzók nem külön fonémák, annak ellenére, hogy a mennyiség esetükben is jelentéskülönböztető? Amator linguarum vita 2009. október 28., 19:24 (CET) A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91vita:Gsandi”"

Azzal kezdem, hogy az én értelmezésem szerint, nincs egy, egyedülálló, "unique", fonémaanalízise egy nyelvnek. Ha egy analízis következetes, és minden jelentéskülönböztetést képes kezelni, akkor elfogadható - a kérdés, hogy a legegyszerûbb-e a lehetõségek között. Tehát, elvben, vehetnénk külön fonémáknak a hosszú mássalhangzókat, csak jó-e ez a megoldás?

A hosszú és rövid magánhangzók a magyar nyelvben majdnem minden helyzetben képesek "contrast"-ot, megkülönböztetést nyújtani: öt/õt, kapot/kapót, fele/felé. A mássalhangzóknál ez nincs így: csak magánhangzók után van különböztetés: ál/áll, bora/borra. A hosszú mássalhangzók szó elején nem léteznek, míg a rövid mássalhangzók igen - furcsa egy hangrendszer lenne az, amelyben a mássalhangzók fele szisztematikusan nem jelenhet meg egy bizonyos pozícióban.

Tehát én semmiképen nem definiálnám a hoszú mássalhangzókat külön fonémáknak. A kérdés az, hogy vajjon nézzük-e a hosszú magánhangzókat két rövid magánhangzó egymást követésének - mint teszi azt, pld. a finn helyesírás (aa, yy stb.), habár nem hinném, hogy komolyabb fonetikusok ugyanezt tennék a finn hangrendszer leírásánál. (De ehhez nem értek igazán). De a magyarban ritka dolog, hogy két magánhangzó egymást követné, fõleg egy morfémán belül. Így a "kór" szót úgy analizálni hogy /koor/ nem lenne érdemes dolog, mert se /koer/, se /koar/, se /koir/ nem léteznek.

Röviden tehát:

/koor/ nem jó analízis, mert /koer/, /koar/ szerû kombinációk nem léteznek a magyar nyelvben (kivéve néhány jövevényszót, mint /aorta/).

Viszont:

/kell/ jó analízis, mert /kelt/, /áld/ léteznek.

Ennyit egyelõre, szívesen beszélgetek hangrendszerekrõl, és persze lehetséges, hogy sok szakember nem ért egyet velem.

Üdvözlettel,

Gsandi vita 2009. október 29., 12:14 (CET)

Jelzői értékű határozó[szerkesztés]

Szia,

Nem tudod véletlenül, mi ennek a francia neve? Az angolt és a németet már megtaláltam (benne is van a cikkben), de állítólag a franciában is elég jelentős szerepű, biztos ott is tudnak hivatkozni rá valahogy. Ádám 2009. november 2., 00:16 (CET)

Köszi szépen! Most így elsőre nem tudom átlátni, hogy ez mennyire fedi egymást – de átgondolom, igyekszem utánajárni. Ádám 2009. november 2., 23:38 (CET)

Szócikkek a magyar nyelvről[szerkesztés]

Szia, szívesen megnézem, de a szerkesztői lapod alapján is, valószínűleg sokkal jobban értsz a szakmai oldalhoz, mint én. Nem hiszem, hogy túl nagy segítség lennék. – Jozka vita 2009. november 4., 10:15 (CET)

Nyelvészeti kérdések a román wikin[szerkesztés]

Szia, Nyelv Kedvelő, üzentem a román vitalapodon, azt hiszem, hogy tényleg szükség van rád a lapodra kapcsolt vitában. Arról van szó, hogy a román kollégák nem tudják eldönteni melyik a helyes román kifejezés: Wikisource avagy Wikisursă a Wikiforrás román nyelvű megnevezésére. Üdv. M. Zsolt,Meszzoli vita 2010. január 23., 09:51 (CET)

Kicseréltem[szerkesztés]

Kicseréltem a linket, de tulajdonképpen látható, hogy csaknem ugyanaz a két cikk. Doncseczvita 2010. február 24., 10:03 (CET)

Nemanjić[szerkesztés]

Szia! Nem az a baj, hogy nem jó a Nemanyics (én nem értek hozzá, hogy kell ezt átírni), csak az öccsét egy mondattal arrébb már Nemanjićnak írtuk, és ne legyen kétféleképpen egy cikkben, meg a főcikk is Nemanjić-dinasztiaként van. Tényleg jobban illik hozzá akkor, ha a keresztneve is szerb, csak az uralkodókét magyarosítani szokták, de ezt majd eldöntik, akik megírják a cikkét :) üdv, Alensha 2010. október 24., 03:33 (CEST)

Kellemes ünnepeket![szerkesztés]

Szép a fenyő télen-nyáron,
sose lepi dermedt álom:
míg az ágán jég szikrázik,
üde zöldje csak pompázik.

Nagykarácsony immár eljő,
érkezik az új esztendő.
Míg a mező dermed, fázik,
a zöld fenyves csak pompázik.
Weöres Sándor: Szép a fenyő

Áldott, Békés Karácsonyi Ünnepeket kívánok! Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2010. december 23., 11:20 (CET)
Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánok!Kossuthzsuzsa vita 2010. december 26., 12:07 (CET)

Román megszólító eset[szerkesztés]

Szia!

Tudsz esetleg arról valamit mondani, hogy a román főnevek, melléknevek megszólító esete honnan származik? Mert azt tudom, hogy birtokos-részes eset a latin főnév és a mutató névmás összevonásával keletkezett, de a megszólító esetnél nem találtam erről semmit (és gondolom ez sem a latin megszólító eset egyenes folytatása). Köszi! --Mex 2011. március 28., 18:29 (CEST)

Köszönöm! --Mex 2011. március 29., 17:57 (CEST)

Bánsági nyelvjárásban írók szövetsége[szerkesztés]

Te biztosan hallottál erről, az interneten nincs más hivatkozás rá, itt pedig nem szerepel románul a szövetség neve, ezért nem lehet rátalálni. Doncseczvita 2011. március 29., 14:15 (CEST)

Köszönöm, na mondjuk sejtettem, hogy nem lesz honlapja. Vannak nálunk is otthoni nyelven játsszó színjátszó körök, amik hivatalosan bejegyzettek, de nem igen találni róluk az interneten. Doncseczvita 2011. március 30., 15:50 (CEST)

Szervusz! Megint volna egy kérdésem, de másról. A fekete márciusról szóló dokumentum film tényleg DVD-n megvehető? De persze ahogy látom Romániából. Engem érdekelne ez, megvenném, de nem bízom abban, hogy Romániából elérne ide. Doncseczvita 2011. április 22., 21:17 (CEST)

Re: edd, tedd, vedd stb.[szerkesztés]

Szia,

Elnézést, hogy kicsit megkésve reagálok. Franciául erős alapfokon vagy gyenge középfokon értek, az általam elvárt nyelvhelyességgel azonban nem feltétlenül tudnám kifejezni magam, úgyhogy inkább itt, magyarul írom meg, ami felmerül bennem a téma kapcsán. Először is, nem egészen világos, hogy mi a kérdés. Az, hogy az említett igéknél a felszólító mód hosszú és rövid alakja milyen szabály szerint vezethető le egymásból, illetve egyáltalán melyik vezethető le a másikból? (Nekem első körben egyszerűen úgy tűnik, hogy az illető igék bizonyos alakjai az egyik tőváltozatukhoz járulnak, más alakjai meg a másik tőváltozatukhoz.) Kimásolom, amit a Magyar grammatika ír e témában (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006):

97. o.:

(Többalakú igetövek → 4. A v-s változatú tövek →)
4.2. A v-s változatú igetövek közül 7 sz-es és v-s változatú (lesz, tesz, vesz, hisz, visz, eszik, iszik). Mind palatális hangrendűek és egy szótagúak. (Az iszik igében eredetileg veláris i volt, ezt bizonyítják a szó ragos alakjai: iszom, isznak stb.)
Ezeknek az igéknek általában három vagy négy tőváltozatuk van. A szótári alak, illetőleg ikeseknél a szótári tő sz-re végződik, ezenkívül van v-s változatuk és legtöbbjüknek még két, magánhangzós végű, mindkét említett mássalhangzót nélkülöző melléktövük. Ezek közül az egyik rövid, a másik hosszú magánhangzóra végződik; például: 1. vesz, 2. vev-, 3. ve-, 4. vé-.
(…)
Sajátos ezeknek az igéknek a felszólító módja, ugyanis ebben a tőtípusban a felszólítómód-jel gy, mely általában a rövid (olykor a hosszú) magánhangzóra végződő tőváltozathoz járul, s a hisz ige felszólító módjában meg is nyúlik (ezt írásban is jelöljük): te-gy-ek, ve-gy-él, e-gy-em, té-gy, vé-gy, hi-ggy-e, hi-ggy-en stb. (…)

117. o.:

(Igeragozási paradigmák → 2. Határozott ragozás → 2.3. Felszólító mód; jelen idő →)
A felszólító mód jelének alternánsai: -j, -gy, -ggy, -s, -∅. Az sz/v-s változatú töveknél jelentkezik a felszólító mód jelének -gy (e-gy-ed, vi-gy-ed stb.) és -ggy allomorfja (hi-ggy-ed), (…)
E/2.-ben árnyalatnyi használatbeli különbséggel két alak is lehetséges: egy hosszabb, például vár-j-ad és egy rövidebb, például vár-∅-d. E/2. rövid alakjában a felszólítómód-jel -∅. (…) Az sz/v tőtípusba tartozó igék E/2. rövid alakjában a személyrag megnyúlik, például: e-dd, hi-dd.
A használatbeli különbség alapja az, hogy a hosszabb formát általában finomabbnak, választékosabbnak, udvariasabbnak tartják a nyelvhasználók. Hasonló a helyzet például a köszönésformákkal is.
Kortárs drámai szövegeken végzett statisztikai vizsgálat a rövid alakok túlnyomó használatát mutatja: 96% a rövid, 4% a hosszú alak százalékos aránya.

Nem tudom, ez előrevisz-e valamelyest. Ha nem, akkor szólj, hogy konkrétan mire lennél kíváncsi, mi a kérdés, és akkor annak megfelelően próbálok más forrás után nézni (pl. magyarnyelv-történet, magyar mint idegen nyelv stb.). Ádám 2011. június 11., 00:31 (CEST)

Vásilčin Jáni[szerkesztés]

Újfent azért kereslek mert Romániában élőként többet tudhatsz. Vásilčin Jáni atyát, Óbesenyő esperes-plébánosát illetően akarok kérdezni aki bánáti bolgár és író is, ha valahol az életrajzával kapcsolatban vannak adatok. Többféleképpen próbáltam beírni a nevét még a Ioan Vasilchin alakot is beírtam. Egyszer még levelet is küldtem neki a Biblia-fordítása kapcsán. Annyit tudtam mindössze kideríteni róla, hogy 1941-ben született Óbesenyőn. Te tudsz mutatni olyan oldalt ahol több van róla írva, vagy ha te magad tudsz róla többet (az számomra nyilvánvaló, hogy a román internet elég hasznavehetetlen). Doncseczvita 2011. június 29., 19:31 (CEST)

sunt vs. sînt[szerkesztés]

Szia! Mint hozzáértőt kérdezlek, mitől függ, hogy a román létige sunt vagy sînt változatát használják-e? Egy régi nyelvkönyvben csak az î-s alakok szerepelnek, viszont újabban már csak az u-s alakokat találom, a DEX Online szótárban is csak ezek vannak feltüntetve, ezért ebből azt gondoltam, hogy az î-s alakok régiesek. Viszont többen mondják, hogy a beszélt nyelvben î-vel ejtik, és sunt- csak "visszalatinosítás" az írásban. Mi ebből az igazság? --Mex 2011. október 2., 22:47 (CEST)

Szia! A román helyesírást mindig is befolyásolta a nacionalizmus foka. 1953-ig a szabályok előírták az â-t és a suntem, sunteți, sunt alakok használatát. 1953-ban megreformálták a helyesírást, egyszerűsítve azt, és ez tükrözte a nacionalizmus elfojtását. Egészen eltörölték az â-t és a szavak közötti aposztrófot (m’am spălat 'megmosakodtam' m-am spălat lett), és a sîntem, sînteți, sînt voltak a helyesek. Igaz, hogy ezek az igealakok megvannak így a déli nyelvjárásokban, de a szabály által való rögzítésüket nyugodtan lehet visszalatinosításnak tekinteni. A 60-as években, amikor megjelent a Ceaușescu-féle nacionalizmus, visszaállították az â-t a român szóban és a belőle képzettekben. Végül, 1993-ban, amikor újraéledt a régebbi típusú nacionalizmus, az újabb reform nem állította vissza az aposztrófot, de az â-t és a létige alakjait igen, ahogy 1953 előtt voltak. Amator linguarum vita 2011. október 3., 14:01 (CEST)
Köszönöm. Amúgy a helyesírástól eltekintve, a természetes nyelvben melyik változatot használják a kiejtésben? Mert azt gondolom nem lehet előírni, hogy ki hogy beszéljen. A blogomban van erről egy téma, ahol ez meg van említve, ha esetleg van időd és érdekel, belenézhetnél, hogy jól fogalmaztam-e a románról szóló bekezdésben, vagy hogy mit kellene rajta pontosítani. Köszönöm! --Mex 2011. október 3., 16:16 (CEST)
A beszélők egy része a sînt-et, más része a sunt-ot preferálja. Délen a tanulatlan emberek is sunt-tal beszélnek, az ország többi részén csak a tanultak egy része, a szabály hatása alatt, mert emelkedett stílusban akarnak beszélni. Érdekes, hogy a feleségem, aki román anyanyelvű, sunt-tal beszél, én pedig sînt-tel, amikor románul beszélek. Bele fogok nézni a blogodba. Amator linguarum vita 2011. október 3., 20:24 (CEST)
Értem, köszönöm szépen még egyszer, és a blogos javaslataidat is bedolgoztam. --Mex 2011. október 3., 22:14 (CEST)

Temesvár[szerkesztés]

szia! a címert benne szeretném hagyni, mivel máshol nincs infó róla.

A szövegjavítást megcsinálom, viszont itt a problémám az volna, hogy se a város eredetéről se a politikáról nincsen semmilyen forrásom. Ehhez szeretném a segítségedet kérni. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2011. november 18., 18:21 (CET)

A címer leírását nem kell oldalakon keresztül ecsetelni. Nagyon jól le van írva így is. Az etimológiához kellene forrás. A Temesvár története cikket a román alapján írtad? Csak azért, mert ott sokkal több minden van.

Miért van még messze a kiemeléstől maga a cikk? Mi hiányzik belőle? Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2011. november 27., 13:49 (CET)

Megnéztem a címerleírást az ajánlott oldalon, majd átírom akkor a címert. A kérdésem. Most hogy külön csináltál egy temesvár története cikket, lehet először azt kéne kiemelésre vinni. De akár bele is lehetne dolgozni a főcikkbe. Mi legyen? Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2011. november 27., 14:03 (CET)

Akkor töröljük szerintem az etimológia szakaszt. Rendben, elfogadom azokat, amiket mondasz, mivel te vagy a helybeli :D Én még a Tisztántúlon sem voltam, nemhogy felétek. Én ennyit tudtam tenni a cikk érdekében.

Viszont a temesvár története szócikkhez volna forrásilag egy megjegyzésem. Jó lenne pontosan jegyzetelned, mert a jegyzetek legtöbb része inkább megjegyzés, mint pontos forráshivatkozás. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2011. november 27., 18:41 (CET)

szia. Temesvár vitalapján írtam neked :D Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2011. november 30., 18:21 (CET)

Én csak a wiki szabályait alkalmazom. Ott viszont benne van, hogy külön kell bontani a megjegyzéseket és a jegyzeteket. Továbbá, hogy pontos forrásolást kell alkalmazni. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2011. december 1., 12:15 (CET)

Mióta nem voltál itt, azóta megváltozott a szócikkek felépítése. Wikipédia:Szócikkek felépítése itt olvashatsz erről, a jegyzetelésről pedig: Wikipédia:Jegyzetelés. Ezért mondom, hogy a Temesvár története cikkben nem jó a forrásolás. Át kell venni még forrásokat a Temesvár cikkből. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2011. december 1., 12:20 (CET)

Szia! Sikerült megfejteni Temesvár nevének eredetét forrással együtt. Ezt láthatod a cikkben ill. a temes folyónál. Szétbontottam a korábbi bekezdést, mert nagyon összemosódott. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2011. december 2., 17:15 (CET)

Szia! válasz a vitalapon, továbbá nézd meg a Temes folyó cikkét, ami fontos az etimológiát tekintve, azt vedd át nyugodtan. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2011. december 3., 07:32 (CET)

Rendben. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2011. december 10., 13:48 (CET)

Szia! Szerinted mehetne kiemelésre a cikk? Láttam dolgoztál vele a napokban. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2012. január 26., 16:28 (CET)

vigyázz[szerkesztés]

Szia! Most láttam, hogy kijavítottad a jót rosszra. A wikin mindig múlt időben írjuk a cikkeket. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2011. december 2., 17:20 (CET)

K.k.ü.![szerkesztés]

Ezüst esőben száll le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.

Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.

Fenyőszagú a lég és a sarokba
ezüst tükörből bókol a rakott fa,
a jó barát boros korsóihoz von,

És zsong az ének áhítatba zöngve…
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.
Kosztolányi Dezső – Karácsony
Kellemes karácsonyi ünnepeket!--Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2011. december 24., 01:11 (CET)

Temesvár 2[szerkesztés]

Szia!

  1. Nem tudom mennyire helyes a címer leírása, mert nem vagyok szakember. Írtam Székely Lászlónak, hogy nézze át, de hiába. - ez nagyon jó leírás, hidd el. Én sosem csináltam meg ennyire pontosan a cikkeimnél, de miattad, biztos, hogy át fogom javítani, mert erre eddig nem figyeltem, szóval nyugodj meg, ez jó leírást. Megnéztem a címerleírás cikkét hozzá!
  2. A kerületekről nem sikerült pontos információkat szereznem. Tudom, hogy azok, amelyek a táblázatban vannak, valamikor hivatalosak voltak, de nem tudom, melyik időszakban. - Ezt később is lehet pótolni, én valószínűleg tartom, hogy az OMM idején
  3. Nem találom sehol azt a forrást a hidakról, ahol a vízerőműtől való távolság szerepel. - Ezt az adatot kiveszem, mert szerintem nem is olyan lényeges :D

Na így akkor rendben vagyunk? :D Majd a kiemeltszavazáson úgy is kiderül, hogy jó-e vagy nem jó a cikk! Ha beleegyezel, akkor kiteszem várólistára, még lesz időnk úgy is, ha közbe előfordul valami. Várom válaszod! Baráti üdvözlettel Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2012. január 28., 09:59 (CET)

Rendben! Meglátjuk, hogy mi lesz a vége! Számítok rád! :D Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2012. január 29., 10:35 (CET)

Szia! a tömegközlekedési vállalat nevét "Regia Autonomă de Transport Timişoara" kérlek fordítsd le. Én úgy fordítanám, hogy Temesvári Regionális Autonóm Közlekedés. Köszönöm a segítségedet. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2012. január 29., 18:18 (CET)

Francia hangtan[szerkesztés]

Szia, gratulálok a nagy munkához! Tanultam is belőle egy-két dolgot: biztos használható lenne legalább néhány szakasz a francia vagy az angol wikire, ahogy a román cikket is te írtad (észrevettem egy eltévedt „şi” miatt). Az elírásokon kívül csak részleteket módosítottam:

  • courrai, mourra rövid r-rel: szerintem extrém példa lehet a forrásban, vagyis sok tt, ll stb. szó itt jó általános példa lehetne, de ez éppen a következő szakaszokhoz kapcsolódik, hogy akkor is alapból rövid r, ha hosszú is lehet akár valami megkülönböztetés miatt (courrai/courais délen, ahol zárt mind a kettő), akár az rr írásmód hatása miatt,
  • egyetlen o délen: ha csak egy fonéma van, nem fontos a pontos hang, de ha már IPA-val írjuk, akkor inkább nyitott o és eu és zárt [e] (lányom azt mondja itt Toulouse-ban une rose [ynø'ʁɔz] és du lait [dy'le], én pedig a párizsi-nizzai gyerekkorom után ragaszkodom a „rendes” [ynʁoːz]-hoz de egyetértek vele a lait-vel kapcsolatban),
  • étudiants américains: mintha nem lenne annyira tilos a z hangkötés, ami talán azzal jár együtt, hogy csak ez a pont említi, hogy van kivétel,

de persze most csak gyorsan és forrás nélkül módosítottam és a fontos a forrás szövege, legfeljebb érdemes lenne keresni, hogy nem mond-e ellent más forrás. Oliv0 vita 2013. szeptember 17., 16:26 (CEST)

Francia igerendszer[szerkesztés]

Szia, megint szép nagy munka ez! Elolvastam a hétvégén és lejegyeztem azt, ami nekem akkor feltűnt, de nem mentem bele olyan mélyre, hogy például teljes-e és a magyartól való eltéréseket jól rendszerezi-e a kötőmód leírása vagy a „de + főnévi igenév” szerkezeté, mert ez már sokkal több gondolkodást igényelne.

Nem akartam belemenni túl sok, tankönyv jellegű magyarázatba.

Helyesírás-ellenőrző: a -beli végű szavakat nem tudja elemezni a közlés időpontjabeli, használata általában azonos a magyarbeliével kifejezésekben, érthető ugyan de inkább te döntsd el, mennyire sztenderd és kell-e más kifejezés helyette.

Igazad van, remélem, most jobban van megfogalmazva.

Magyar elnevezések: az igemódok nagy táblázatában és a megfelelő szakaszban a plus-que-parfait = „befejezett múlt idő” (+ récent = „közeli befejezett múlt idő”, + kötőmódban), ami tkp. a parfait fordítása lenne. A francia elnevezés hagyományos és nincs szó szerinti jelentése (befejezetten túl? többször/másodszor befejezett?), mivel folyamatos is lehet és a lényeg benne az előidejűség, viszont nem lehet „előidejű múlt”, mint a Francia nyelvtan cikkben, mert a passé antérieur is az. Aztán a subjonctif imparfait = „kötőmód folyamatos múlt idő” szintén csak hagyományos elnevezés és valójában nincs benne semmi folyamatos. Az első francia nyelvtanírók latin elnevezéseket erőltettek rá a franciára, mert akkoriban a latin volt a nagy példa mindenre. Van még a közeli jövő, amiről azt írja Karakai (65. o.), hogy közvetlen jövő időnek szokták nevezni magyarul, és ugyanúgy közvetlen múlt (60. o.). Nincs határozott ötletem jobb megoldásokra, csak úgy gondolom, hogy ha van erről magyar irodalom, akkor a jól bevett magyar elnevezés a helyes, de ha nincs, akkor nem lehet újdonságot indítványozni WP:SAJÁT fordítással, hanem maradhat a francia név, mint a Karakai nyelvtanban.

Elfogadom, és követtem a javaslataidat.

Francia példák: a főnévi igenév tárgyként pontban az Elle m’a dit ne pas souffrir jelentése: hogy nem szenved, viszont Elle m’a dit de ne pas souffrir lenne az, hogy: hogy ne szenvedjek; itt nem tudom, melyikre gondoltál, de ez jó példa lehetne a de szerepére, ha előbb jól elmagyarázod.

Ez csak elírás volt. Elle m’a dit de ne pas souffrir kellett volna legyen elejétől fogva.

Aztán a participe passé szakasz végén (egyeztetés a tárggyal) a Quelles belles fleurs a achetées Lucie! nem annyira természetes a fülemnek, Quelles belles fleurs Lucie a achetées! picit jobb de talán más példát lehetne találni az egyeztetésre.

Quelles fleurs a achetées Lucie ?, azt hiszem jó lesz.

Kinézet kérdése: az igemódok táblázata eléggé emészthetetlenül nagy tömeg, talán másképp lehetne elrendezni/bontani aszerint, hogy milyen viszonyok vannak az igeidők között (egyszerű/összetett igeidő, előidejűség, folyamatosság, stb.), vagy hogy mik a múlt idők vagy a leggyakoribb idők, stb., bár konkrétan nincs határozott elképzelésem róla. A beszélt nyelvi táblázatban is több oszlop lehetne a kijelentő módból, mert jelenleg nálam így néz ki.

Változtattam ezeken, de ha még találsz jobbítani valót, nyugodtan belepiszkálhatsz.

Végül is a lényeg, a tartalom:

  • Surcomposé alakok az igemódok táblázata után: kétszeresen összetett igeidők Karakai 73. o. szerint. A Wyler 112. jelenlegi referencia szerint „gyakrabban használják” a passé surcomposé időt (tehát mást is), de a mai helyzet inkább Kalmbach 415., 2. pont leírása, hogy csak a passé surcomposé, azt is csak beszédben, korlátozottan, bizonyos időhatározó kötőszavak után és befejezettségi jelentésű igékre.
Itt lemondtam Wylerről, csak Kalmbachra hivatkozom, tőle vett példával.
  • Egyszerű jövő: „nem túl közeli” jövő Kalmbach 425., 2. pont szerint, de beszédben ennél gyakoribb az „aller + főnévi igenév” alak állító (nem tagadó) mondatban (itt ezt leírja egy regény elemzése, de biztos komolyabb forrás is található; + Kalmbach 429.: intention/szándékként vagy engagement/kötelezettségvállalásként mutatjuk be, hogy így lesz).
megoldva
megoldva
    • Melléknévnek alárendelve a plein à craquer példa „következmény”: pontosabban „à tel point que” jelentéssel (Wyler 709.).
Gondolom, most még világosabb, bár a magyar fordításból is kitűnik.
  • Melléknévi igenév:
    • A jelen idejű egyik példája me rendant compte (+ az előidejűé ayant dansé la veille az igemódok táblázatában) nem melléknév és hiányzik erről a magyarázat, hogy határozói mellékmondat és beszédben ritka (participiale circonstancielle, Kalmbach 484.).
Az igealakok leírása előtt azt jelentettem be, hogy "Az alábbi szakaszokban a beszélt nyelvben használt igeidőket mutatjuk be", de itt a fenti kiegészítést mégis szükségesnek látom.
    • A múlt idejű (pris) és összetett múlt idejű (ayant dansé az igemódok táblázatában) alakok elnevezése: nem csak szó szerinti vagy értelemszerű fordítás kérdése, mint feljebb, hanem passzív/aktív múlt kérdése, ld. Kalmbach 481. és igeragozási táblázatban a 2x2 táblázat a melléknévi igenévre: aktív jelen prenant, passzív jelen étant pris, aktív múlt ayant pris és passzív múlt pris, ayant été pris két egyforma jelentésű alakkal.
Ezekbe az írott nyelvi bonyodalmakba már nem akartam belemenni, de ha úgy gondolod, nyugodtan fejlesztheted a szócikket ebben az irányban is.
    • A gérondif: megint latinos az elnevezés és a különbségtétel közte és a participe között, pedig franciául eléggé azonos jelentésű és alakú a melléknévi igenév határozói szerepével, tehát együtt lehetne tárgyalni vele.
Tudom, hogy egyesek szerint a kettő ugyanaz az igenév, mások szerint két különböző, de nem akartam ilyen jellegű vitákba bonyolódni.

A tout en-ra pontatlan az, hogy egyidejűség „és ugyanakkor” ellentét, mert lehet ellentét nélkül is, mint a megadott példában tout en regardant la télé (Kalmbach 488. peut avoir deux valeurs azt akarja mondani, hogy az egyik vagy a másik).

Ebben nem értek egyet Kalmbach-kal. Szerintem az a. pont alatti példák is kifejeznek ellentétet. Amikor a beszélő azt mondja, hogy Elle tricote tout en regardant la télé, az ő szempontjából a két cselekvés asszociációja szokatlan, tehát ellentétes, bár csodálattal is mondhatja.

Hosszú lett ez az írás, de ez csak néhány részlet az egészben, nagyon jó cikk jelenleg is. Üdvözlettel: Oliv0 vita 2013. október 4., 08:48 (CEST)

Karácsony + újév[szerkesztés]

Békés karácsonyt és boldog új évet kívánok! Szalakóta vita 2013. december 24., 20:14 (CET)

Balti szláv vs. Balti-szláv[szerkesztés]

Szia! Szerintem ezt a balti(-)szláv kérdést vitasd meg Pagonnyal, mert ő meg pont ellentétesen javít... Üdv! - Gaja   2014. szeptember 7., 10:42 (CEST)

Pro TV csatornák[szerkesztés]

Kedves Amator linguarum,

Szeretném az ön segítségét kérni itt: ro.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Oracol

Bošjak Ilija 2014. december 27., 13:57

Sajnos én nem nézem soha a PRO TV-t, se tévén, se online, ezért nem is tudom, hogyan kell hozzájutni, de tudom ajánlani a TVR-t, ami innen érhető el: http://www.tvrplus.ro/live-tvr.
Amator linguarum vita 2014. december 28., 09:44 (CET)

Ó, de kár! <:( De azért köszönöm.

Bošnjak Ilija 2014. december 29., 15:45

Helyesírás[szerkesztés]

Kedves Amator linguarum!

Kérlek, ügyelj jobban a helyesírásodra! A szerb nyelv kiemelt szócikkbe beírt szöveged durva helyesírási hibákat tartalmazott, ami nem szerencsés egy megerősített szerkesztőtől! --Tudor987 vita 2015. november 27., 23:53 (CET)

Hasonló hiba a francia nyelvtörténet szócikkben. --Tudor987 vita 2015. november 28., 00:01 (CET)

Árbóc[szerkesztés]

Szeptemberben megváltozott a magyar helyesírási szabályzat, ahol több, eddig kiejtéstől eltérő szót kell már kiejtés szerint írni. Az egyik az árboc -> árbóc. - TopAce vita 2015. december 14., 08:18 (CET)

Anglonorman/Anglonormann[szerkesztés]

Szia és viszont. Ha tudnám akkor előbb javítottam volna és utána írtam volna a vitalapra. Láttam enciklopédiában kötőjellel is, az e-nyelves cikkek nem mindig meggyőzőek. Nem ide tartozik, de ez tetszik: http://www.e-nyelv.hu/2011-12-22/normand-nordmann-zurzavar-a-fenyofanevben/ Az anglo-normand biztosan a legritkább de talán még az is lehet jó. Az anglonormann alak látszik hihetőnek, de ezen túl nem merek többet írni. Üdvözlettel: --SepulturaHalloween286.pngP's.box 2015. december 24., 13:05 (CET)

Christmas tree.jpg

Karácsony[szerkesztés]

Boldog karácsonyt! Szalakóta vita 2015. december 25., 22:10 (CET)

Re: archifonéma[szerkesztés]

Rendben! Köszi, hogy szóltál! BÚÉK! Ádám 2015. december 30., 12:55 (CET)

Re: mondatelemzési kérdés[szerkesztés]

Köszönöm a szakmai bizalmad, de ennek nekem is utána kéne néznem. Az még csak-csak egyértelműnek tűnik, hogy a „kell” az állítmány, de a többire nem tudok kapásból választ adni. Első körben biztosan a Magyar grammatikába lapoznék bele (5., átd. kiadás: 2010 – ISBN 978-963-19-5880-5). Ádám 2016. február 8., 14:58 (CET)

Vlachok[szerkesztés]

[Szia! Mélyen belenyúltam a Vlachok szócikkbe, egyelőre a próbalapomon (https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Amator_linguarum/pr%C3%B3balap). Amint látom, Te iktattad bele a "Első megjelenésük Magyarországon" szakaszt. Gondolom, csak ennek forrása Györffy, nem a "Történelem" szakasznak is. Kérlek, közöld velem, ha így van, és ha igen, hogy tudod-e, mi a forrása a "Történelem" szakasznak. Amator linguarum vita 2016. február 23., 12:51 (CET)]

Szia! Elnézésed kérem a késői válaszért, de nem voltam internetközelben, most találtam rá az üzenetedre. Igen, a Magyarországon való első megjelenésük rész forrása Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II. kötetének 111-113. oldala. A történelmi rész forrásáról nem tudok, de talán a laptörténetből az is visszavezethető, mi alapján írták be ide. Üdvözlettel: Kossuthzsuzsa vita 2016. február 24., 15:18 (CET)


[:Szia! Kösz a válaszodat. Kerestem a forrást a laptörténetben, de úgy látszik, nem lett megadva. Van-e ellene kifogásod, ha kiiktatom azt a szakaszt? Amator linguarum vita 2016. február 24., 19:31 (CET)]

Szia! A történelem fejezetet a laptörténet szerint 2008 ápr. 5-én Kuvasz nevű szerkesztő kezdte el, majd június 2-án Adapa dolgozott rajta, talán ők tudnak neked segíteni a forrásokat illetően. Hogy melyik szakaszt szeretnéd kiiktatni nem értettem világosan. A Györffy György forrásából származó anyag magyarországi megjelenésükről szerintem nagyon fontos lenne, hogy benne maradjon. Ő leginkább az Árpád-kor kutatója volt, és igen fontos adatokat gyüjtött össze arról a korról. Üdvözlettel: Kossuthzsuzsa vita 2016. február 25., 18:03 (CET)

Kedves Amator linguarum, köszönöm a válaszod! Üdvözlettel:Kossuthzsuzsa vita 2016. február 28., 09:22 (CET)

Re: forrásszöveg szerkesztése[szerkesztés]

Szia, én nem tudok sajnos válaszolni a kérdésedre, viszont ajánlom figyelmedbe a műszaki kocsmafalat. Ádám 2016. február 27., 21:45 (CET)

Az év szócikke 2015[szerkesztés]

PODY 2nd barnstar.svg Az év szócikke 2015
A 2015-ös Az év szócikke versenyen a Isztrorománok című szócikked társadalomtudomány kategóriában a második helyezést érte el! Gratulálok! OrsolyaVirágExtracted pink rose.pngHardCandy 2016. március 15., 20:43 (CET)
PODY 3rd barnstar.svg Az év szócikke 2015
A 2015-ös Az év szócikke versenyen a Beások című szócikked társadalomtudomány kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálok! OrsolyaVirágExtracted pink rose.pngHardCandy 2016. március 15., 20:43 (CET)

A versenyhez kapcsolódó díjátadóra április 9-én fog sor kerülni, a részleteket lásd itt. A részvételedre mindenképp számítok, kérlek a hivatkozott lapon jelezd, hogy tudsz-e jönni! OrsolyaVirágExtracted pink rose.pngHardCandy 2016. március 15., 20:43 (CET)

Húsvét[szerkesztés]

Boldog húsvétot kívánok! Szalakóta vita 2016. március 28., 18:20 (CEST)

CEE tavasz[szerkesztés]

CEE-Barnstar.png

A Wikimédia Magyarország Egyesület köszöni a Közép- és kelet-európai tavasz 2016 szócikkíró versenyben végzett munkádat.

– Texaner vita 2016. június 29., 21:39 (CEST)

CEE Tavasz 2016 kérdőív[szerkesztés]

Logo CEE-t.png

Szia, CEE Tavasz 2016-résztvevő! A verseny nemzetközi szervezői felkérnek egy nagyon rövid kérdőív kitöltésére a versenyről. Ennek segítségével egy kis statisztikát kaphatunk, ezáltal jobb versenyt szervezhetünk legközelebb. Kérjük, töltsd ki a kérdőívet itt: https://wikimedia.qualtrics.com/jfe/form/SV_eLP1PKZWjSpIi45 Üdvözlettel
Ата a MassMessage segítségével 2016. szeptember 10., 15:28 (CEST)

Kiemelt próbalap?[szerkesztés]

Szia!

Jobb lenne, ha a személyes próbalapod nem lenne a kiemelt cikkek kategóriájában. misibacsi*üzenet 2016. december 8., 20:05 (CET)

CEE Tavasz szócikkíró verseny[szerkesztés]

CEE Spring Hungary Barnstar.svg Köszönjük és várunk a díjkiosztón!
Kedves Amator linguarum! Köszönjük, hogy részt vettél a CEE Tavasz 2017 szócikkíró versenyen. A Wikimédia Magyarország Egyesület, valamint a szervezők nevében is szeretnélek meghívni a díjátadóval egybekötött budapesti Wikitalálkozóra július 8-án. Szeretettel várunk! Üdvözlettel, Xia Üzenő 2017. június 27., 13:20 (CEST)

Románia[szerkesztés]

Szia. Lenne időd a Románia szócikk kultúra részét bővíteni? Többek közt az iskolarendszeri képzés is hiányzik a szakaszból. Hasznos lenne, ha tudnál segíteni. Üdv. – Milei.vencel vita 2017. szeptember 18., 06:44 (CEST)

Kategóriák[szerkesztés]

Szia!

Próbalapokat nem szoktunk berakni kategóriákba, mivelhogy ezek nem kész szócikkek (mivel próbalapok). A kategóriákat fel lehet sorolni a készülő szövegben, hogy majd a kész cikkben benne legyenek, de valamilyen formázással nem tesszük láthatóvá ezeket (pl. kettőspont, vagy "nowiki" alkalmazásával, stb). Próbáld meg ezt alkalmazni te is. misibacsi*üzenet 2017. október 13., 21:20 (CEST)

Román kultúra[szerkesztés]

Szuper lett. Nagyon szépen ki van dolgozva. A javaslatoddal viszont annyi az ellenvetésem, hogy a korábbi kultúra szakaszt sem kellene törölni, hanem a tiéddel kellene egybemosni. Bár kicsit több időt igényel, de vannak olyan infók a régin, ami a tiédből kimaradt. Üdv. – Milei.vencel vita 2017. október 15., 12:57 (CEST)

Természetvédelmi területek[szerkesztés]

Szia. Tudnál segíteni magyarosítani a parkok neveit, ott ahol lehetséges?:

Köszönöm. – Milei.vencel vita 2017. november 6., 17:15 (CET)

Szótő vs. gyök[szerkesztés]

Szia, természetesen semmi akadálya, kicserélem. Azért megkérdezem: az úgy jó, ha a szótőt a en:Root (linguistics)-szel kötöm össze, a gyök (nyelvészet)-et pedig a en:Word stemmel? Ha igen, megerősítesz ebben, akkor megcsinálom a két wikidata bejegyzést. Köszi! - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2017. november 26., 14:02 (CET)

Szia! Összekötöttem a szótőt a roottal, a gyök így most páratlan maradt. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2017. november 27., 11:07 (CET)

Ünnepélyes gratuláció[szerkesztés]

Tíz éves csillag.png „Öreg róka” elismerés
A több mint tíz éves kitartó szerkesztői munkáért, mellyel elhivatottságodat bizonyítottad a magyar kultúra és ismeretterjesztés terén.
A Wikipédia szerkesztő-közösség nevében: --Rodrigó 2017. december 26., 18:48 (CET)

re Románia oktatási rendszere[szerkesztés]

Szia! Én a hetvenes években voltam középiskolás. Az stimmel, hogy meg kellett rendelni a külön szövetdarabkát a számmal, de ezt fel kellett varrni a lányoknál a kötényruha (sarafan) mellrészére, a fiúknál az egyenruha zakójának az ujjára, illetve a felső dzseki, télikabát vagy akármi karjára. Ha valaki csak biztosítótűvel vagy kapoccsal rögzítette (hogy az utcán levehesse), arra rögtön lecsaptak. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. február 14., 11:14 (CET)

Mintha a sapkán is lett volna ugyanilyen szám, (de ebben nem vagyok biztos, mintha a maga a sapka nem lett volna kötelező.) – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. február 14., 11:21 (CET)

kiemelés[szerkesztés]

szia, vannak olyan szócikkeid, amiket kiemelésre lehetne vinni? Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2018. április 17., 07:36 (CEST)

köszönöm. Kérlek az általad említett cikkeknél minden bekezdésbe írj forrást kérlek. Köszönöm előre is. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2018. április 18., 10:01 (CEST)

Román művelt kultúra cikkben egy teljes bekezdésben nincs forrás. Fontos a pontos forrásolás, ezért kérlek mégha ugyanazok a források is kellenek, akkor is tedd bele jegyzetként. Segítek benne, hogy hova kellene még, meg amiben tudok :) Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2018. április 18., 12:57 (CEST)

köszönöm a választ. A kezdetek szakaszban feltüntetett könyv megvan neked? úgy látom, hogy 20-33 oldal közötti a szöveg. Megoldható az, hogy pontosítod a jegyzeteket? Tehát ebben a szakaszban bekezdésenként föltünteted, mondjuk, hogy az egyik állítás a 22. a másik bekezdésben lévő állítás a 29. oldalon szerepel. Nekem amúgy tetszenek a szócikkeid, gratulálok hozzájuk! :) Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2018. április 19., 14:24 (CEST)

ja értem így már, tehát szintézis. Akkor maradjon így a forráshivatkozás. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2018. április 20., 07:35 (CEST)

Szia! Olyan kérésem lenne, hogy a jegyzeteknél, ahol külső link a forrást, ott használd a cite web sablont. Ha kérdésed van, keress bátran :) Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2018. április 22., 13:00 (CEST)

Szia! Megnéztem A francia nyelv története című cikket. Itt is az a problémám, hogy nincs minden bekezdésben forrás/jegyzet. Tudnál még írni bele forrásokat? Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2018. május 1., 09:13 (CEST)

ó :( kár. Rendben Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2018. május 3., 10:56 (CEST)

Sajnos én nem tudok segíteni, a kezdőlap vitalapján kellene jelezni. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2018. május 15., 09:27 (CEST)

re Román művelt kultúra[szerkesztés]

Szia! Már korábban láttam a cikket :-) Laikusként azt gondolom, hogy nem a címadással van a gond, hanem a koncepcióval. Az angol, német, román wikipédián a cikkek megfelelője "román kultúra", tehát nem választják szét a kultúrát népi és "művelt" kultúrára. Ha te is így csinálnád (a népművészet részt rövidebbre véve és utalva a megfelelő hosszú cikkre), akkor nem lenne gond a címadással sem. Címadási kérdésekben amúgy én Pasztillától szoktam segítséget kérni. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. április 19., 19:31 (CEST)

Néprajzosként tanultam kultúraelméletet, és beleolvastam a szócikk elejébe, de hogy őszinte legyek, ilyen fogalomról, hogy „művelt kultúra”, még életemben nem hallottam. Gondolom ez az, amit mindközönségesen magaskultúrának hívunk? Ezt a német művelődéstörténetből vettük át, és alapvetően a korábbi korszakok „homogénebb” kulturális közegével szemben a fejlettebb társadalmak, tipikusan a klasszikus ókortól kezdődő, sokrétű műveltségi állapotait írja le, amelyeket a kiemelkedő teljesítmények jellemeznek. Vagyis amikor a bronzkorban még mindenki gyártja a kantharoszt meg a bronzkupát, vagy éppenséggel nem fontos, hogy ki gyártja, ott nincs magaskultúra, ahol viszont van szobrász, zeneszerző és költő, az magaskultúra. A magaskultúrának valóban része a paraszti kultúra, a polgári és a mai popkultúra, a klasszikus művészeti ágak, erkölcsök, szokások, minden, hogy ezeket a rétegeket el tudjuk különíteni, már arról vall, hogy magaskultúrával van dolgunk. Miután egy recens népről, a románokról van szó, a román kultúrának nincs a magaskultúrától eltérő értelmezése, vagyis román kultúra = román magaskultúra, ahogy Koala mondja. (Ha a „művelt kultúra” valóban magaskultúrát jelent.) Pasztilla 2018. április 19., 20:54 (CEST)

Hülye vagyok. A bevezetőben annyi mindent nem értettem, hogy visszamentem, és újra elolvastam. Mit jelent például az első mondatban az, hogy a „művelt kultúra” része a folklór (ez rendben is van, ha magaskultúráról van szó), de egy mondattal később már azt írod, hogy a 18. századig nem volt „művelt kultúra”, mert addig csak folklór volt? Ez elég erőteljes ellentmondás. És akkor rájöttem, hogy azért nem értem, mert a szócikk címében ott van a kultúra szó, és én azt hiszem, a kultúráról olvasok, holott nem! Te a művészetről írsz, azt veszed kultúrának, pedig a kettő meglehetősen nem csereszabatos. A fejezetek is arra utalnak, hogy valójában a művészetekről van szó (bár a filozófia eléggé kilóg a sorból), így a helyére is kerül minden: ennek a szócikknek a voltaképpeni címe román művészet, és máris értem, hogy a magasművészeti ágak csak a 18. században jelentek meg társadalmi szinten, addig az alsóbb társadalmi osztályok népművészete volt a románság sajátja (bár hogy azt tudnánk, miféle népművészet volt a 18. század előtt, azt erősen kétlem). Egyáltalán nem a román kultúra interwikihez kellene kötni, ahol a szócikkek (pl. angol és német) valóban nem csupán a magasművészettel, hanem a kultúra egészével foglalkoznak, hagyománnyal, erkölccsel, vallásossággal, konyhaművészettel stb. együtt, míg ez a szócikk a filozófia kivételével csak és kizárólag a román kultúra egyik részterületével, a román művészettel. Pasztilla 2018. április 19., 20:59 (CEST)

Ez mit jelent?[szerkesztés]

Szia!

„melyet a beszélő saját mondottai tartalmára vonatkozó attitűdje tulajdonítja neki.” Ez szerintem nem sikerült igazán jól, össze kéne rakni újból ezt a mondatot, hogy kifejezze, amit mondani akarsz. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. augusztus 1., 17:07 (CEST)

Divek ki[szerkesztés]

Szia! Takarítom az üres diveket. Nézd meg a Meglenoromán nyelv (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) és a Szerb nyelv (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) cikkeket, szerintem nem változtak a műtéttől, de ha elromlottak, akkor állítsd vissza. Én nem látok különbséget. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 28., 20:45 (CEST)

12[szerkesztés]

Boldog 12. Wikiszülinapot kívánok! WikimakerXEmojione 1F383.svgmessage 2018. október 31., 12:00 (CET)

Sok boldog wikiszülinapot kívánok! Apród vita 2018. október 31., 18:55 (CET)

Csatlakozom az előttem szólókhoz! Boldog szülinapot! 12 év! Atyavilág! És milyen 12 év volt ez! Díj, díj hátán! További örömteli, sikeres szerkesztést kívánok! Szeretettel: Gg. AnySymbole-faune.pngÜzenet 2018. október 31., 22:34 (CET)

„Az év szócikke 2018” verseny[szerkesztés]

Szia, Amator linguarum!
A 2018-as év folyamán jelentősen bővítetted a kölcsönzés (nyelvészet) és a determináns (nyelvészet) szócikket.
Ezt egyfelől köszönjük, másfelől értesítünk arról, hogy ezeket a szócikkeket a Wikipédia közössége jelölte a 2018-as „Az év szócikke” versenyen.
A szavazás hétfőn, január 21-én 0:00 órakor indul és a Wikipédia szerkesztői 2019. március 3-án éjfélig adhatják le voksukat az általuk legjobbnak ítélt szócikkekre több kategóriában is. Arra kérünk, vegyél te is részt a szavazásban, ismerd meg a 2018-as Wikipédia-termés legjavát, szavazatoddal erősítsd meg szerkesztőtársaid munkáját, megjelenéseddel buzdíts másokat is a közös munka értékelésében való részvételre, így végső soron mások is jobban megismerhetik a te hozzájárulásodat. (Arra felhívjuk azonban a figyelmedet, hogy a kiírás szellemében az általad indított vagy jelentősen bővített szócikkekre szavazni nem etikus.)
Hétfőtől várunk a lapon!
Pasztilla 2019. január 18., 20:10 (CET)

Szia, Amator linguarum! Van a Wikipédiának egy szeglete, ahol tizenkét kategóriányi szócikk néz szomorúan maga elé és sír bánatosan. Alig várják, hogy a versenyből hátra lévő tíz napban szavazz rájuk. Vigyor Pasztilla 2019. február 21., 20:37 (CET)

Szia! Köszönjük, hogy becsülettel végigszavaztad mind a tizenkét kategóriát! Pasztilla 2019. február 23., 20:55 (CET)

Törtjel[szerkesztés]

Elnézést, kissé konzervatív vagyok. Talán emiatt is van - meg a középiskolai magyar órák miatt - hogy igyekszem mindenhol törölni az egy szócskát, ahol az nem számnév, vagy határozatlan névelő.

Hasonló a helyzet a törtvonallal is. Megkérdeztem a főnökömet arról, hogy mit jelent nála az és-per-vagy. Amit válaszolt, az ésszerűnek tűnik: »akkor használom, ha nem tudok választani közülük«. Nos, hozzáteszem a számítógépes logikában használt értelmezést. Az ÉS = halmazok közös része; ahol valamennyi teljesül. A VAGY = halmazok uniója, ahol bármelyik teljesülést hoz létre.

Ezek után a beszélt nyelvben eléggé más a helyzet. A fal lehet világos és sötét. Ezek kizárják egymást. A fal lehet világos, vagy sötét. Ezek megengedő értelmezések.

»A fal lehet világos és/vagy sötét«. Na, erről aztán nem tudom megmondani, hogy egyesíti-e a feltételeket, vagy azok kizárják egymást. Te, mint nyelvész, valószínűleg ismered a dilemma feloldását.

Sajnálattal vettem tudomásul, hogy az MTA nyelvészei elfogadták, hogy a törtjel a vagylagosság jele. (Azért, mert nem magyarázták meg.) Ezek után az és/vagy esetében mi történik? Érvénybe lép az, hogy ÉS is és VAGY is. De ezzel nem mondtunk semmit, mert ehhez elegendő lett volna a VAGY kötőszó. Nos, mi a véleményed? MZ/X vita 2019. február 22., 18:31 (CET)

„zenész– Előadóművész, művész, szakma; zenét játszó és/vagy szerző személy”
Szerintem bármelyik. Pontosabban: akár szerzi, akár játssza, máris zenész.

Amúgy ez problémát is jelent a zenész infoboxnál is. Mert az épp ezt a két kategóriát keveri össze. Én beírtam az IPI névazonosítót azokhoz, akik zeneszerzők, de az infobox hivatkozik előadóművészekre is, akiknek nincs ilyen azonosítójuk. Jelenleg ez az azonosító nem jelenik meg, hiába van róla wikidata bejegyzés.

Mondok egy furcsát. Képzeld, Zalatnay Saroltának van zeneszezői névazonosítója, holott ő jellemzően előadó. MZ/X vita 2019. február 23., 17:24 (CET)

Képzeld, válaszoltak. A válasz értelme az, hogy a törtjel a vagylagosság kifejezője, tehát úgy viselkedik, mint a vagy kötőszó. Szerintük tehát az és/vagy kapcsolatot úgy kell feloldani, hogy vagy és, vagy vagy. Tehát kötőszó-bokor, amelyben a törtjel egyenértékű azzal a szóval, hogy vagy. Arról nem írtak, hogy ez így szemantikailag értelmezhetetlen. MZ/X vita 2019. február 28., 21:14 (CET)

Románia éghajlata[szerkesztés]

Szia. Lenne időd megírni a Románia éghajlata cikket? Hasznos lenne a segítséged.

A román wiki oldalaː Clima României

Üdv. – M. V. New-Bouncywikilogo.gif 2019. március 16., 05:50 (CET)

Re:Miorița[szerkesztés]

Szia! Az az igazság, hogy elég sok a különbség a két változat között, és nem könnyű áttekinteni. (Word dokumentumösszehasonlítással próbálom átlátni.) Általánosságban a következőket tudom mondani:

  • Természetesen ahol tartalmi kiegészítést, vagy helyesírási pontosítást javasolsz, annak semmi akadályát nem látom, köszönöm ha átvezeted a szócikkbe. Ezeket nem tudom most egyesével ellenőrizni, de feltételezem hogy megbízható forráson alapuló és pontos információk.
  • Az alfejezetek sorrendjének átrendezése elfogadhatónak tűnik.
  • A hivatkozások rendszerének átalakítását (főként a cite web és társai kigyomlálását) nem tudom, hogy mi indokolja, ezzel nem értek egyet. Úgy tudom ezek épp azért vannak, hogy használjuk, sőt a használatuk minőségi követelmény is (lásd pl. a kiemelt szócikkeknél. Üdv: – Antissimo vita 2019. május 5., 22:01 (CEST)

Szia!

  • Összenéztem a források és jegyzetek kezelését a két változatban, és az a meglátásom, hogy feleslegesen bonyolult minden forrást külön kiemelni a Források szakaszba, mert így az olvasónak két szakaszból kell kibogarásznia a hivatkozást. Ennek ott látom értelmét, ahol ugyanannak a műnek több részére külön-külön hivatkozunk, pl. Fochi könyve esetében; amire csak egyszer, vagy pontosan ugyanabban a formában többször, ott kezelhetőbb a jegyzeteknél megjeleníteni.
  • Nem látom, hogy a "Külső hivatkozások" szakasz miért és miben különül el a "További információk" szakasztól. a WP:FELÉP szerinti "További információK" szerintem elegendő.
  • Ami a cite web és társait illeti, valóban nem kötelező a használatuk, de az, hogy a kiemelt cikkeknél követelmény, az azért jelzi hogy ez az ajánlott irány. Ettől függetlenül szerintem egységesebbé teszi a wikit ha használjuk őket, és az előre megadott mezők segítik is a szerkesztőt a megfelelő forrásolásban. Ha van olyan mező amit nem tud kezelni (pl. cím fordítása), arra nem az a jó megoldás ha nem használjuk, hanem ha kiegészítjük a sablont ezzel a funkcióval. – Antissimo vita 2019. május 7., 14:26 (CEST)
Rendben, összedolgozom valamikor. Mivel kimentettem saját allapra az összehasonlítás miatt, a tiédet nyugodtan felszabadíthatod. – Antissimo vita 2019. május 7., 21:46 (CEST)