Wikipédia:Burmai nevek átírása

Alapelvek

A burmai nevek és közszavak átírására a magyar Wikipédiában – a helyesírási irányelvnek megfelelően és a keleti nyelvekre vonatkozó akadémiai helyesírással összhangban (illetve az OH.ajánlásai alapján) – a magyaros átírást használjuk.
Az átírás csak a magyar helyesírás szerinti betűket használja, ezeket feleltetjük meg a magyarhoz leginkább hasonló fonémáknak, ezért az átírás magyaros ejtésközelítő;

Nem veszi figyelembe az írásban jelölt tónusmódosító jeleket (zenei hangsúlyok, magas, mély, „csikorgó”, „hirtelen megszakadó” )
a magyar gyakorlatban már meghonosodott nevek hagyományos formáját megtartjuk akkor is, ha ezek nem felelnek meg az átírási gyakorlatnak, pl. a ရန်ကုန →Jangun helyett Rangun, vagy ဧရာဝတီမြစ် → Erávati (mjasz) helyett Iravádi (folyó).

Nemzetközi átírási rendszerek

Az első, a burmai nevek és közszavak átírására szolgáló, máig használt átírási rendszert 1908-ban publikálta az angol gyarmati kormányzat Rangunban, Tables for the Transliteration of Burmese into English címmel, ez a BGN/PCGN átírási rendszer.^[1]

Az MLCTS átírási rendszert (Myanmar Language Commission Transcription System) John William Alan Okell angol nyelvész alkotta meg 1971-ben, miután átvizsgált néhány meglévő transzliterációs gyakorlatot és ezek felhasználásával tette meg ajánlását (1980) a mianmari nyelvi bizottság felé, amelyet az a Burmai-angol szótár (Myanma-English Dictionary, 1993) összeállításánál már alkalmazott.

Általános jellemzők

Az írás balról jobbra halad;
Alfabetikus írás, úgynevezett szótagábécé (abugida típusú, amennyiben egy szótag egy mássalhangzóból és egy magánhangzóból áll), azaz minden mássalhangzó hordoz egy alapértelmezett („inherens”) magánhangzót, ezekben a nyelvekben ez az /a/. Az inherens magánhangzótól az eltérést mellékjelekkel (diakritikus jelek) jelzik, illetve szó elején vagy magánhangzó után önálló alakjukkal jelölik, pl.:မဒမ = madama, အက=aka, ကလိ=kali. Amennyiben a mássalhangzót nem követi magánhangzó, szintén jelzik (viráma ် tehát က=ka, က်=k). A mássalhangzót követő nazális mássalhangzó jelölése (anuszvára ့ /m/ vagy /n/) és a magánhangzót követő néma hangzó jelölésére (viszárga=◌း /h/) is külön jelek szolgálnak;
Néhány hangértékhez többféle írásjegy is tartozhat, ezeket a táblázatban nem tüntettük fel;
Nem különböztetnek meg kis és nagybetűt, de az átírásban a tulajdonnevek esetében a magyar helyesírás szabályait alkalmazzuk;
Az írásjelek csoportosítása kiejtésük szerint történik, a következő felosztás szerint:
- Mássalhangzók
- Magánhangzók önálló és mássalhangzókhoz kapcsolt alakban, pl. ဥ=u, ူ=ú
- Tonális módosítójelek, pl.: ျ,ြ,ွ,ှ,္လ
- Hangérték nélküli diakritikus jelek: pl. ၍, ၌, ၎င်း amelyek listák szétválasztására, központozások jelölésére szolgálhatnak;
Az általánosan ismert indiai írásoktól (dévanágari, bangla, dravida írások) némiképp eltérően, de azok jellegének megfelelően nemcsak az inherens /a/ módosítása történhet mellékjelekkel és/vagy mássalhangzó-kombinációkkal, hanem adott szócsoportok képzése is. pl. က = ka ကိ = ki ကော် = kau ကောင်= kaung
A magánhangzók jelzésére szolgáló (အ) jelet szó elején nem írjuk át, csak akkor, ha az utána következő mássalhangzó nem tartalmaz magánhangzót. pl. အကာ → aka, de အိုဘဲ့ → obé.
Ha két mássalhangzó karaktert írunk át, ami egymás fölött szerepel, a felső karaktert kell először átírni, majd az alsó karaktert, végül ehhez illesztjük a megfelelő magánhangzót, pl.: သဒ္ဒါ→ szadda , အန္တိမဘဝ → andimabava.

Mássalhangzók

Burmai	IPA	BGN/PCGN	MLCTS	Magyaros ejtésközelítő
က, ခ	/k/, /kʰ/	k-	k-, hk-	k-^[2]
ဂ, ဃ	/g/	g-	g-, gh-	g-
င	/ŋ/	ng-	ng-	ng-
စ, ဆ	/s/, /sʰ/	s-	c-, ch-	sz, s- ^[3]
ဇ, ဈ	/z/	z-	j-, jh-	z-
ည/ဉ	/ɲ/	ny-	ny-	ny-
ဋ, တ, ဌ, ထ	/t/, /tʰ/	t-	t-, ht-, t-, ht-	t-^[4]
ဍ, ဎ, ဒ, ဓ	/d/	d-	d-, dh-	d-
ဏ, န	/n/	n-	n-	n-
ပ, ဖ	/p/, /pʰ/	p-	p-, hp-	p-^[5]
ဗ, ဘ	/b/	b-	b-, bh-	b-
မ	/m/	m-	m-	m-
ယ, ရ	/j/	y-	y-, j, vagy r	j-
လ, ဠ	/l/	l-	l-	l-
ဝ	/w/	w-	w-	v-
သ	/θ/, /ð/	th-	s	sz-
ဟ	/h/	h-	h-	h-
ဠ	/l/	l-	l-	l-

Hangszínmódosítók

№	Burmai	BGN/PCGN átírás	MLCTS	Magyaros ejtésközelítő (példa)
1	မြ ,မျ	Cy-	mr, my	--j (မ=ma, မြ=mja)
2	မွ	Cw-	mw	--v (မ=ma, မ့=mva)
3	မြွ, မျွ	Cyw-	mrw	--v (မ=ma, မ့=mva)
4	မှ	hC-	hm	h-- (မ=ma, မှ=hma)
5	ခြ, ချ	ch-	kh	Cs-- (ခ=kha, ခြ=csa, ချ=csa)^[6]
6	ရှ, သျှ, လျှ	sh-	sh	s-- (ရ=ja, ရှ=sa)

Magánhangzók

Független forma	Mássalhangzóval (က=k) illesztett	BGN/PCGN átírás	MLC 1993	Magyaros ejtésközelítő
‌‌‍ အ	–	a	a	a
	ကာ, ကါ	a	a	á
ဧ ၏	ကေ	e	ei	e
	ကဲ, ကယ်	é	ai	é
ဣ	ကိ	i	i	i
ဤ	ကီ	i	i:	í
ဩ	ကို	o	ui	o
ဥ	ကု	u	u	u
ဦ	ကူ	u	u:	ú
ဩ ဪ	ကေါ,ကော်,ကေါ်	aw	au	au
ဩ	ကော	aw	au:	au

Mássalhangzók végződésmódosítókkal

Jel	IPA	MLCTS	BGN/PCGN	Magyaros ejtésközelítő
က	[ka̰], [kə]	ka.	ka	ka
ကာ	[kà]	ka	ka	ká
ကား	[ká]	ka:	ka:	ká
ကက်	[kɛʔ]	kak	ket	ká
က့က်		kwak		kvak
ကင်	[kɪ̀ɴ]	kang	kin	kin
က့င်	[kʷaɴ]	kwang	kwan	kvan
ကင့်	[kɪ̰ɴ]	kang.	kin.	kin
ကင်း	[kɪ́ɴ]	kang:	kin:	kin
ကစ်	[kɪʔ]	kac	kit	kit
ကည်	[kì], [kè], [kɛ̀]	kany	kin	ki
ကဉ်	[kɪ̀ɴ]			kin
ကည့်	[kḭ], [kḛ], [kɛ̰]	kany.	kin	kin
ကဉ့်	[kɪ̰ɴ]			kin
ကည်း	[kí], [ké], [kɛ́]	kany:	kin	kin
ကဉ်း	[kɪ́ɴ]			kin
ကတ်	[kaʔ]	kat	kat	kat
က့တ်	[Kʷaʔ]	kwat	kwat	kvat
ကန်	[kàɴ]	kan	kan	kan
က့န်	[kʷaɴ]	kwan	kwan	kvan
ကန့်	[ka̰ɴ]	kan.	kan	kan
ကန်း	[káɴ]	kan:	kan	kan
ကပ်	[kaʔ]	kap	kat	kap
က့ပ်	[Kʷap]	kwap	kwap	kvap
ကမ်	[kàɴ]	kam	kan	kan
ကမ့်	[ka̰ɴ]	kam.	kun	kan
ကမ်း	[káɴ]	kam:	kun	kán
ကယ်	[kɛ̀]	kai	ke	ke
ကံ	[kàɴ]	kam	kan	kan
ကံ့	[ka̰ɴ]	kam.	kan	kan
ကံး	[káɴ]	kam:	kan	kan
ကိ	[kḭ]	ki.	ki	ki
ကိတ်	[keɪʔ]	kit	keik	keik
ကိန်	[kèɪɴ]	kin	kein	kein
ကိန့်	[kḛɪɴ]	kin.	kein	kein
ကိန်း	[kéɪɴ]	kin:	kein:	kein
ကိပ်	[keɪʔ]	kip	keik	keik
ကိမ်	[kèɪɴ]	kim	kein	kein
ကိမ့်	[kḛɪɴ]	kim.	kein	ken
ကိမ်း	[kéɪɴ]	kim:	kein	kén
ကိံ	[kèɪɴ]	kim	kéin	kén
ကိံ့	[kḛɪɴ]	kim.	kéin	kén
ကိံး	[kéɪɴ]	kim:	kéin	kén
ကီ	[kì]	ki	ki	ki
ကီး	[kí]	ki:	ki	ki
ကု	[kṵ]	ku.	ki	ki
ကုတ်	[koʊʔ]	kut	ku	ku
ကုန်	[kòʊɴ]	kun	koun	kun
ကုန့်	[ko̰ʊɴ]	kun.	koun	kun
ကုန်း	[kóʊɴ]	kun:	koun:	kun
ကုပ်	[koʊʔ]	kup	koun	kun
ကုမ်	[kòʊɴ]	kum	koun	kun
ကုမ့်	[ko̰ʊɴ]	kum.	koun.	kun
ကုမ်း	[kóʊɴ]	kum:	koun:	kun
ကုံ	[kòʊɴ]	kum	ko	ko
ကုံ့	[ko̰ʊɴ]	kum.	ko	ko
ကုံး	[kóʊɴ]	kum:	ko	ko
ကူ	[kù]	ku	ku	ku
ကူး	[kú]	ku:	ku	ku
ကေ	[kè]	ke	ke	ke
ကေ့	[kḛ]	ke.	ke	ke
ကေး	[ké]	ke:	ke	ke
ကဲ	[kɛ́]	kai:	ke	ke
ကဲ့	[kɛ̰]	kai.	ké	ké
ကော	[kɔ́]	kau:	kau	ko
ကောက်	[kaʊʔ]	kauk	kauk	kauk
ကောင်	[kàʊɴ]	kaung	kaung	kaun
ကောင့်	[ka̰ʊɴ]	kaung.	kaung	kaun
ကောင်း	[káʊɴ]	kaung:	kaung	kaun
ကော့	[kɔ̰]	kau.	kau	kau
ကော်	[kɔ̀]	kau	kau	kau
ကို	[kò]	kui	ko	ko
ကိုက်	[kaɪʔ]	kuik	kaik	kaik
ကိုင်	[kàɪɴ]	kuing	kaing	káik
ကိုင့်	[ka̰ɪɴ]	kuing.	kaing	kaik
ကိုင်း	[káɪɴ]	kuing:	kaing	kain
ကို့	[ko̰]	kui.	ko	ko
ကိုး	[kó]	kui:	ko	ko
ကွတ်	[kʊʔ]	kwat	kut	kut
ကွန်	[kʊ̀ɴ]	kwan	kun	kuan
ကွန့်	[kʊ̰ɴ]	kwan.	kun	kuan
ကွန်း	[kʊ́ɴ]	kwan:	kun	kuan
ကွပ်	[kʊʔ]	kwap	kut	kut
ကွမ်	[kʊ̀ɴ]	kwam	kun	kun
ကွမ့်	[kʊ̰ɴ]	kwam.	kun	kun
ကွမ်း	[kʊ́ɴ]	kwam:	kun	kun

Diakritikus jelek és szimbólumok

Jel	Megjegyzés
်	Viráma: mássalhangzókkal kombinálva megváltoztatja az inherens (a) magánhangzót, mássalhangzó-végződések esetén kiiktatja az inherens magánhangzót a következő mássalhangzóknál: က င စ ည (ဉ) ဏ တ န ပ မ ယ ဝ
င်္	Felső pozícióban (င်); fonetikusan egyenértékű a nazális végződésekkel, pl. င် =[ìɴ].
့	Anuszvára, az u.n. "csikorgó" tónust jelzi, de csak az utolsó mássalhangzó után jelölik.
ာ	Az alacsony hangtónust jelzi, a következő mássalhangzóknál: ခ ဂ င ဒ ပ ဝ
	Kombinálva a ော့ ော် ော,mássalhangzókkal, megváltoztatja az inherens magánhanzót (a)
◌း	Viszárga, magas hangtónust jelzi, de önállóan nem használatos
ေ	Megváltoztatja az inherens magánhangzót /a/ -> /e/-re
ဲ	Megváltoztatja az inherens magánhangzót /a/ -> /e/-re és a magas hangfekvést jelzi
ု	Megváltoztatja az inherens magánhangzót /u/-ra
	Kombinálva ို, jelekkel az inherens magánhangzót /o/-vá változtatja
ူ	Az inherens magánhangzót /ú/-vá változtatja
ိ	Megváltzoztatja az inherens magánhangzót /i/-re és a "csikorgó" tónust jelzi
	Kombinálva ို, jelekkel az inherens magánhangzót /o/-vá változtatja
ီ	Megváltzoztatja az inherens magánhangzót /i/-re
ွဲ	Megváltoztatja az inherens magánhangzót /a/ /e/-re és /-v-/ hangzó hozzáadása mellett közepes hangfekvést képez.
ံ	Anunászika, nazális hangzót /-n/ eredményez a szó végén

◌ၙ	Szanszkrit eredetű szavaknál használatos
◌ၘ	Szanszkrit eredetű szavaknál használatos
ါ	Az /á/,a /ာ/ jel helyett használják, ha nagy az esélye, hogy összetéveszthető a következő mássalhangzókkal:က, တ, ဘ, ဟ, အ.
ေါ်	A következő jel helyett használják:/ ော်/ ha az összetéveszthető a következő jelekkel: က, တ, ဘ, ဟ, အ.[4]

Számok

0	1	2	3	4	5	6	7	8	9
၀	၁	၂	၃	၄	၅	၆	၇	၈	၉

Példák

ထင် ကျော်→ Tin Kjau ထ+င် →t+in; ကော် +ျ =kau +j →kjau
အောင်ဆန်းစုကြည် → Aun Szan Szu Kji; အောင်=Aun ဆန်း =Szan စု = Szu ကြည် =Kji
ဝဏ္ဏမောင်လွင် → Vanna Mau Lvin; ဝဏ္ဏ =Vanna မောင် = Mau လွင် = Lvin
သန်းရွှေ → Szan Sve; သန်း = Szan ရွှေ = ရ ွှ ေ S+v+e
ရန်ကုန →Jangun (Rangun)
ဗိုလ်ချုပ် အောင်ဆန်း → Bolcsup Aun Szan; ဗို=Bo လ်=l ချု=csu ပ်=p အောင်=Aun ဆန်း =Szan
မဟာဗန္ဓုလ ပန်းခြံ → Mahá Bandula Pancsan; မ=Ma ဟာ=há ဗ=Ba န္ဓု=ndu လ=la ပန်း = Pan ခြံ=csan

Jegyzetek

↑ A rövidítés az U.S. Board on Geographic Names (BGN) és angol megfelelője, a Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use (PCGN), azaz az amerikai és az angol földrajzinév-bizottság elnevezésének kezdőbetűiből adódik
↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /g/
↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /z/
↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /d/
↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /b/
↑ Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /gj/

Források

A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973
Burmese transliteration az angol Wiktionaryben (négy átírás bemutatása: MLCTS, ALA-LC, BGN-PCGN, Okell + IPA)
SEAlang Library Burmese Dictionary Resources (SEA: South East Asian) – IPA-átírás megadott burmai szövegrészhez
U.S. Board on Geographic Names: Romanization Systems and Roman-Script Spelling Conventions. (hely nélkül): Defense Mapping Agency. 1994. Archiválva 2021. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
"Romanization System for Burmese" (PDF). BGN/PCGN 1970 Agreement. Hozzáférés: 2016. június 19..
John Okell (1971). "Transcription of Burmese into Roman Script" (PDF). http://www-01.sil.org. Myanma Language Commission. Hozzáférés: 2016. június 19.. {{cite web}}: External link in |work= (súgó) (halott link, de a teljes anyag végén elérhető: 193. o., ill. ezen PDF-ben 210. o.)
John Okell (2002. március). A Guide to the Romanization of Burmese. Psychology Press. ISBN 978-0-947593-32-2.
Ancient Script. "Burmese". Lawrence Lo. All. 2020. április 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. június 19..
Naing Tinnyuntpu. "Myanmar Script Learning Guide" (PDF). Naing Tinnyuntpu & Asia Pearl Travels. Hozzáférés: 2016. június 19..
Concise Encyclopedia of Languages of the World. Elsevier. 2010. április 6. 170. o. ISBN 978-0-08-087775-4.
"Burmese". 1998–2016 Simon Ager. Omniglot. Hozzáférés: 2016. június 19.. {{cite web}}: Text "Hosted by Kualo" ignored (súgó)

Kapcsolódó szócikkek

Burmai írás

[1] A rövidítés az U.S. Board on Geographic Names (BGN) és angol megfelelője, a Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use (PCGN), azaz az amerikai és az angol földrajzinév-bizottság elnevezésének kezdőbetűiből adódik

[2] Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /g/

[3] Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /z/

[4] Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /d/

[5] Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /b/

[6] Néhány mássalhangzó esetében, pl. n vagy ng (nazális hangzók) gyakran /gj/

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]