Magyarország az olimpiai játékokon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország az olimpiai játékokon
Flag of Hungary.svg
Magyarország zászlaja
NOB-országkód: HUN
OOB Magyar Olimpiai Bizottság
Honlap Hivatalos honlap
Zászlóvivő
Nyitóünnepség teljes lista
Fogadalomtevő teljes lista
Érmek
Arany
168
Ezüst
148
Bronz
170
Össz.
486

Nyári olimpiai játékok:
Téli olimpiai játékok:
Nem hivatalos olimpiai játékok:
1896-1912
1924-1936; 1956 nyári
1948
1952; 1956 téli

Magyarország az olimpiai játékokon először az első, 1896-os nyári játékokon vett részt, és majdnem az összes nyári illetve az összes téli olimpián indultak versenyzői. Az 1920. évi nyári olimpiai játékokra nem kapott az ország meghívót, mivel az első világháború vesztesei között volt. Pedig ez lett volna a magyar olimpia: a rendezés jogát Budapest nyerte el, a háborús vereség miatt szállt át a jog később Antwerpenre. 1984-ben a Szovjetunió nyomására csatlakozott a szocialista országok bojkottjához, emiatt nem vett részt a Los Angeles-i olimpián.

Dr. Kemény Ferenc jóvoltából Magyarország már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (röviden: NOB) 1894-es megalapításában is tevékenyen részt vett, és ennek hatására másfél évvel később, 1895. december 19-én megalapult az ország olimpiai bizottsága, a Magyar Olimpiai Bizottság (röviden: MOB) is.

A MOB hivatalosan is elfogadja az olimpiák művészeti versenyein magyarok által elért eredményeket – melyekkel együtt a nyári és téli olimpiákon összesen 485 érmet (168 arany, 148 ezüst, 169 bronz) nyertek eddig a magyar sportolók –, ez azonban nem egyezik meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság álláspontjával, ugyanis e szervezet nem számolja bele az érmek számába a szellemi versenyeken elért helyezéseket. A NOB által elfogadott magyar érmek száma emiatt nem azonos a MOB által elfogadottakkal. A legfőbb szervezet szerint tehát a következő számú érmekkel rendelkezik Magyarország a nyári és téli olimpiákon: aranyérem: 167, ezüstérem: 146, bronzérem: 169, összes érem: 482.

A nyári olimpiákon szerzett 480 éremmel Magyarország a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett olimpiát.

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredményesség a nyári olimpiai játékokon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi táblázat sorrendben a következő adatokat tartalmazza:

  • Olimpia: az adott nyári olimpia éve és helyszíne
  • Arany: az adott olimpián a magyarországi versenyzők által szerzett aranyérmek száma
  • Ezüst: az adott olimpián a magyarországi versenyzők által szerzett ezüstérmek száma
  • Bronz: az adott olimpián a magyarországi versenyzők által szerzett bronzérmek száma
  • Összes érem: az adott olimpián a magyarországi versenyzők által szerzett érmek száma
  • Éremtáblázat: Magyarország helyezése a nem hivatalos éremtáblázaton az adott olimpián
  • IV.: az adott olimpián a magyarországi versenyzők által szerzett negyedik helyezések száma
  • V.: az adott olimpián a magyarországi versenyzők által szerzett ötödik helyezések száma
  • VI.: az adott olimpián a magyarországi versenyzők által szerzett hatodik helyezések száma
  • Összes pont: az adott olimpián a magyarországi versenyzők által szerzett pontok száma, amit a következőképpen lehet kiszámolni: arany = 7 pont, ezüst = 5 pont, bronz = 4 pont, negyedik hely = 3 pont, ötödik hely = 2 pont és hatodik hely = 1 pont
  • Pontverseny: Magyarország helyezése a nem hivatalos pontversenyben az adott olimpián
  • Összesen és Átlag: az utolsó sorban az adott oszlop összege illetve átlaga szerepel. Mivel nem lehet nem egész érmet, helyezést és pontot szerezni, ezért mindenhol a kerekítési szabályoknak megfelelő egész érték szerepel (ezért lehetséges az, hogy az arany-, ezüst- és bronzérmek átlagának összege nem egyezik meg az összes érmek átlagával). Mivel sorszámok összegét venni értelmetlen, emiatt az Éremtáblázat és a Pontverseny oszlopoknál csak az átlag érték lett kiszámítva.

A táblázat kizárólag azokat a nyári olimpiákat tartalmazza, melyeken részt vett Magyarország, azaz hiányzik az első és második világháború miatt elmaradt 1916-os, 1940-es és 1944-es olimpia, valamint az 1920-as (Magyarországot, mint az első világháború egyik vesztes nemzetét, nem hívták meg) és az 1984-es (Magyarország a Szovjetunió nyomására csatlakozott a szocialista országok bojkottjához) olimpia.

A 2008-as olimpiáról nem készült ponttáblázat. Ez az oka annak, hogy ott nem szerepel helyezés. Ennek értelmében a pontverseny átlaga eggyel kevesebb olimpiai szerepléssel van kiszámolva.

Olimpia Arany Ezüst Bronz Összes
érem
Érem–
táblázat
IV. V. VI. Összes
pont
Pont–
táblázat
1896, Athén 2 1 3 6 6. 2 0 1 38 7.
1900, Párizs 1 2 2 5 10. 3 3 0 40 7.
1904, St. Louis 2 1 1 4 5. 1 1 0 28 5.
1908, London 3 4 2 9 6. 5 4 2 74 7.
1912, Stockholm 3 2 3 8 9. 5 3 2 66 9.
1924, Párizs 2 3[a] 4 9 13. 2 4 5 64 13.
1928, Amszterdam 4[a] 5 0 9 9. 3 4 3 73 11.
1932, Los Angeles 6 4[a] 5 15 6. 4 5 2 106 9.
1936, Berlin 10 1 5 16 3. 7 7 4 134 8.
1948, London 10 5 12[a] 27 4. 10 10 2 195 4.
1952, Helsinki 16 10 16 42 3. 6 9 7 269 3.
1956, Melbourne[1] 9 10 7 26 4. 10 11 6 199 5.
1960, Róma 6 8 7 21 7. 9 7 4 155 5.
1964, Tokió 10 7 5 22 6. 7 15 6 182 6.
1968, Mexikóváros 10 10 12 32 4. 4 7 2 196 4.
1972, München 6 13 16 35 8. 9 9 10 226 5.
1976, Montreal 4 5 13 22 10. 10 9 10 163 9.
1980, Moszkva 7 10 15 32 6. 13 13 10 234 6.
1988, Szöul 11 6 6 23 6. 14 13 12 211 6.
1992, Barcelona 11 12 7 30 8. 5 9 10 208 7.
1996, Atlanta 7 4 10 21 12. 8 5 7 150 11.
2000, Sydney 8 6 3 17 13. 5 9 4 135 15.
2004, Athén 8 6 3 17 13. 8 8 6 144 14.
2008, Peking 3 5 2 10 21. 7 7 4 93
2012, London 8 4 6 18 9. 4 5 7 127 13.[2]
Összesen 167 144 165 476 161 177 126 3512
Átlag 7 6 7 19 8. 6 7 5 141

a: A művészeti versenyeken elért helyezések nélkül.

Az alábbi táblázatban szerepelnek a művészeti versenyeken elért eredmények. Ezeken a versenyeken elért eredményeket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem tartja olimpiai helyezéseknek.

Olimpia Arany Ezüst Bronz
1924, Párizs 0 1[3] 0
1928, Amszterdam 1[4] 0 0
1932, Los Angeles 0 1[5] 0
1948, London 0 0 1[6]
Összesen 1 2 1

Eredményesség a téli olimpiai játékokon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország egyike azon tizenkét nemzetnek, amely az eddigi összes téli olimpián szerepelt.
A táblázat értelmezése itt olvasható annyi kiegészítéssel, hogy az Éremtáblázat és a Pontverseny oszlopok átlagánál csak azok az évek lettek figyelembe véve, ahol magyarországi versenyző szerzett érmet, illetve pontot.
A táblázat kizárólag azokat a téli olimpiákat tartalmazza, melyeken részt vett Magyarország, azaz hiányzik a második világháború miatt elmaradt 1940-es és 1944-es olimpia.

Olimpia Arany Ezüst Bronz Összes
érem
Érem–
táblázat
IV. V. VI. Összes
pont
Pont–
táblázat
1924, Chamonix 0 0 0 0 0 0 0 0
1928, St. Moritz 0 0 0 0 0 0 0 0
1932, Lake Placid 0 0 1 1 10. 1 0 0 7 10.
1936, Garmisch-Partenkirchen 0 0 1 1 10. 1 0 0 7 10.
1948, St. Moritz 0 1 0 1 11. 1 1 0 10 12.
1952, Oslo 0 0 1 1 12. 0 0 0 4  ?
1956, Cortina d'Ampezzo 0 0 1 1 12. 0 0 0 4  ?
1960, Squaw Valley 0 0 0 0 0 0 0 0
1964, Innsbruck 0 0 0 0 0 0 0 0
1968, Grenoble 0 0 0 0 0 0 1 1  ?
1972, Szapporó 0 0 0 0 0 1 0 2  ?
1976, Innsbruck 0 0 0 0 0 1 0 2  ?
1980, Lake Placid 0 1 0 1 15. 0 0 0 5  ?
1984, Szarajevó 0 0 0 0 0 0 0 0
1988, Calgary 0 0 0 0 0 0 0 0
1992, Albertville 0 0 0 0 0 0 0 0
1994, Lillehammer 0 0 0 0 0 0 0 0
1998, Nagano 0 0 0 0 0 0 0 0
2002, Salt Lake City 0 0 0 0 0 0 0 0
2006, Torino 0 0 0 0 1 1 0 5 27.
2010, Vancouver 0 0 0 0 0 1 1 3  ?
2014, Szocsi 0 0 0 0 0 0 1 1  ?
Összesen 0 2 4 6 4 5 3 51
Átlag 0 0 0 0 12. 0 0 0 2

Eredményesség sportáganként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi táblázat sportágankénti bontásban tartalmazza a magyarországi sportolók által elért eredményeket. Karakterisztikájában hasonló a fenti két táblázathoz. Az oszlopok magyarázata itt olvasható annyi kiegészítéssel, hogy nincs Éremtáblázat illetve Pontverseny oszlop, valamint sportági átlag sincs.

Nyári olimpiai játékok
Sportág Arany Ezüst Bronz Összes
érem
IV. V. VI. Összes
pont
Vívás 35 22 26 83 25 25 14 598
Úszás 25 23 18 66 24 24 17 499
Kajak-kenu 22 29 26 76 14 14 12 485
Birkózás 19 16 19 53 29 20 14 430
Torna 15 11 14 40 13 11 15 292
Atlétika 10 12 17 40 19 21 14 311
Ökölvívás 10 2 8 20 2 15 1 149
Öttusa 9 8 5 22 3 3 2 140
Vízilabda 9 3 3 15 3 4 2 109
Sportlövészet 7 3 7 17 4 7 11 129
Labdarúgás 3 1 1 5 0 1 0 32
Súlyemelés 2 9 9 20 7 6 15 143
Cselgáncs 1 3 5 9 0 10 0 62
Kézilabda 0 1 2 3 7 1 1 37
Evezés 0 1 2 3 2 6 4 35
Lovaglás 0 0 1 1 2 1 1 13
Tenisz 0 0 1 1 0 0 0 4
Vitorlázás 0 0 1 1 0 0 0 4
Röplabda 0 0 0 0 2 1 1 9
Asztalitenisz 0 0 0 0 2 0 0 6
Kosárlabda 0 0 0 0 1 0 0 3
Lovaspóló 0 0 0 0 1 0 0 3
Műugrás 0 0 0 0 1 0 0 3
Kerékpározás 0 0 0 0 0 5 2 12
Íjászat 0 0 0 0 0 1 0 2
Taekwondo 0 0 0 0 0 1 0 2
Összesen 167 144 165 475 161 177 126 3512
Művészeti versenyek 1 2 1 4 0 0 0 21
Összesen 168 146 166 479 161 177 126 3533

A fentieken túl az itt felsorolt versenyszámokban is volt magyarországi induló, azonban eddig egynek sem sikerült pontot érő helyen végeznie: gyeplabda, szinkronúszás, tollaslabda, triatlon.

Téli olimpiai játékok
Sportág Arany Ezüst Bronz Összes
érem
IV. V. VI. Összes
pont
Műkorcsolya 0 2 4 6 2 3 1 39
Rövidpályás gyorskorcsolya 0 0 0 0 1 2 1 8
Gyorskorcsolya 0 0 0 0 1 0 0 3
Összesen 0 2 4 6 4 5 2 50

A fentieken túl az itt felsorolt versenyszámokban is volt magyarországi induló, azonban eddig egynek sem sikerült pontot érő helyen végeznie: alpesisí, biatlon, bob, északi összetett, jégkorong, sífutás, síugrás.

Magyarország legeredményesebb sportolói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi táblázat tartalmazza minden idők tíz legjobb magyarországi sportolóját a megszerzett arany-, ezüst- és bronzérmeik alapján. Mind a tízen nyári olimpiákon szerezték érmeiket, helyezéseiket. Három olyan magyar sportoló van, aki a téli olimpiákon egy ezüstérmet és egy ötödik helyezést ért el, ezzel ők hárman a legeredményesebb téli olimpikonok: Király Ede, Regőczy Krisztina és Sallay András.
Gerevich Aladár az angol wikipédia listája alapján minden idők tizenhatodik legeredményesebb olimpiai sportolója a világon.
Ugyanezen lista alapján Egerszegi Krisztina minden idők legeredményesebb egyéni sportolója a nyári olimpiák történetében, valamint minden idők második legeredményesebb egyéni sportolója a nyári és téli olimpiák történetében (Ligyija Szkoblikova gyorskorcsolyázó mögött), mivel ő minden érmét egyéni versenyszámban szerezte.

Név Sportág Olimpiák Arany Ezüst Bronz Összes
érem
IV. V. VI. Összes
pont
Gerevich Aladár Vívás 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960 7 1 2 10 0 1 0 64
Kovács Pál Vívás 1936, 1948, 1952, 1956, 1960 6 0 1 7 0 0 0 46
Kárpáti Rudolf Vívás 1948, 1952, 1956, 1960 6 0 0 6 0 0 0 42
Keleti Ágnes Torna 1952, 1956 5 3 2 10 1 0 1 48
Egerszegi Krisztina Úszás 1988, 1992, 1996 5 1 1 7 0 0 0 44
Kulcsár Győző Vívás 1964, 1968, 1972, 1976 4 0 2 6 1 0 0 39
Darnyi Tamás Úszás 1988, 1992 4 0 0 4 0 0 0 28
Fuchs Jenő Vívás 1908, 1912 4 0 0 4 0 0 0 28
Kovács Katalin Kajak-kenu 2000, 2004, 2008, 2012 3 5 0 8 1 0 0 49
Janics Natasa Kajak-kenu 2004, 2008, 2012 3 2 1 6 0 0 0 35
Balczó András Öttusa 1960, 1968, 1972 3 2 0 5 1 0 0 34
Gyarmati Dezső Vízilabda 1948, 1952, 1956, 1960, 1964 3 1 1 5 0 0 0 30
Kammerer Zoltán Kajak-kenu 1996, 2000, 2004, 2008, 2012 3 1 0 4 2 1 0 34
Kásás Tamás Vízilabda 1996, 2000, 2004, 2008, 2012 3 0 0 3 1 1 0 26

Zászlóvivők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1908 óta az olimpia megnyitóünnepségén a nemzeti lobogót a bevonuláskor mindig egy-egy sportoló viszi a küldöttség előtt. Kulcsár Gergely az egyetlen, aki három alkalommal is elsőként léphetett az olimpiai stadionba. Kétszer két-két nyári és téli olimpikon vihette a zászlót: Bácsalmási Péter, Németh Imre, Tóth Attila és Egyed Krisztina (időrendben).

Az alábbi táblázatban megtalálhatók azon személyek nevei, akik ebben a megtiszteltetésben részesülhettek.

Nyári olimpiai játékok Téli olimpiai játékok
Olimpia Zászlóvivő Olimpia Zászlóvivő
1896, Athén 1908 óta van zászlóvivő  
1900, Párizs
1904, St. Louis
1908, London Mudin István (atléta)
1912, Stockholm Rittich Jenő (tornász)
1916, Berlin az I. világháború miatt elmaradt
1920, Antwerpen Magyarországot nem hívták meg, nem vehetett részt
1924, Párizs Toldi Sándor (atléta) 1924, Chamonix rendező ország képviselője
1928, Amszterdam Egri Kálmán (atléta) 1928, St. Moritz Szepes Gyula (sífutó, északiösszetett-versenyző)
1932, Los Angeles Bácsalmási Péter (atléta) 1932, Lake Placid Szollás László (műkorcsolyázó)
1936, Berlin Bácsalmási Péter (atléta) 1936, Garmisch‑Partenkirchen Balatoni Levente (alpesisíző)
1940, Helsinki a II. világháború miatt elmaradt 1940, Garmisch‑Partenkirchen a II. világháború miatt elmaradt
1944, London 1944, Cortina d’Ampezzo
1948, London Németh Imre (atléta) 1948, St. Moritz Harangvölgyi András (sífutó)
1952, Helsinki Németh Imre (atléta) 1952, Oslo Lőrincz Ferenc (gyorskorcsolyázó)
1956, Melbourne és
1956Stockholm[1]
Csermák József (atléta)
Erdélyi István (csapatvezető)
1956, Cortina d’Ampezzo rendező ország egy képviselője
1960, Róma Simon János (kosárlabdázó) 1960, Squaw Valley Bartha János (követségi tanácsos)
1964, Tokió Kulcsár Gergely (atléta) 1964, Innsbruck Koutny Lajos (jégkorongozó)
1968, Mexikóváros Kulcsár Gergely (atléta) 1968, Grenoble Martos Mihály (gyorskorcsolyázó)
1972, München Kulcsár Gergely (atléta) 1972, Szapporó Almássy Zsuzsa (műkorcsolyázó)
1976, Montreal dr. Kamuti Jenő (vívó) 1976, Innsbruck Vajda László (műkorcsolyázó)
1980, Moszkva dr. Szívós István (vízilabdázó) 1980, Lake Placid Sallay András (jégtáncos)
1984, Los Angeles Magyarország nem vett részt 1984, Szarajevó Mayer Gábor (sílövő)
1988, Szöul Vaskuti István (kenus) 1988, Calgary Tóth Attila (jégtáncos)
1992, Barcelona Komáromi Tibor (birkózó) 1992, Albertville Tóth Attila (jégtáncos)
  1994, Lillehammer Bónis Attila (alpesisíző)
1996, Atlanta Szabó Bence (vívó)  
  1998, Nagano Egyed Krisztina (gyorskorcsolyázó)
2000, Sydney Kőbán Rita (kajakozó)  
  2002, Salt Lake City Egyed Krisztina (gyorskorcsolyázó)
2004, Athén Kovács Antal (cselgáncsozó)  
  2006, Torino Darázs Rózsa (gyorskorcsolyázó)
2008, Peking Kammerer Zoltán (kajakozó)  
  2010, Vancouver Sebestyén Júlia (műkorcsolyázó)
2012, London Biros Péter[7] (vízilabdázó)  
  2014, Szocsi Heidum Bernadett[8] (Rövidpályás gyorskorcsolyázó)

Fogadalomtevők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar sportolók a nyári olimpiák előtt 1936 óta, a téli olimpiák előtt pedig 1988 óta tesznek fogadalmat. Az 1948-as londoni olimpia kivételével ezt mindig megtették. Kezdetben az olimpiai csapat nevében egy fő tette ezt, azonban 1992 óta mindkét nem egy-egy képviselője megteszi. A fogadalom szövege arra szólítja fel a sportolókat, hogy mindig mindent tegyenek meg a győzelemért, de ezt csakis sportszerű eszközökkel tegyék.

Összesen négy olyan magyar sportoló van, aki két alkalommal is elmondhatta az olimpiai fogadalmat: Kulcsár Gergely, Engi Klára, Czakó Krisztina és Sebestyén Júlia (időrendben). Az alábbi táblázat tartalmazza az olimpiai fogadalmat tevő személyek névsorát.

Nyári olimpiai játékok Téli olimpiai játékok
Olimpia Fogadalomtevő Olimpia Fogadalomtevő
1896, Athén 1936 óta van fogadalomtétel  
1900, Párizs
1904, St. Louis
1908, London
1912, Stockholm
1916, Berlin az I. világháború miatt elmaradt
1920, Antwerpen Magyarországot nem hívták meg
1924, Párizs 1936 óta van fogadalomtétel 1924, Chamonix 1988 óta van fogadalomtétel
1928, Amszterdam 1928, St. Moritz
1932, Los Angeles 1932, Lake Placid
1936, Berlin Kovács József (atléta) 1936, Garmisch‑Partenkirchen
1940, Helsinki a II. világháború miatt elmaradt 1940, Garmisch‑Partenkirchen a II. világháború miatt elmaradt
1944, London 1944, Cortina d’Ampezzo
1948, London nem volt fogadalomtétel 1948, St. Moritz 1988 óta van fogadalomtétel
1952, Helsinki Németh Imre (atléta) 1952, Oslo
1956, Melbourne[1] Benedek Gábor (öttusázó) 1956, Cortina d'Ampezzo
1960, Róma Gerevich Aladár (vívó) 1960, Squaw Valley
1964, Tokió Kulcsár Gergely (atléta) 1964, Innsbruck
1968, Mexikóváros Kulcsár Gergely (atléta) 1968, Grenoble
1972, München Ránkyné Németh Angéla (atléta) 1972, Szapporó
1976, Montreal dr. Hammerl László (sportlövő) 1976, Innsbruck
1980, Moszkva Wichmann Tamás (kenus) 1980, Lake Placid
1984, Los Angeles Magyarország nem vett részt 1984, Szarajevó
1988, Szöul Vaskuti István (kenus) 1988, Calgary Engi Klára (jégtáncos)
1992, Barcelona Egerszegi Krisztina (úszó) és
Gyulay Zsolt (kajakozó)
1992, Albertville Engi Klára (jégtáncos) és
Tóth Attila (jégtáncos)
  1994, Lillehammer Czakó Krisztina (műkorcsolyázó) és
Bónis Attila (alpesisíző)
1996, Atlanta Sáriné Kocsis Erzsébet (kézilabdázó) és
Kovács Antal (cselgáncsozó)
 
  1998, Nagano Czakó Krisztina (műkorcsolyázó) és
Panyik János (sílövő)
2000, Sydney Mincza Ildikó (vívó) és
Kósz Zoltán (vízilabdázó)
 
  2002, Salt Lake City Nagy Marianna (rövidpályás gyorskorcsolyázó) és
Kovács Ádám (gyorskorcsolyázó)
2004, Athén Nagy Tímea (vívó) és
Benedek Tibor (vízilabdázó)
 
  2006, Torino Sebestyén Júlia (műkorcsolyázó) és
Tagscherer Zoltán (sífutó)
2008, Peking Igaly Diána (sportlövő) és
Biros Péter (vízilabdázó)
 
  2010, Vancouver Sebestyén Júlia (műkorcsolyázó) és
Huszár Erika (rövidpályás gyorskorcsolyázó)
2012, London Jakabos Zsuzsanna (úszó) és
Kásás Tamás (vízilabdázó)[9]
 
  2014, Szocsi Regőczy Krisztina[10] (jégtáncos)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Az akkori ausztrál törvények értelmében élő állat bevitele a szigetre tilos volt, emiatt a lovasversenyeket Stockholmban rendezték meg.
  2. Olimpia: a pontversenyt a 13. helyen zárta Magyarország”, nemzetisport.hu, 2012. augusztus 12. (Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 16.) 
  3. Hajós Alfréd és Lauber Dezső a művészeti versenyek építészet kategóriájában második helyezést ért el.
  4. Mező Ferenc dr. a művészeti versenyek irodalom epikai kategóriájában első helyezést ért el.
  5. Manno Miltiades a művészeti versenyek szobrászat kategóriájában második helyezést ért el.
  6. Földes Éva dr. a művészeti versenyek irodalom epikai kategóriájában harmadik helyezést ért el.
  7. Biros viszi a magyar zászlót a londoni megnyitón. origo.hu, 2012. június 16. (Hozzáférés: 2012. június 16.)
  8. Szocsi 2014: Megválasztották a Magyar Csapat zászlóvivőjét!http://www.mob.hu (2014. feb. 02.) Hozzáférés: 2014. feb. 03.
  9. London 2012: letette az esküt a magyar olimpiai csapat. nemzetisport.hu, 2012. június 22. (Hozzáférés: 2012. június 22.)
  10. Szocsi 2014: Közgyűlés után fogadalmat tett a Magyar Olimpiai Csapat.http://www.mob.hu (2014. jan. 27.) Hozzáférés: 2014. feb. 03.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2
  • dr. Hencsei Pál, Ivanics Tibor, dr. Takács Ferenc, Vad Dezső. Magyarok az olimpiai játékokon 1896 - 2000. IQ Press Lapkiadó, 328. o. ISBN 963-86101-0-7 
  • Hungary (angol nyelven). olympic.org. (Hozzáférés: 2012. március 13.)
  • Hungary (angol nyelven). sports-reference.com. (Hozzáférés: 2012. március 13.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]